Ugrás a tartalomhoz

Gomolyfelhő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cumulus humilis, lapos gomolyfelhő
Cumulus mediocris
Cumulus congestus

A gomolyfelhő (latinul cumulus, magyarosan átírva is használják: kumulusz, nemzetközi jele: Cu)– a leggyakoribb felhőformák egyike. Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul. Felfelé áramló légmozgás, konvekció hozza létre, 600-3000 méter közötti magasságban. Általában a nyári félévben alakul ki, instabil légkörben hamar feltornyosodik, ha eléri a tornyos gomolyfelhő fázist záport, hózáport, graupelt, nyáron esetleg jégesőt adhat. Továbbfejlődve eléri a zivatarfelhő (cumulonimbus) fázist, mikor heves záport, villámlást, jégesőt, szélrohamot hozhat.

A gomolyfelhő tartalmaz túlhűlt vizet, esőcseppeket, jégkristályokat, télen hókristályokat és hópelyheket. Teteje vakítóan fehér, míg alapja sötét és vízszintes.

Változatai

[szerkesztés]
  • Cumulus humilis – gyenge feláramlások hozzák létre, az egyes gomolyfelhők laposabb formát öltenek, esőt nem hoznak.
  • Cumulus mediocris – erősebb konvekció eredménye, a felhők szélessége és magassága közel azonos; már előfordulhatnak belőle záporok.
  • Cumulus congestus – a gomolyfelhők képződésének következő fázisa. Egészen 4500-6000 méter magasságig felnyúlhat ez a légköri jelenség. Erős, hosszabban tartó záporokat – vagy hózáporokat – okozhat. A felhőkön belül erős a turbulencia, ami az utasszállító repülőgépeken is érzékelhető, de komoly biztonsági kockázatot nem jelent.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Cumulus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gomolyfelhő témájú médiaállományokat.
  • A Nature Company Guide, Weather – 1996, US Weldon Owen Inc.