Bisztracseres
Bisztracseres (Cireșa) | |
Szent arkangyalok templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Rang | falu |
Községközpont | Nándorhegy (Oțelu Roșu) |
Irányítószám | 325701 |
SIRUTA-kód | 51225 |
Népesség | |
Népesség | 207 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 31′ 33″, k. h. 22° 23′ 18″45.525816°N 22.388376°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 33″, k. h. 22° 23′ 18″45.525816°N 22.388376°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bisztracseres (románul: Cireșa) település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Karánsebestől északkeletre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a Bisztra folyóról kapta, melynek partján fekszik. Cseres neve pedig megkülönböztetés a Krassó vármegyei Cseres-Teraes falutól.
Története
[szerkesztés]Bisztracseres vagy Cseres neve 1580-ban tűnik fel először Cserese néven, Báthory Kristóf oklevelében.
1581-ben és 1583-ban Cerese, Cheresse, Cseresse, 1602-ben Chieresa, 1808-ban Cserese (Bisztra-), Cseresha Bistra, 1888-ban Csirésa, 1913-ban Bisztracseres néven írták.
1580-ban Báthory Kristóf elrendeli, hogy karánsebesi Olasz Konstantin özvegyét Fióka Annát és leányát Katalint, új adomány címén iktassák be a Szörény vármegyei karánsebesi kerületben fekvő Karczmafalva, Zavoy, Valemare, Yaiszlova és Cserese nevű falvak részbirtokába.
1777-ben a törökök kiűzése után kincstári birtok, az oláh–illír bánsági határőrezred területéhez csatolták; a katonai határőrvidék alatt Csiresa az ohabai századhoz tartozott.
1796-ban Vályi András írta a településről:
Bistra Cserese. Elegyes falu a Bánátban, Krassó Vármegyében, földes ura a Királyi Kamara, fekszik Bisztra mellett, Erdély Országnak szélén, Karánsebestől egy, és 1/4. mértföldnyire.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
1910-ben 630 lakosából 28 magyar, 39 német, 542 román volt. Ebből 53 római katolikus, 553 görögkeleti ortodox, 16 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1. kötet. 115. o.