Ugrás a tartalomhoz

Burmai írás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burmai írás
Típusabugida
Nyelvekburmai nyelv, páli nyelv és szanszkrit nyelv.
IdőszakKb. 984 vagy 1035 – napjainkig
Felmenő írásrendszerekBráhmi
   kadamba
    pju vagy mon
Rokon írásrendszerekbráhmi eredetű írásrendszerek
Unicode-tartományU+1000–U+104F
ISO 15924Mymr

A burmai írás (burmai: မြန်မာအက္ခရာ; kiejtés: [mjəmà ʔɛʔkʰəjà] magyaros átírással:mjanmá akkhjá) a burmai nyelv leírására szolgáló abugida típusú szótagírás.

A burmai nyelv a sino-tibeti nyelvcsaládhoz, annak tibeti-burmai ágához tartozó nyelv. Burma (1989-től Mianmar) hivatalos nyelve. Beszélőinek száma ~37 millió.

A térség nyelveihez hasonlóan a burmai nyelv is egyszótagú, tonális (politon) ragozó nyelv, azaz a zenei hangsúly jelentést hordoz. Írásképe a mon írásból származik, ami magába olvasztva a vallási eredetű páli nyelv egyes elemeit hozta létre a mai írás formáit. A burmai írás a mon íráshoz hasonlóan a bráhmi írástípusba sorolható, aminek egyik jellegzetessége, hogy az adott írás a nyelv minden fonémáját megpróbálja leképezni, tehát a kiejtés szerinti írásmódot követi. Fő jellemzője az abugida szótagírás.

Az alábbi összefoglaló a burmai írás magyaros, ejtésközelítő kiejtési szabályait tartalmazza a következő alapelvek mentén:

  • A burmai nevek és közszavak átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH.ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk.
  • Az átírás csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros ejtésközelítő;
  • Nem veszi figyelembe az írásban jelölt tónusmódosító jeleket (zenei hangsúlyok, magas, mély, „csikorgó”, „hirtelen megszakadó” )
  • a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a ရန်ကုန →Jangun helyett Rangun, vagy ဧရာဝတီမြစ် → Erávati (mjasz) helyett Iravádi (folyó).

Az első, a burmai nevek és közszavak átírására szolgáló, máig használt átírási rendszert 1908-ban publikálta az angol gyarmati kormányzat Rangunban, Tables for the Transliteration of Burmese into English címmel, ez a BGN/PCGN átírási rendszer.[1]

Az MLCTS átírási rendszert (Myanmar Language Commission Transcription System) John William Alan Okell angol nyelvész alkotta meg 1971-ben, miután átvizsgált néhány meglévő transzliterációs gyakorlatot és ezek felhasználásával tette meg ajánlását (1980) a mianmari nyelvi bizottság felé, amelyet az a Burmai-angol szótár (Myanma-English Dictionary, 1993) összeállításánál már alkalmazott.

Általános jellemzők

[szerkesztés]
  • Az írás balról jobbra halad;
  • Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma ် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (anuszvára ့ /m/ vagy /n/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (viszárga=◌း /h/) is külön jelek szolgálnak;
  • Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat, ezeket a táblázatban nem tüntettük fel;
  • Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt;
  • Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
    • Mássalhangzók
    • Magánhangzók önálló és mássalhangzókhoz kapcsolt alakban, pl..pl. ဥ=ú, ူ=ú
    • Tonális módosítójelek, pl.: ျ,ြ,ွ,ှ,္လ
    • Hangérték nélküli diakritikus jelek: pl.. ၍, ၌
  • Az általánosan ismert indiai írásoktól (dévanágari, bangla, dravida írások) némiképp eltérően, de azok jellegének megfelelően nemcsak az inherens /a/ módosítása történhet mellékjelekkel és/vagy mássalhangzó-kombinációkkal, hanem adott szócsoportok képzése is. pl. က = ka ကိ = ki ကော် = kau ကောင်= kaung
  • Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása, amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulhatnak ki
  • A magánhangzók jelzésére szolgáló (အ) jelet szó elején nem írjuk át, csak akkor, ha az utána következő mássalhangzó nem tartalmaz magánhangzót. pl. အကာ → aka, de အိုဘဲ့ → obé.
  • Ha két mássalhangzó karaktert írunk át, ami egymás fölött szerepel, a felső karaktert kell először átírni, majd az alsó karaktert, végül ehhez illesztjük a megfelelő magánhangzót, pl.: သဒ္ဒါ→ szadda , အန္တိမဘဝ → andimabava.

Mássalhangzók

[szerkesztés]
Burmai IPA BGN/PCGN MLCTS Magyaros ejtésközelítő
က, ခ /k/, /kʰ/ k- k-, kh- k-,[2] kh
ဂ, ဃ /g/ g- g-, gh- g-, gh
င /ŋ/ ng- ng- ng-
စ, ဆ /s/, /sʰ/ s- c-, ch- sz, hsz- [3]
ဇ, ဈ /z/ z- j-, jh- z-
ည /ɲ/ ny- ny- ny-
ဋ, တ, ဌ, ထ /t/, /tʰ/ t- t-, ht-, t-, ht- t-[4]
ဍ, ဎ, ဒ, ဓ /d/ d- d-, dh- d-
ဏ, န /n/ n- n- n-
ပ, ဖ /p/, /pʰ/ p- p-, hp- p-, ph-[5]
ဗ, ဘ /b/ b- b-, bh- b-
မ /m/ m- m- m-
ယ, ရ /j/ y- y-, j, vagy r j-
လ, ဠ /l/ l- l- l-
ဝ /w/ w- w- v-
သ /θ/, /ð/ th- s sz-
ဟ /h/ h- h- h-
ဠ /l/ l- l- l-

Hangszínmódosítók

[szerkesztés]
№ Burmai BGN/PCGN átírás MLCTS Magyaros ejtésközelítő
(példa)
1 မြ ,မျ Cy- mr, my --j (မ=ma, မြ=mja)
2 မွ Cw- mw --v (မ=ma, မ့=mva)
3 မြွ, မျွ Cyw- mrw --v (မ=ma, မ့=mva)
4 မှ hC- hm h-- (မ=ma, မှ=hma)
5 ခြ, ချ ch- kh Cs-- (ခ=kha, ခြ=csa, ချ=csa)[6]
6 ရှ, သျှ, လျှ sh- sh s-- (ရ=ja, ရှ=sa)

Magánhangzók

[szerkesztés]
Független forma Mássalhangzóval (က=k)
illesztett 		BGN/PCGN átírás MLC 1993 Magyaros
ejtésközelítő
‌‌‍ အ – a a a
ကာ,ကား,ကါ a a: á
ဧ ၏ ကေ e ei e
ကဲ, ကယ် é ai é
ဣ ကိ i i i
ဤ ကီ i i: í
ဩ ကို o ui o
ဥ ကု u u u
ဦ ကူ u u: ú
ဩ ဪ ကေါ,ကော်,ကေါ် aw au au
ဩ ကော aw au: au

