Chlebnice
Chlebnice | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Alsókubini | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Milan Maxoň | ||
Irányítószám | 027 55 (pošta Dlhá nad Oravou) | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | DK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1604 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 594 m | ||
Terület | 25,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″49.229700°N 19.464300°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″49.229700°N 19.464300°E | |||
Chlebnice weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Chlebnice témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Chlebnice község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 15 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Oklevél 1564-ben említi először „Chlewnica” alakban. A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján telepítette birtokosa, Thurzó Ferenc. Az árvai uradalomhoz tartozott. 1595-ben Thurzó György a falu lakóinak kiváltságlevelet adott. 1598-ban 18 ház állt a községben. 1604-ben „Hlebnycza” alakban említik. 1604–1605-ben Bocskai hajdúi kétszer is felgyújtották. A falu első fatemploma 1629-ben épült. 1683-ban a császári katonaság égette fel a falut. 1715-ben 280 lakosa volt. 1754-ben egy tűzvészben újra teljesen leégett. 1763-ban épült fel a mai templom, melyet eredetileg Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek. 1778-ban 526 volt a lakosok száma. Első iskolája 1793-ban létesült. 1828-ban 153 házában 1035 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 108 lakos esett áldozatul.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chlebnicze, tót falu, Árva vgyében, 1019 kath., 16 zsidó lak. Fekszik egy szűk sötét völgyben. Van kath. temploma, vizimalma, szép erdeje, hires sajtja, igen sovány zabföldje. Sessiója: 71 1/8. F. u. az árvai uradalom.”[2]
1873-ban az újabb kolerajárványban 105-en haltak meg. Lakói híres sajtkészítők voltak, szövéssel, fémtárgyakkal kereskedtek. A 20. század elején fejlett üveg- és kádáriparuk volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
1929-ben és 1932-ben nagy tűzvészek pusztították, akkor égett le az 1629-ben épült fatemplom is.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1071, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1573 lakosából 1569 szlovák volt.
2011-ben 1587 lakosából 1573 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nagyboldogasszony plébániatemploma 1763-ban épült barokk stílusban.
- Kápolnája a 19. századból való.
Testvértelepülései
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Chlebnice Szlovákia térképén
- nemhivatalos honlap (szlovák és angol nyelven)
- Ismertető szlovák nyelven az iskola honlapjáról Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Alapinformációk a faluról
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2006. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk