Cigánycsuk

Cigánycsuk
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Saxicola;
Faj:	S. rubicola;
Tudományos név
	Saxicola rubicola; (Linnaeus, 1766)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cigánycsuk témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cigánycsuk témájú médiaállományokat és Cigánycsuk témájú kategóriát.

A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, Motacilla nembe Motacilla Rubicola néven.^[3]

A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. 2021-ben az év madarának választották.^[4]

Előfordulása

Költőterülete Ázsia és Európa nagy részére, Észak-Afrikára, valamint Afrikának a Szaharától délre eső területeire és Madagaszkárra terjed ki. Észak- és Kelet-Európában nem fordul elő. Vonuló és állandó madár is. Természetes élőhelyei a bokrokkal tarkított domboldalak, füves árokpartok, nedves rétek és legelők.^[5]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik a térségben. Alkalmanként áttelel.^[6]

Alfajai

Korábbi nagyszámú alfajaiból mára több faj leválasztása után már csak kettő alfaja maradt ennél a fajnál :

Saxicola rubicola hibernans (Hartert, E, 1910) – Európa északnyugati részén fordul elő, Norvégia délnyugati részén, a Brit-szigeten, az Ír-szigeten és Franciaország északnyugati részén. A Portugália partvidéki részén költő madarakat is bevonták ebbe az alfajba.^[7]
Saxicola rubicola rubicola (Linnaeus, 1766) – ez a keleti alfaj, Dánia, Németország, Svájc, Ausztria, Franciaország deli része, Spanyolország és Marokkó az elterjedési területe nyugatra, míg keletre Közép-Európa és Kelet-Európa országai és Törökország délkeleti része. Telelőterülete Afrika északi részén és a Közel-Keleten van.

Megjelenése

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter és testtömege 13-17 gramm.^[6] A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A költési időszakon kívül kevésbé élénk színezetű. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a költő madarat.

Életmódja

A madár felegyenesedve ül az ágon. Tápláléka rovarok, pókok, százlábúak, ászkák és apró csigák, télen magvakat is fogyaszt. A cigány csaláncsuk 6 évig élhet.

Szaporodása

A költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente 2-3, (Közép-Európában csak 2) fészekaljat rak. A hím több tojóval is párosodhat. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, ezeken csakis a tojó kotlik. A tojások halványkékek, rozsdabarna foltokkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 14-16 nap múlva repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[6]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
↑ A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
↑ ^a ^b ^c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
↑ Siddle, J.P. (2006). „Which subspecies of Common Stonechat breeds in coastal Portugal?”. British Birds 99, 372–374. o. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Urquhart E, Bowley A 2002. Stonechats. A Guide to the Genus Saxicola. Helm Identification Guides, London.
Wink M, Sauer-Gürth H, Gwinner E 2002. Evolutionary relationships of stonechats and related species inferred from mitochondrial-DNA sequences and genomic fingerprinting. British Birds 95: 349-355. PDF fulltext

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

[4] A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást. (Hozzáférés: 2020. július 28.)

[D-5] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

[F-6] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

[Siddle-7] Siddle, J.P. (2006). „Which subspecies of Common Stonechat breeds in coastal Portugal?”. British Birds 99, 372–374. o. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]