Mássalhangzók végződésmódosítókkal

[szerkesztés]
Jel IPA MLCTS BGN/PCGN Magyaros
ejtésközelítő
က [ka̰], [kə] ka. ka ka
ကာ [kà] ka ka ká
ကား [ká] ka: ka: ká
ကက် [kɛʔ] kak ket ká
က့က် kwak kvak
ကင် [kɪ̀ɴ] kang kin kin
က့င် [kʷaɴ] kwang kwan kvan
ကင့် [kɪ̰ɴ] kang. kin. kin
ကင်း [kɪ́ɴ] kang: kin: kin
ကစ် [kɪʔ] kac kit kit
ကည် [kì], [kè], [kɛ̀] kany kin ki
ကဉ် [kɪ̀ɴ] kin
ကည့် [kḭ], [kḛ], [kɛ̰] kany. kin kin
ကဉ့် [kɪ̰ɴ] kin
ကည်း [kí], [ké], [kɛ́] kany: kin kin
ကဉ်း [kɪ́ɴ] kin
ကတ် [kaʔ] kat kat kat
က့တ် [Kʷaʔ] kwat kwat kvat
ကန် [kàɴ] kan kan kan
က့န် [kʷaɴ] kwan kwan kvan
ကန့် [ka̰ɴ] kan. kan kan
ကန်း [káɴ] kan: kan kan
ကပ် [kaʔ] kap kat kap
က့ပ် [Kʷap] kwap kwap kvap
ကမ် [kàɴ] kam kan kan
ကမ့် [ka̰ɴ] kam. kun kan
ကမ်း [káɴ] kam: kun kán
ကယ် [kɛ̀] kai ke ke
ကံ [kàɴ] kam kan kan
ကံ့ [ka̰ɴ] kam. kan kan
ကံး [káɴ] kam: kan kan
ကိ [kḭ] ki. ki ki
ကိတ် [keɪʔ] kit keik keik
ကိန် [kèɪɴ] kin kein kein
ကိန့် [kḛɪɴ] kin. kein kein
ကိန်း [kéɪɴ] kin: kein: kein
ကိပ် [keɪʔ] kip keik keik
ကိမ် [kèɪɴ] kim kein kein
ကိမ့် [kḛɪɴ] kim. kein ken
ကိမ်း [kéɪɴ] kim: kein kén
ကိံ [kèɪɴ] kim kéin kén
ကိံ့ [kḛɪɴ] kim. kéin kén
ကိံး [kéɪɴ] kim: kéin kén
ကီ [kì] ki ki ki
ကီး [kí] ki: ki ki
ကု [kṵ] ku. ki ki
ကုတ် [koʊʔ] kut ku ku
ကုန် [kòʊɴ] kun koun kun
ကုန့် [ko̰ʊɴ] kun. koun kun
ကုန်း [kóʊɴ] kun: koun: kun
ကုပ် [koʊʔ] kup koun kun
ကုမ် [kòʊɴ] kum koun kun
ကုမ့် [ko̰ʊɴ] kum. koun. kun
ကုမ်း [kóʊɴ] kum: koun: kun
ကုံ [kòʊɴ] kum ko ko
ကုံ့ [ko̰ʊɴ] kum. ko ko
ကုံး [kóʊɴ] kum: ko ko
ကူ [kù] ku ku ku
ကူး [kú] ku: ku ku
ကေ [kè] ke ke ke
ကေ့ [kḛ] ke. ke ke
ကေး [ké] ke: ke ke
ကဲ [kɛ́] kai: ke ke
ကဲ့ [kɛ̰] kai. ké ké
ကော [kɔ́] kau: kau ko
ကောက် [kaʊʔ] kauk kauk kauk
ကောင် [kàʊɴ] kaung kaung kaun
ကောင့် [ka̰ʊɴ] kaung. kaung kaun
ကောင်း [káʊɴ] kaung: kaung kaun
ကော့ [kɔ̰] kau. kau kau
ကော် [kɔ̀] kau kau kau
ကို [kò] kui ko ko
ကိုက် [kaɪʔ] kuik kaik kaik
ကိုင် [kàɪɴ] kuing kaing káik
ကိုင့် [ka̰ɪɴ] kuing. kaing kaik
ကိုင်း [káɪɴ] kuing: kaing kain
ကို့ [ko̰] kui. ko ko
ကိုး [kó] kui: ko ko
ကွတ် [kʊʔ] kwat kut kut
ကွန် [kʊ̀ɴ] kwan kun kuan
ကွန့် [kʊ̰ɴ] kwan. kun kuan
ကွန်း [kʊ́ɴ] kwan: kun kuan
ကွပ် [kʊʔ] kwap kut kut
ကွမ် [kʊ̀ɴ] kwam kun kun
ကွမ့် [kʊ̰ɴ] kwam. kun kun
ကွမ်း [kʊ́ɴ] kwam: kun kun

