Ugrás a tartalomhoz

Gergely Győző

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gergely Győző
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1937)
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1937)
SzületettUngár Győző
1877. február 20.
Helpa
Elhunyt1945. január 4. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKaufmann Dianna
GyermekeiGergely István, Gergely Imre, Gergely Márta
SzüleiUngár Jónás, Grünman Rési
Foglalkozása
Halál okaemberölés
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gergely Győző, születési és 1903-ig használt nevén Ungár Győző[1] (Helpa, 1877. február 20. – Budapest, 1945. január 4.) magyar író, újságíró, műfordító, színikritikus, a Népszava főmunkatársa.

...a Népszava hófehér hajú, rózsás arcú éjjeli szerkesztője.
– Faludy György

Életpályája

[szerkesztés]

Ungár Jónás és Grünman Rési gyermeke. A Budapesti Hírlap, később a Magyar Hírlap 1918-tól pedig a Népszava munkatársa volt. 1904. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Kaufmann Diánával, Kaufmann Jakab és Hercz Zina gyermekével.[2] A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után megjelentetett - részben a Horthy-rendszert kritizáló - írásai az emigráció sajtójában láttak napvilágot. Emiatt letartóztatták, s börtönbe került. A Független Szemle című szocialista szellemiségű folyóirat szerkesztője volt, annak betiltásáig. A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, s a Népszava külpolitikai rovatát szerkesztette. Haláláról Faludy György ír a Pokolbéli víg napjaim című művében: "két nyilassá lett szociáldemokrata ismerte fel, és lőtte [...] a Dunába."

Emlékezete

[szerkesztés]
Emléktáblája, Budapest, XIII., Gergely Győző utca 5.

Budapesten a XIII. kerületben utca viseli nevét.[3] Itt található emléktáblája is.

Művei

[szerkesztés]
  • Éjszaka (novelláskötet, Bp., 1902)
  • Egy nagy ember élete (Emile Vandervelde küzdelme a szocializmusért és az emberiségért, Budapest, 1939)

