Ermény
| Ermény (Gherman) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Nagyzsám |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyzsám (Jamu Mare) |
| Irányítószám | 307233 |
| SIRUTA-kód | 157406 |
| Népesség | |
| Népesség | 217 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 22″, k. h. 21° 21′ 44″45.272913°N 21.362174°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 22″, k. h. 21° 21′ 44″45.272913°N 21.362174°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ermény (románul: Gherman) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Ferend mellett, attól délre, a Borunga patak mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Ermény a középkorban Krassó vármegyéhez tartozott, nevét már 1323-ban említette oklevél p-es ... Nag Ermen, Kys Errmen; p-es Noghermen et Kyusermen neveken.
1323-ban Magyar András és Pál megosztoztak birtokaikon: Nagy- és Kisermén Andrásnak jutott, majd még Ez év augusztusában a király Magyar Pál gímesi várnagyot rendelte beiktatni e két birtokba, és határát is leíratta. Később a Remetei Himfiek birtoka lett.
Neve 1334-ben Hermen néven szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor egyházának papja 4 garas pápai tizedet fizetett.
1447-ben Ermény a Papdi- és a Csáki családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és az 1670-1700 közötti összeírásokban sem fordult elő. 1717-ben az összeírásban azonban már ismét Germán néven szerepelt, a verseczi kerületben, 26 házzal.
Gróf Mercy térképén Bermann alakban, az 1761 évi hivatalos térképen pedig már óhitűektől lakott népes helységként volt feltüntetve. 1821-ben Konstantinovics István a kincstártól megvásárolta. A 19. században aztán a birtok három részre oszlott.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott.
1910-ben 664 lakosából 40 magyar, 29 német, 590 román volt. Ebből 62 római katolikus, 101 görögkatolikus, 483 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti ortodox temploma 1830-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Györffy György: Krassóvármegye (3. 482)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.