GB D4/T
GB D4/T | |
GB D4T sorozat SBB D 4/4 sorozat MÁV 434 sorozat CFR 434 sorozat ΣEK Hγ és Hδ sorozat | |
Pályaszám | |
GB D4T 101–136 →SBB 4101–4136 →MÁV 434,001–014 →CFR 434,002..013 →ΣEK Hγ 431–432 →ΣEK Hδ 441–443 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Maffei, München; SLM, Winterthur |
Gyártásban | 1882–1895 |
Szolgálatba állás | 1912 |
Selejtezés | 1928 |
Darabszám | 36 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | D |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 170 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 45 km/h |
Ütközők közötti hossz | 14 870 mm |
Hossz | 9 140 mm |
Magasság | 4 300 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 3 900 mm |
Teljes tengelytávolság | 3 900 mm |
Üres tömeg | 47,5 t |
Szolgálati tömeg | 53,4 t |
Tapadási tömeg | 53,4 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | D–n2 |
Szolgálati tömeg szerkocsival | 79,3 |
Tengelytávolság szerkocsival | 10 740 mm |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 520 mm |
Dugattyú lökethossza | 610 mm |
Állókazán típusa | porosz rendszerű, síktűzszekrényes |
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett | 2100 mm |
Gőznyomás | 10 bar |
Tűzcsövek | |
Száma | 225 db |
Belső/külső átmérője | 44,5/50 mm |
Hossza | 4200 mm |
Rostélyfelület | 2,13 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 9,5 m² |
Csőfűtőfelület | 148,5 m² |
Gépezeti vonóerő | 83,814 kN |
Vezérmű rendszere | Gooch |
Szerkocsi | |
Típusa | MÁV: U |
Szolgálati tömege | 25,9 |
Vízkészlet | 8,5 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 5,0 t |
A Wikimédia Commons tartalmaz GB D4/T témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A svájci Gotthardbahn D4T sorozatú mozdonyai D tengelyelrendezésű szerkocsis tehervonati gőzmozdonyok voltak, melyek Maffei és a SLM szállított és a vasút államosításakor a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) állagába kerültek. A mozdonyoknak az SBB a 4101–4136 und 4001–4005 pályaszámokat adta.
A mozdonyok közül 1916-ban tizennégyet a MÁV megvásárolt és 434 sorozatjellel állította szolgálatba, míg 1922-ben a görög Görög Vasutak (ΣEK) kettőt Hγ, hármat Hδ sorozatjellel vett át.
1. Sorozat Nr. 101–136
[szerkesztés]A Gotthardbahn-Gesellschaft a Gotthard és a Monte Ceneri hegyi pályáinak tehervonatai vontatásához 1882-ben rendelt a Maffei Mozdonygyártól négycsatlós gőzmozdonyokat kéttengelyes szerkocsival. A 31 müncheni gépet 1895-ben további öt, hasonló építésű követte az Winterthurból az SLM-től Nr. 132-136 pályaszámmal. A mozdony szerkezeti megoldása négy kapcsolt tengelyes un Bourbon típus volt, ez egyetlen a típusból melyet Svájcban használtak. A négytengelyes futótengely nélküli megoldás használta ki a mozdony teljes súlyát tapadósúlyként. A hosszú merev tengelytávolság és a nagy túlnyúlások ellenére a gépek beváltak a Gotthardon. 180 tonnás vonatot képes volt 45 km sebességgel vontatni hegynek fel. Korábban egy nagyobb tömegű 500 tonnás vonatot három mozdony húzott. Ezután elegendő volt egy D 4/4 előfogatolva egy D 3/3-assal. Mivel akkoriban, ha szükséges volt egy további D 4/4-et vagy D 3/3-at használtak előfogatként.
A Nr. 128 átépítése
[szerkesztés]A Nr. 128 pályaszámú mozdonyt 1907-ben az SLM egy Brotankazánal látta el. Az addig szinte kizárólag vörösrézből készülő tűzszekrényt egyszerűbb , olcsóbb megoldással helyettesítették.