Kritikái

[szerkesztés]
  • A három sárkány: Bemutató a Vígszínházban (Hunyady Sándor darabjáról, 1935)
  • A nagy hotel: Vicki Braun színművének bemutatója szombat este a Vígszínházban (1931)
  • Aranyifjú: Bemutató a Vígszínházban (Hunyady Sándor darabjáról, 1933)
  • Aranyszárnyak: Herczeg Ferenc színművének bemutatója a Vígszínházban (1944)
  • Az atyai kéz: Remenyik Zsigmond színdarabjának bemutatója a Vígszínházban (1943)
  • Bodnár Lujza: Szomory Dezső színművének bemutatója szombat este a Vígszínházban (1936)
  • Bors István: Hunyady Sándor színjátékának bemutatója a Vígszínházban (1938)
  • Budai Nagy Antal: Kós Károly színjátékának bemutatója a Vígszínházban (1937)
  • Egy fillér: Heltai Jenő színdarabjának bemutatója a Vígszínházban (1940)
  • Csoda a hegyek közt: Molnár Ferenc legendájának bemutató előadása a Vígszínház jubileumi ünnepe keretében (1936)
  • Christian: Ivan Noé vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1942)
  • Takáts Alice: Szomory Dezső háromfelvonásos színművének bemutatója péntek este a Vígszínházban (1930)
  • A tábornok: Zilahy Lajos darabjának felújítása a Vígszínházban (1942)
  • A vadkan (Móricz Zsigmond drámájáról, 1924)
  • Evelyne: Lengyel Menyhért színművének bemutatója szombat este a Vígszínházban (1931)
  • Ez a kislány nem eladó: Armont és Gerbidou vígjátéka (1933)
  • Uz Bence (Nyirő József regényének filmváltozatáról, 1938)
  • Tündöklő Jeromos: Tamási Áron színdarabjának bemutatója a Nemzeti Színházban (1939)
  • A tésasszony: Zilahy Lajos vígjátékának bemutatója szombat este a Vígszínházban (1930)
  • A tizedik kérő (Hunyady Sándor és Harsányi Zsolt vígjátékáról, 1941)
  • Feketeszárú cseresznye: Hunyady Sándor színjátékának bemutatója csütörtök este a Vígszínházban (1930)
  • Grófkisasszony: Harsányi Zsolt vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1939)
  • Háromlevelű lóhere: Szép Ernő vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1937)
  • Hat szerep keres egy szerzőt: Pirandello színjátékának felújítása a Vígszínházban (1943)
  • Szilveszteri kabaré a Vígszínházban (Hunyady Sándor: Bakaruhában és Tersánszky Józsi Jenő: Képeskönyv című művekről, 1932)
  • Süt a nap (Zilahy Lajos darabjának filmváltozata, 1939)
  • II. József császár (Szomory Dezső darabjáról, 1933)
  • Lovagias ügy: A Vígszínház bemutatója a Pesti Színházban (Hunyady Sándor művéről, 1935)
  • Havasi napsütés: Hunyady Sándor színjátékának bemutatója a Vígszínházban (1939)
  • Az ismeretlen lány: Molnár Ferenc drámájának bemutatója szombat este a Vígszínházban (1934)
  • A jó tündér: Molnár Ferenc vígjátékának bemutatója szombat este a Vígszínházban (1930)
  • Jó üzlet: Bemutató a Vígszínházban (Heltai Jenő darabjáról, 1935)
  • A Júliusi éjszaka új előadása (Hunyady Sándor darabjáról, 1935)
  • Kártyázó asszonyok: Hunyady Sándor színművének bemutatója szerdán este a Vígszínházban (1939)
  • A két fogoly (Zilahy Lajos regényének filmváltozatának kritikája, 1938)
  • Két könyv: A hitlerizmusról és a hozzá hasonlókról (az egyik Ignotus Pál: A horogkeresztes hadjárat című munkája, 1933)
  • A költő és magánélete (Schöpflin Aladár Ady Endre monográfiájáról, 1935)
  • Könyv a párizsi kommünről (Németh Andor művéről, 1932)
  • A megszólalt néma hegedű (Bálint György, Kassák Lajos, Szép Ernő, Zsolt Béla, Fodor József műveit tartalmazó antológiáról, 1940)
  • Az üvegcipő (Molnár Ferenc művének bemutatásáról a Vígszínházban, 1925)
  • Négy apának egy leánya: Móra és Hunyady vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1942)
  • Nyári zápor: Hunyady Sándor vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1941)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Pjotr Alekszejevics Kropotkin: Egy orosz forradalmár emlékiratai (Révai, Budapest, 1912)
  • Ilja Iljics Mecsnyikov: Optimista világnézet (alcím: betegség, öregség, halál, Pogány József bevezetőjével, Budapest, Révai, 1919)
  • Émile Zola: Szerelem (Conrád Gyulával, bev. Ambrus Zoltán, Gutenberg Kiadó, Budapest, 1929)
  • Wilhelm von Kaulbach: Az árnyék (detektívregény, Budapest, Világirodalom; 193?)
  • Alexandre Dumas: Charny grófné (Lándor Tivadarral és Gellért Hugóval, Budapest:, Guttenberg Kiadó, 192?)
  • Ralf Urban: Két halott titka (regény, Budapest, Légrády, 1938)
  • Claude Tillier: Benjámin bácsi (Budapest, Népszava Kiadó, 193?)
  • Émile Zola: Családi tűzhely (Balogh Vilmával, sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Ambrus Zoltán, Budapest, Gutenberg, 1926 körül)
  • Émile Zola: Claude vallomása (Budapest, Anonymus, 1920 körül)
  • Émile Zola: Igazság (Budapest, Gutenberg, 1931)
  • Émile Zola: A mestermű (Németh Andorral, bev. Ambrus Zoltán, Budapest, Gutenberg, 1931)
  • Émile Zola: Nana (Budapest, Népszava, 1923)
  • Octave Mirbeau: Kínok kertje (regény, Schöner Dezsővel, Budapest, Népszava, 1921)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Belügyminisztérium 1903. évi 129943. sz. rendelete. MNL-OL 30794. mikrofilm 271. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 57. oldal 28. sor.
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 1082/1904. folyószám alatt.
  3. ↑ Gergely Győző utca. utcakereso.hu. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Gergely István: Emlékezés apámra G. Gy.-re (Szivárvány, 1946. 25. sz.)
  • Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gergely_Győző&oldid=27496038”