Ehrlich G. Gusztáv
| Ehrlich G. Gusztáv | |
 | |
| Született | 1849. március 4.[1][2] Jihlava[2] |
| Elhunyt | 1941. május 22. |
| Házastársa | Geiringer Klára (h. 1877–) |
| Szülei | Eleanora Duschak (1810–1893) Leopold Ehrlich |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Osztrák Császári Vaskorona-rend (1917. szeptember 28.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ehrlich G. Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ehrlich G. Gusztáv, Ehrlich Gerzson Gusztáv, Gustav Gerzon Ehrlich (Iglau, 1849. március 4. – 1941. május 22.[3]) várospolitikus, bankigazgató, a Pesti Izraelita Hitközség tisztségviselője, a Magyarországi Zsidó Párt alapítója.[4]
A budapesti Erzsébetváros közéletének egyik legaktívabb formálója a 20. század elején.
Élete
[szerkesztés]A népes morvaországi zsidóságból Magyarországra került Ehrlich előbb vas- és szénnagykereskedő volt, majd a Budapest-Erzsébetvárosi Bank Rt. igazgatója. Az Erzsébetvárosi Polgári Kör megalapítója majd elnöke. Sokáig volt a Pesti Izr. Hitközség pénzügyi elöljárója, majd elnökhelyettese.[5][6] 1922-ben nagy harc alakult ki a hitközségen belül akörül, hogy melyik párthoz csatlakozzanak a vezetők. Ehrlich ekkor létrehozta a saját felekezeti politikai szervezetét, a Magyarországi Zsidó Pártot, ami a vallási vezetők megválasztásában résztvevő 300 tag egyharmadát képviselte.[7]
Tagja volt a Magyar Vegetárius Egyesületnek. 1917 szeptemberében III. osztályú Vaskorona-renddel tüntették ki.[8]
Írása
[szerkesztés]- Ötven éve dolgozom... in: Zsidó évkönyv az 5688. bibliai évre. Szerk. Kecskeméti Vilmos. Budapest, 1927–1928[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Geni.com (több nyelv nyelven)
- ↑ a b PIM-névtér
- ↑ „gyászjelentés”, Ujság, 1941. május 24., 4. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Felvidék és zsidópárt. Az OTI-bérház = UrbFace (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ szerk.: Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon, 216. o. [1929]
- ↑ Miről beszéltek a zsidók 100 éve májusban? = Óbudai zsinagóga 2021. május (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Politikai harc a zsidó hitközségben = 1922. március huszadikszázad.hu (Hozzáférés:2022. április 17.)
- ↑ Az adományozásról szóló minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve.
- ↑ Konrád Miklós: Zsidó jótékonyság és asszimiláció a századfordulón = Történelmi Szemle XLIII. évf. (2001) 3–4. sz. 257–285. l. 116. jegyzet (Hozzáférés: 2022. április 17.)
Források
[szerkesztés]- Budapest-Erzsébetvárosi Bank székháza, 1911–1912. VII. Rákóczi út 18. Archiválva 2022. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben = Lajta Béla Virtuális Archívum (Hozzáférés: 2022. április 17.)
