Erukasav
| Erukasav | |||
| |||
| IUPAC-név | (Z)-dokoz-13-énsav | ||
| Más nevek | cisz-13-dokozénsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 112-86-7 | ||
| PubChem | 5281116 | ||
| ChemSpider | 4444561 | ||
| KEGG | C08316 | ||
| ChEBI | CHEBI:28792 | ||
| |||
| |||
| UNII | 075441GMF2 | ||
| ChEMBL | CHMEBL1173380 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C22H42O2 | ||
| Moláris tömeg | 338,57 g/mol[1] | ||
| Megjelenés | fehér, viaszszerű, kristályos anyag | ||
| Sűrűség | 0,86 g/cm³[1][2] | ||
| Olvadáspont | 34 °C[2] 28–32[1] °C | ||
| Forráspont | 533 mbar-on: 358 °C[1] 1,33 kPa-on: 225[2] °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan[1][2] | ||
| Oldhatóság (számos szerves oldószerben[2]) | oldható | ||
| Törésmutató (nD) | 1,4534 (45 °C-on)[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az erukasav vagy cisz-13-dokozénsav szerves vegyület, 22 szénatomos telítetlen zsírsav, mely a természetben is előfordul, képlete CH3(CH2)7CH=CH(CH2)11COOH. Sztereoizomerje a brasszidinsav (transz-13-dokozénsav).
Tulajdonságai
[szerkesztés]Az erukasav légköri nyomáson és szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, fehéres színű, kristályos anyag. Olvadáspontja 34 °C, forráspontja 1,33 kPa nyomáson 225 °C. Alkoholban és éterben jól oldódik, vízben viszont gyakorlatilag oldhatatlan.
Kémiai tulajdonságai az olajsavéihoz hasonlóak. A cisz-izomer erukasav salétromsavval melegítve átalakítható a transz-izomer brasszidinsavvá.
Előfordulása
[szerkesztés]Glicerines észtere megtalálható a káposztafélék (Brassicaceae) és a sarkantyúkafélék (Tropaeolaceae) fajaiban, a szőlőmagolajban és a csukamájolajban. A káposztafélék közül a repce (Brassica napus) olajában, illetve a fekete mustár (Brassica nigra) magjának olajában viszonylag nagy koncentrációban fordul elő: ezek zsírosolajának akár 50%-át is alkothatja az erukasavas glicerinészter. Általánosságban elmondható, hogy a káposztafélékből kinyerhető olajok erukasavtartalma legfeljebb 45% körüli.
Előállítása
[szerkesztés]Először 1849 és 1853 között állították elő egyes káposztafélékből. 1962-ben repceolajból alacsony hőmérsékleten kristályosították ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 471. o. ISBN 963-85773-5-5
- Erukasav. In Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon 1: A–E. A magyar kiadás főszerkesztője: Dr. Polinszky Károly. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 472–473. o. ISBN 963-10-3270-1