Képek
[szerkesztés]-
A Nr. 121 Wassen-ben
-
Vonat D 4/4 és D 3/3 mozdonyokkal a Chärstelenbach-Viadukton Amstegnél.
-
Ae első sorozatból a Nr. 134 pályaszűmú mozdony . Átépítette 1 SLM 1905-ben
-
A Nr. 135 azámú első sorozatú mozdony. Gyártotó SLM 1895.
-
A Nr. 128 pályaszámú mozdony itt már Nr. 4128 SBB, pályaszámmal és Brotankazánnal.
-
A Nr. 128 jellegrajza Brotankazánnal.
-
A Nr. 128 Brotankazánja.
Az első sorozat mozdonyai az államosítás után az SBB-nél 4101-4136 pályaszámokat kaptak
2. Sorozat Nr. 141–145
[szerkesztés]A Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik 1901-ben további mozdonyt épített egy könnyebb változatú második sorozatként Nr. 141–145 pályaszámokkal. Ezeket a mozdonyokat először 1904/05-ben Pielock rendszerű túlhevítővel szerelték fel, amit azután 1907 és 1916-ban jobb hatásfokú Schmidt rendszerű füstcsövesre cseréltek. A mozdonyok az SBB-nél Nr. 4001–4005 pályaszámokat kaptak.
Műszaki adatok
[szerkesztés]GB D 4/4 | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Építési sorozatszám: | D 4/4 | |||||
Pályaszám: | 101–123 | 124–127 | 128–131 | 128 ab 1907 | 132–136 | 141–145 |
Darabszám: | 23 | 4 | 4 | (1) | 5 | 5 |
Gyártó: | Maffei | Maffei | SLM | SLM | ||
Gyártási év: | 1882–83 | 1886 | 1890 | 1895 | 1901 | |
Selejtezés: | 1912–1923 | 1926–1928 | ||||
Jelleg: | D 2n | |||||
nyomtáv: | 1435 mm (Normal nyomtáv) | |||||
Ütközők közötti hossz: | 14870 mm | 14870 mm | 15314 mm | 15340 mm | 15230 mm | |
Merev tengelytávolság: | 3900 mm | 4200 mm | ||||
Üres tömeg: | 47,5 t | 47,8 t | 51,9 t | 50,4 t | 52,8 t | 53,5 t |
Szolgálati tömeg: | 54,0 t | 54,8 t | 58,0 t | 56,8 t | 58,2 t | 60,0 t |
Tengelynyomás: | 13.5 t | 13.7 t | 14.5 t | 14.2 t | 14.6 t | 15 t |
Legnagyobb sebesség: | 45 km/h | |||||
Hajtókerék átmérő: | 1170 mm | 1230 mm | ||||
Hengerek száma: | 2 | |||||
Hengerátmérő: | 520 mm | |||||
Dugattyúlöket: | 610 mm | 630 mm | ||||
Kazánnyomás: | 10 atm | 12 atm | 12 atm | 15 atm | ||
Indikált teljesítmén]: | 600 PS | 900 PS | ||||
Vízkészlet: | 8,5 m³ | 8,2 m³ | 8,2 m³ | 8,5 m³ | 9,0 m³ | |
Tüzelőanyagkészlet: | 4,5 t | 4,8 t | 4,8 t | 4,5 t | 5,0 t | |
Fék: | orsófék | dupla Westinghouse fék, ellennyomás-fék | ||||
Besonderheiten: | Brotan-kazán |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a GB D 4/4 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Alfred Moser: Der Dampfbetrieb der Schweizerischen Eisenbahnen 1847–1966. 4. nachgeführte Auflage, Birkhäuser, Stuttgart 1967.
Források
[szerkesztés]- Malatinszky Sándor.szerk.: Mezei István: Svájci mozdonyok és motorkocsik a magyar vasutak hálózatán, Vasúthistória évkönyv 2003–2007
- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8