Ugrás a tartalomhoz

Filippo Maria Visconti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Filippo Maria Visconti

Milánó hercege
Uralkodási ideje
1412. május 16. 1447. augusztus 13.
Koronázása
1412. június 16.
ElődjeGiovanni Maria Visconti
UtódjaFrancesco Sforza
Pavia grófja
Uralkodási ideje
1402
Életrajzi adatok
UralkodóházVisconti
Született1393. szeptember 3.
Milánó
Elhunyt1447. augusztus 13. (53 évesen)
Milánó
NyughelyeMilánói dóm
ÉdesapjaGian Galeazzo Visconti
ÉdesanyjaCaterina Visconti
Testvére(i)
HázastársaBeatrice di Tenda
HázastársaSavoyai Mária
GyermekeiBianca Maria Visconti törvénytelen
Vallásrómai katolikus
Filippo Maria Visconti címere
Filippo Maria Visconti címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Filippo Maria Visconti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Filippo Maria Visconti (Milánó, 1392. szeptember 3.Milánó, 1447. augusztus 13.) a Visconti-család sarja, Milánó uralkodója 1412 és 1447 között.

Életpályája

[szerkesztés]
Gian Galeazzo Visconti három fiával  bemutatják a Certosa di Pavia modelljét a Szűzanyának

Filippo Maria Visconti, 1402-ben Pavia névleges uralkodója lett, majd meggyilkolt testvérét Gian Maria Viscontit követve, Milánó hercegi székében 1412-ben. Gian Galeazzo Visconti fiai voltak, második feleségétől, Caterina Viscontitól. Filippo házasságával Beatrice Lascaris di Tenda, Biandrate grófnőjével Facino Cane zsoldoskapitány boldogtalan özvegyével, aki viszályt szított Filippo legidősebb testvére és anyja a régens Caterina Visconti között, közel fél millió forint hozományt jelentett Filippo Maria számára. Azonban mikor Beatrice túl nagy az érdeklődést tanúsított az államügyek iránt, házasságtöréssel vádolta meg, és lefejeztette Binasco várában 1418-ban.

Visconti címere

Bár kegyetlen és paranoiás volt, rendkívül érzékeny előnytelen küllemére, mindazonáltal tehetséges államférfi volt, aki olyan befolyásos zsoldoskapitányokat alkalmazott, mint Carmagnola, Piccinino – aki sikertelenül vezette a csapatait az anghiari csatában, 1440-ben, és Francesco Sforza, akinek sikerült visszafoglalnia apja hercegségének lombardiai részét.

Visconti-Sforza tarot kártyák

Giorgio Ordelaffi halálakor, Forlì ura, kihasználta, hogy az örökös, Tebaldo Ordelaffi gyámja volt, hogy hódításokkal próbálkozzon Romagnában (1423). Firenzével háborút szított, ami kétségtelenné tette szándékait. Francesco Bussone da Carmagnola unszolta a velenceieket hogy avatkozzanak be a viszályba Firenze oldalán (1425), és a háború átterjedt Lombardiára is.

1426 márciusában Carmagnola lázadást szított Bresciában, amit alig öt évvel korábban hódított meg Visconti számára. Egy hosszú hadjárat következtében Velence meghódította Bresciát, ezzel kiterjesztve szárazföldi birtokait a Garda-tó keleti partjáig. Filippo Maria eredménytelenül kért császári támogatást, ezért kénytelen volt elfogadni V. Márton pápa békejavaslatát, ami Velencének és Carmagnolának kedvezett. A feltételeket csak vonakodva fogadta el Milánó lakossága és a császár. Filippo Maria pedig azonnal kirobbantotta az ellenségeskedést az első adandó ürügy folyamán. Ez vezetett a maclodiói vereséghez (1427. október 12-én), amit egy tartósabb béke követett, amit Ferraraban írtak alá és a közvetítő III. Niccolò d’Este herceg volt.

A következő évben, 1427. december 2-án a herceg másodszor is megnősült. Savoyai Máriát (1411–1469) vette feleségül, erős szövetségesének, VIII. Amadé savoyai hercegnek. A Visconti-család támogatásával, Amadé egy ideig mint V. Félix ellenpápa uralkodott 1439 novembere és 1449 áprilisa közt.

Meghívta a híres tudóst Gasparino Barzizzát, hogy hozzon létre egy iskolát Milánóban. Barzizza udvari szónokként is szolgált.

1447-ben halt meg, közvetlen férfi ágon az utolsó Viscontiként, és a hercegségben a rövid életű Ambróziai Köztársaság után Francesco Sforza (1401–1466) követte, aki feleségül vette Filippo Maria egyetlen örökösét 1441-ben, Bianca Maria (1425–1468) nevű leányát, aki a szeretőjétől Agnese del Mainótól (1401–1465) született.

Alakja a művészetben

[szerkesztés]

A legrégebbi fennmaradt tarot kártyák, amelyeket akkoriban carte da trionfinak neveztek, valószínűleg Filippo Maria Visconti megbízásából készültek.

Filippo Maria Visconti négygenerációs családfája
Filippo Maria Visconti apja:
Gian Galeazzo Visconti
apai nagyapa:
II. Galeazzo Visconti
apai nagyapai dédapa:
Stefano Visconti
apai dédapai ükapa:
I. Matteo Visconti
apai dédapai ükanya:
Bonacossa Borri
apai nagyapapi dédanya:
Valentina Doria
apai dédanyai ükapa:
Bernabò Doria
apai dédanyai ükanya:
Eliana Fieschi
apai nagyanya:
Bianca di Savoia
apai nagyanyai dédapa:
Aimone di Savoia
apai dédpapai ükapa:
Amedeo V di Savoia
apai dédapai ükanya:
Simona di Bresse
apai nagyanyai dédanya:
Violante Paleologa
apai dédanyai ükapa:
Teodoro I del Monferrato
apai dédanyai ükanya:
Argentina Spinola
anya:
Caterina Visconti
anyai nagyapa:
Bernabò Visconti
anyai nagyapai dédanya:
Stefano Visconti
anyai dédanyai ükapa:
Matteo I Visconti
anyai dédanyai ükanya:
Bonacossi Borri
anyai nagyapai dédanya:
Valentina Doria
anyai dédanyai ükapa:
Bernabò Doria
anyai dédanyai ükanya:
Eliana Fieschi
anyai nagyanya:
Regina della Scala
anyai nagyanyai dédapa:
II. Mastino della Scala
anyai dédapai ükapa:
Alboino della Scala
anyai dédapai ükanya:
Beatrice da Correggio
anyai nagyanyai dédanya:
Taddea da Carrara
anyai dédanyai ükapa:
Jacopo II da Carrara
anyai dédanyai ükanya:
Elisabetta Gradenigo

Hivatkozások

[szerkesztés]
Előző uralkodó:
Gian Maria Visconti
Következő uralkodó:
Ambróziai Köztársaság

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Filippo Maria Visconti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • The Search for a Patron in the Middle Ages and the Renaissance. E. Mellen Press (1996) 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]