Diakritikus jelek és szimbólumok

[szerkesztés]
Jel Megjegyzés
် Viráma: mássalhangzókkal kombinálva megváltoztatja az inherens (a) magánhangzót, mássalhangzó-végződések esetén kiiktatja az inherens magánhangzót a következő mássalhangzóknál: က င စ ည (ဉ) ဏ တ န ပ မ ယ ဝ
င်္ Felső pozícióban (င်); fonetikusan egyenértékű a nazális végződésekkel, pl. င် =[ìɴ].
့ Anuszvára, az ún. "csikorgó" tónust jelzi, de csak az utolsó mássalhangzó után jelölik.
ာ Az alacsony hangtónust jelzi, a következő mássalhangzóknál: ခ ဂ င ဒ ပ ဝ

Kombinálva a ော့ ော် ော,mássalhangzókkal, megváltoztatja az inherens magánhangzót (a)

◌း Viszárga, magas hangtónust jelzi, de önállóan nem használatos
ေ Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re
ဲ Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re és a magas hangfekvést jelzi
ု Megváltoztatja az inherens magánhangzót /u/-ra

Kombinálva ို, jelekkel az inherens magánhangzót /o/-vá változtatja

ူ Az inherens magánhangzót /ú/-vá változtatja
ိ Megváltzoztatja az inherens magánhangzót /i/-re és a "csikorgó" tónust jelzi
ီ Megváltzoztatja az inherens magánhangzót /í/-re
ွဲ Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ /e/-re és /-v-/ hangzó hozzáadása mellett közepes hangfekvést képez.
ံ Anunászika, nazális hangzót /-n/ eredményez a szó végén
◌ၙ Szanszkrit eredetű szavaknál használatos
◌ၘ Szanszkrit eredetű szavaknál használatos
ါ Az /á/,a /ာ/ jel helyett használják, ha nagy az esélye, hogy összetéveszthető a következő mássalhangzókkal:က, တ, ဘ, ဟ, အ.
ေါ် A következő jel helyett használják:/ ော်/ ha az összetéveszthető a következő jelekkel: က, တ, ဘ, ဟ, အ

Példák

[szerkesztés]
  • ထင် ကျော်→ Tin Kjau ထ+င် →t+in; ကော် +ျ =kau +j →kjau
  • အောင်ဆန်းစုကြည် → Aun Szan Szu Kji; အောင်=Aun ဆန်း =Szan စု = Szu ကြည် =Kji
  • ဝဏ္ဏမောင်လွင် → Vanna Mau Lvin; ဝဏ္ဏ =Vanna မောင် = Mau လွင် = Lvin
  • သန်းရွှေ → Szan Sve; သန်း = Szan ရွှေ = ရ ွှ ေ S+v+e
  • ရန်ကုန →Jangun (Rangun)
  • ဗိုလ်ချုပ် အောင်ဆန်း → Bolcsup Aun Szan; ဗို=Bo လ်=l ချု=csu ပ်=p အောင်=Aun ဆန်း =Szan
  • မဟာဗန္ဓုလ ပန်းခြံ → Mahá Bandula Pancsan; မ=Ma ဟာ=há ဗ=Ba န္ဓု=ndu လ=la ပန်း = Pan ခြံ=csan

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A rövidítés az U.S. Board on Geographic Names (BGN) és angol megfelelője, a Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use (PCGN), azaz az amerikai és az angol fördrajzinév bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik
  2. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /g/
  3. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /z/
  4. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /d/
  5. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /b/
  6. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /gj/

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Burmai_írás&oldid=27004906”