Ugrás a tartalomhoz

Gál Zoltán (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gál Zoltán
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1994. június 28. – 1998. június 17.
ElődSzabad György
UtódÁder János
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának vezetője
Hivatali idő
1990. november 1. – 1994. május 14.
ElődPozsgay Imre
UtódSzekeres Imre
A Magyar Népköztársaság megbízott belügyminisztere
Hivatali idő
1990. január 24. – 1990. május 23.
ElődHorváth István
UtódHorváth Balázs

Született1940december 10. (83 éves)
Budapest
PártMSZMP
MSZP (1989–)

Foglalkozásjogász, politikus
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Gál Zoltán témájú médiaállományokat.

Gál Zoltán (Budapest, 1940. december 10. –) magyar politikus, a rendszerváltás előtti utolsó (megbízott) belügyminiszter, az Országgyűlés volt elnöke. Fia Gál J. Zoltán volt országgyűlési képviselő, államtitkár, kormányszóvivő.

Életrajza

[szerkesztés]

Tanulmányai

[szerkesztés]

1959-ben érettségizett a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. Ezen kívül posztgraduális képzésen vett részt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 1981-ben.

A rendszerváltás előtti pályafutása

[szerkesztés]

1964-ben lépett be az MSZMP-be. Diplomájának megszerzése után a Közalkalmazottak Szakszervezetének politikai munkatársa, később osztályvezetője lett. 1970-ben az MSZMP Politikai Főiskolájának adjunktusává nevezték ki, majd 1974-ben az MSZMP Központi Bizottságának közigazgatási és adminisztratív osztályának politikai munkatársaként dolgozott. 1981-ben a közigazgatási alosztály vezetője lett.

1987-ben belügyminiszter-helyettessé és a Politikai Főiskola címzetes egyetemi docensévé nevezték ki. 1989-ben belügyminisztériumi államtitkárként dolgozott. 1990. január 23-ától az Antall-kormány beiktatásáig (május 23.) a Dunagate ügy miatt lemondani kényszerült Horváth István helyett megbízott belügyminiszter is volt.

A rendszerváltás utáni pályafutása

[szerkesztés]

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja és országos elnökség tagja volt. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot, Pozsgay Imre lemondása és kilépése után a frakció vezetőjévé választották. Tisztségét a ciklus végéig viselte.

Az 1994-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés elnökévé választották, ilyen minőségében 1994-től a Házbizottság, 1995-től pedig az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke volt. 1996-ban újra beválasztották az MSZP országos elnökségébe, ahonnan 1994-ben került ki.

1998-ban pártja Pest megyei területi listájáról került be az Országgyűlésbe. Mivel pártja ellenzékbe került, távozott a házelnöki székből. A ciklusban az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnökeként dolgozott. 2000-ben kivált pártja országos elnökségéből. 2002-ben a Pest megyei 7. egyéni választókerületből szerzett mandátumot, a ciklusban a rendészeti bizottság elnökeként dolgozott. 2006-ban sikerült egyéni sikerét megismételnie. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Elődje:
Szabad György
Utódja:
Áder János