Ugrás a tartalomhoz

Gönci járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gönci járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Járási székhelyGönc
Települések száma32
városok2
Népesség
Teljes népesség15 665 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület549,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Gönci járás elhelyezkedése Magyarországon
A Gönci járás elhelyezkedése Magyarországon

A Gönci járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Gönc. Területe 549,60 km², népessége 18 722 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Gönc és Abaújszántó) és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig, de az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségtől is kerültek ide községek.

A Gönci járás az 1950-es járásrendezés előtt is létezett, de a 19. század végétől Abaújszántó volt a székhelye. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely (1938–1939 kivételével), de ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált Abaújszántói járás, amely viszont egészen 1962-ig fennállt.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)
Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2012. január 1.)
Terület
(km²)
Gönc járásszékhely város Abaúj-Hegyközi
1 951
37,27
Abaújszántó város Abaúj-Hegyközi
3 088
47,36
Abaújalpár község Encsi
76
8,48
Abaújkér község Encsi
667
17,28
Abaújvár község Abaúj-Hegyközi
206
7,35
Arka község Abaúj-Hegyközi
73
9,49
Baskó község Abaúj-Hegyközi
183
29,63
Boldogkőújfalu község Abaúj-Hegyközi
544
10,98
Boldogkőváralja község Abaúj-Hegyközi
1 084
22
Felsődobsza község Szikszói
882
15,23
Fony község Abaúj-Hegyközi
343
40,56
Gibárt község Encsi
374
5,33
Göncruszka község Abaúj-Hegyközi
623
16,69
Hejce község Abaúj-Hegyközi
268
9,52
Hernádbűd község Encsi
135
5,91
Hernádcéce község Abaúj-Hegyközi
210
9,91
Hernádszurdok község Abaúj-Hegyközi
178
4,48
Hidasnémeti község Abaúj-Hegyközi
1 062
16,07
Kéked község Abaúj-Hegyközi
171
13,01
Korlát község Abaúj-Hegyközi
295
7,91
Mogyoróska község Abaúj-Hegyközi
78
19,17
Pányok község Abaúj-Hegyközi
47
8,46
Pere község Encsi
333
9,53
Regéc község Abaúj-Hegyközi
100
27,21
Sima község Abaúj-Hegyközi
25
4,88
Telkibánya község Abaúj-Hegyközi
555
46,82
Tornyosnémeti község Abaúj-Hegyközi
445
14,06
Vilmány község Abaúj-Hegyközi
1 348
12,51
Vizsoly község Abaúj-Hegyközi
786
18,4
Zsujta község Abaúj-Hegyközi
164
6,73

Története

[szerkesztés]

A Gönci járás egyike volt Abaúj illetve Abaúj-Torna vármegye járásainak már a 19. század előtt is, de a járások székhelyének 1886-ig a (fő)szolgabíró mindenkori lakóhelyét tekintették, így az változó volt. A vármegyéknek csak 1886 után kellett állandó székhelyeket kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye Abaújszántó lett. Ennek területe kisebb volt a 2013-ban újraalakult járásénál, melynek egyes települései északon a Kassai és a Hernádzsadány székhelyű Füzéri járáshoz tartoztak, délen pedig Zemplén vármegye Szerencsi járásához. Az egykori járásból viszont délnyugaton néhány község a Szikszói járásba tartozik 2013-tól.

Boldogkő vára légi felvételen

Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a trianoni békeszerződés nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt csehszlovák uralom alá került Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a Gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Ettől kezdve a Gönc székhelyű északi rész (az újonnan ide került községek, valamint Gönc és néhány közeli község) neve lett Gönci járás, míg a régi székhely körüli déli rész az Abaújszántói járás elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott, és együttes területük nagyjából megegyezett a 2013-ban kialakított Gönci járáséval.

Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950-ig fennmaradt. Amikor az első bécsi döntéssel az országhatár északabbra került, a Gönci járáshoz csatolták az egykori Füzéri járás újból Magyarországhoz került községeit, székhelyét ismét Hernádzsadányba helyezték, elnevezését pedig Füzér–gönci járásra változtatták. Ez a megoldás azonban átmenetinek bizonyult, a következő évben a járás elnevezése, székhelye és határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba, a korábban Csehszlovákiához tartozó községeket pedig átcsatolták a Kassai járáshoz.

A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántói és a korábban Zemplén vármegyéhez tartozó Sátoraljaújhelyi járás között osztották fel.

A 2013-tól a Gönci járáshoz tartozó települések 2012-ig nagyrészt az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartoztak, néhányuk az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségből került ide.

2014-ig Golop és Tállya is a kistérséghez tartozott, de ekkor a két település a Szerencsi járásba került át. A változás oka az volt, hogy a Szerencshez igen közel eső települések lakossága számára az ügyintézés így sokkal könnyebbé vált. A két település korábban a Szerencsi kistérséghez tartozott.[2]

A Gönci járás községei 1913-ban

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás az 1913. évi helységnévtár szerint, a népességszám ugyaninnen az 1910. évi népszámlálás adatai szerint.

Község neve Rangja Körjegyzőség Lélekszám
Abaújszántó nagyközség
4 698
Göncz nagyközség
2 819
Abaújalpár kisközség Abaújkéri
265
Abaújkér kisközség Abaújkéri
1 036
Czekeháza kisközség Abaújkéri
242
Sima kisközség Abaújkéri
187
Arka kisközség Boldogkőváraljai
293
Baskó kisközség Boldogkőváraljai
563
Boldogkőújfalu kisközség Boldogkőváraljai
758
Boldogkőváralja kisközség Boldogkőváraljai
1 029
Felsődobsza kisközség Felsődobszai
1 259
Hernádkércs kisközség Felsődobszai
606
Nagykinizs kisközség Felsődobszai
498
Szentistvánbaksa kisközség Felsődobszai
584
Fony kisközség Fonyi
820
Hejcze kisközség Fonyi
755
Mogyoróska kisközség Fonyi
291
Regécz kisközség Fonyi
297
Gibárt kisközség Gibárti
426
Hernádbűd kisközség Gibárti
329
Pere kisközség Gibárti
841
Gönczruszka kisközség Vilmányi
1 254
Vilmány kisközség Vilmányi
824
Vilmánykisfalu kisközség Vilmányi
197
Alsóczécze kisközség Vizsolyi
279
Felsőczécze kisközség Vizsolyi
249
Korlát kisközség Vizsolyi
608
Vizsoly kisközség Vizsolyi
1 103

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
  2. Magyar Kormány, 2014.04.24.

Források

[szerkesztés]