Ugrás a tartalomhoz

Csigérszőllős

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csigérszőllős (Seleuș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségCsigérszőllős
Rangközségközpont
KözségközpontCsigérszőllős
Irányítószám317290
SIRUTA-kód12000
Népesség
Népesség1867 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 21° 43′ 00″46.383300°N 21.716700°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 21° 43′ 00″46.383300°N 21.716700°E
SablonWikidataSegítség

Csigérszőllős (Seleuș) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Borosjenőről délnyugatra, Pankotától északra, Sikula, Zaránd és Csigérgyarmat közt, a Csik-ér közelében fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Nevét 1489-ben Zewles írásmóddal említette először oklevél. 1498-ban Zewlews, 1746-ban Csigerél Szőllős, 1808-ban Szöllős, 1909-ben Szőllőscsigerél alakban írták.

1527-ben Cserni Jován itt, Szőllősnél verte meg Perényi Péter erdélyi vajda hadait. 1645-ben a szőllősi Horga család nemességet kapott I. Rákóczi György fejedelemtől, majd 1741-ben van említve az e családból származó N. Horga-Popovici világosi tanító, tanfelügyelő, táblabíró, 1796-tól helybeli pap.

1851-ben Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: "Szőlős és Szigerel, Szelem si Csiggerel...Arad vármegyében...6 katholikus, 3 zsidó, 1683 óhitű lakos, anyatemplommal. Határa 6753 hold...Birja báró Ditrich József".

1910-ben 2577 lakosából 138 magyar, 2430 román volt. Ebből 103 római katolikus, 2390 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borosjenői járásához tartozott.

Az egykori török híd maradványai


Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]