Chanaresuchus
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: középső triász | ||||||||||||||
 A Chanaresuchus rekonstrukciója
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Chanaresuchus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Chanaresuchus témájú kategóriát. |
A Chanaresuchus a proterochampsida archosauromorphák egyik kihalt neme. Proterochampsidához képest szerény méretű állat volt, az átlagos hossza alig haladta meg az egy métert. A fosszíliáit a középső triász időszakának anisusi korszaka idején keletkezett Chañares Formációban fedezték fel, az argentin La Rioja tartomány területén. A nemhez tartozó példányok mennyiségéből úgy tűnik, hogy a Chanaresuchus a leggyakoribb „thecodontia” archosaurus volt a formációban. A leletanyag nagy részét a La Plata-Harvard expedíció találta meg 1964 és 1965 között.
Típuspéldánya az MLP 1964-XI-14-12 számú lelet, első azonosítója Romer, 1971-ben.
Anatómia
[szerkesztés]A Chanaresuchus a proterochampsidákra jellemző alacsony, meghosszabbodott koponyával rendelkezett. A koponya hátul széles, elöl pedig keskeny volt, a hossza 165 és 260 milliméter között változott. A résszerű orrnyílások a koponya elejétől távol helyezkedtek el. A premaxilla kissé lefelé hajlott. A koponya felszíne, a fogcsontokhoz hasonlóan a nagyobb példányoknál nagyobb mértékben volt díszítve. A Chanaresuchus szájpadjához két meghosszabbodott choana tartozott. A choanák elülső részén levő két apró nyíláshoz talán egy vomeronazális szerv kapcsolódott. Az e két nyílás között kialakult másodlagos szájpad olyan adaptáció lehetett, ami lehetővé tette a vízbe merült állat számára az orron keresztül való légzést.[2]
A többi proterochampsidától és korai archosaurustól eltérően a Chanaresuchus kis testpáncélzatot viselt. A megtalált bőrcsontok kicsik és pikkelyszerűek voltak, és egy sorban, a csigolyatövisek mentén helyezkedtek el. A nyaktól az utolsó keresztcsontig terjedtek, és az a legvalószínűbb, hogy a farkon is voltak, de nem került elő olyan példány, amely erre utalna. Az egyes csigolyáknál nagyjából három ilyen pikkely volt.
A Chanaresuchus lábfeje eltért a rokonságába tartozó többi archosaurusétól, mivel a lábujjai belső részén egy-egy nagyobb kiemelkedés helyezkedett el, míg más, kezdetleges archosaurusoknál megmaradt a jóval szimmetrikusabb felépítés. Az első lábujj megrövidült és robusztusabbá vált. A második lábujj a legmasszívabb, a harmadik pedig a leghosszabb volt, de az összehasonlításnál valamelyest vékonynak is tűnik. A negyedik lábujj nagyon vékony volt, az ötödik pedig csak lábközépcsontból állt.[3]
Ősbiológia
[szerkesztés]A Chanaresuchus számára a phytosaurusokéra és a modern krokodilokéra jellemző félig vízi életmódot valószínűsítettek, amire több más jellegzetesség mellett a másodlagos szájpad, valamint a hátoldalon elhelyezkedő szemek és orrnyílások is utalnak. Azonban egyes bizonyítékok, például a vízi életmódot folytató kétéltűek hiánya a Chañares Formációban azt jelzik, hogy a terület aránylag száraz volt a lerakódás idején.[4] A nem esetében a szárazföldi életmód is lehetséges, ugyanis a többi „thecodontiához” képest rendkívül nagy a különbség a mellső és hátsó lábak között, ami a két lábon való járás jellegzetességének is tekinthető. Bár nagy a valószínűsége, hogy a Chanaresuchusra ez nem volt jellemző, így csak a félig vízi életmódra utaló bizonyítékok maradnak.
A Chanaresuchus egykori élettere közelében egy vulkanikusan igen aktív terület volt, mivel egy aktív hasadékvölgyben helyezkedett el. Az elképzelés szerint a feltárt példányok egyetlen tömegpusztulást okozó eseménynél vesztek oda, és talán egy folyóparton temetődtek el. Igen valószínű, hogy a tömegkatasztrófa a térségben zajló vulkanikus tevékenységhez kötődött.
Az a terület, ahol a Chanaresuchus példányait megtalálták számos négylábú lelőhelyeként is ismert. Az therapsidák közé tartozó kannemeyeriida Dinodontosaurus, valamint Probainognathushoz és a Massetognathushoz hasonló cynodontiák, melyek közül az utóbbi volt a legelterjedtebb, szintén itt éltek.[5] A formációban leggyakoribb négylábúak mégis az archosaurusok voltak. Itt élt az ornithodirák közé tartozó Lewisuchus,[6] a Lagerpeton,[7] a Marasuchus[8] és a Pseudolagosuchus.[9] A területen olyan további archosaurusok maradványait is megtalálták, mint a Gracilisuchus[10] és a Luperosuchus.[11] A Chanaresuchus mellett 1971-ben egy másik proterochampsidát, a Gualosuchust is elnevezték. Ez az állat külsőre nagyon hasonlít a Chanaresuchushoz, csak a mérete és a koponya arányai térnek el.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Paleobiology[halott link]
- ↑ a b Romer, A. S. (1971). „The Chañares (Argentina) Triassic reptile fauna. XI. Two new long-snouted thecodonts, Chanaresuchus and Gualosuchus”. Breviora 379, 1–22. o.
- ↑ Romer, A. S. (1972). „The Chanares (Argentina) Triassic reptile fauna. XII. The postcranial skeleton of the thecodont Chanaresuchus”. Breviora 385, 1–21. o.
- ↑ Fraser, N. (2006). „Dawn of the Dinosaurs: Life in the Triassic”, 117. o, Kiadó: Indiana University Press.
- ↑ Romer, A. S. (1967). „The Chañares (Argentina) Triassic reptile fauna. III. Two new gomphodonts, Massetognathus pascuali and M. teruggii”. Breviora 264, 1–25. o.
- ↑ Romer, A. S. (1972). „The Chañares (Argentina) Triassic reptile fauna; XIV, Lewisuchus admixtus, gen. et sp. nov., a further thecodont from the Chañares beds”. Breviora 390, 1–13. o.
- ↑ Romer, A. S. (1971). „The Chañares (Argentina) Triassic reptile fauna. X. Two new but incompletely known long-limbed pseudosuchians.”. Breviora 378, 1–10. o.
- ↑ Sereno, P. C., Arcucci, A. B. (1994). „Dinosaurian precursors from the Middle Triassic of Argentina: Marasuchus lilloensis, gen. nov.”. Journal of Vertebrate Paleontology 14 (1), 53–73. o.
- ↑ Arcucci, A. B. (1987). „Un nuevo Lagosuchidae (Thecodontia-Pseudosuchia) de la fauna de Los Chañares (Edad Reptil Chañarense, Triasico Medio), La Rioja, Argentina”. Ameghiniana 24 (1–2), 89–94. o.
- ↑ Romer, A. S. (1972). „The Chañares (Argentina) Triassic reptile fauna. XIII. An early ornithosuchid pseudosuchian, Gracilisuchus stipanicicorum, gen. et sp. nov.”. Breviora 389, 1–24. o.
- ↑ Romer, A. S. (1971). „The Chañares (Argentina) Triassic reptile fauna. VIII. A fragmentary skull of a large thecodont, Luperosuchus fractus”. Breviora 373, 1–8. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chanaresuchus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Chanaresuchus. Paleobiology Database. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
