Ugrás a tartalomhoz

Bernstein Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernstein Béla
Bernstein Béla portré
Bernstein Béla portré
Született1868. január 7.
Várpalota
Elhunyt1944 júniusa (76 évesen)
auschwitzi koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
HázastársaKorein Júlia (Pápa, 1870.)
GyermekeiBernstein Róza

Bernstein Leó

Bernstein Eszter
SzüleiBernstein Lipót Ledeczky Róza
Foglalkozásafőrabbi,
történész
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Bernstein Béla témában.
Sablon • Wikidata • Segítség
Botlatókő, Nyíregyháza, Szarvas u. 24.

Bernstein Béla (Várpalota, 1868. január 7. – Auschwitz, 1944 júniusa) főrabbi, történész, bibliafordító. Édesapja Bernstein Lipót, édesanyja Ledeczky Róza volt. Testvérei: Berta, Otília és Sámuel[1] Felesége Korein Júlia (Pápa, 1870).[2] Gyerekeik: Róza (Szombathely, 1894, november 20 - Szombathely, 1904. november 21.), Leó (Szombathely, 1896. június 20. - Budapest, 1971.) és Eszter (Szombathely, 1900. május 20. - Budapest, 1953. július 17.)

Életpályája

[szerkesztés]

Tanulmányait a budapesti rabbiképzőben végezte. 1890-ben Lipcsében avatták filozófiai doktorrá, majd 1890-1892-ig a budapesti Rabbiképző növendéke volt. 1892-ben lett rabbi. Előbb a szombathelyi, majd 1909. április 20-án iktatták be a nyíregyházi zsidó hitközségnél főrabbinak. Már Rakamazon várta a nyíregyházi status quo ante hitközség küldöttsége, élén az alelnökkel, Führer Mihállyal; együtt érkezett a nyíregyházi állomásra, ahol a tömeg lelkes ovációval fogadta az új főrabbit, majd Májerszky Béla polgármester és dr. Rosenberg Emil hitközségi elnök köszöntője után a város négyes díszhintóján vonult be a fellobogózott városba.[3]

Bevallhatom, ma azt is, hogy arra a nagy elhatározásomra, mely 1909-ben felcserélte velem a szombathelyi rabbiállást a nyíregyházival, döntő befolyással volt az Egyenlőség, illetve Szabolcsi Miksa, aki arról igyekezett engem meggyőzni, hogy valóságos misszió vár reám az ő pátriájában, Szabolcsban, ahol eladdig olyan modern képzettségű, konzervatív rabbi, mint csekélységem, még nem működött.[4]

Alelnöke és buzgó, aktív tagja volt az 1906-ban alakult Országos Rabbiegyesületnek, melynek minden megmozdulásában tevékenyen részt vett. Az 1929-ben alakult Statusquo Hitközségek Országos Szövetsége egyházi elnökének választotta.

Szaktárgya a zsidó történet és a magyar zsidók szabadságharcbeli története volt, melyről készült monográfiája először 1898-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. 1944 tavaszán deportálták Auschwitzba és ott mártírhalált halt. Széles körű történetírói, irodalmi tevékenységet fejtett ki. Magyarra fordította Mózes öt könyvét.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A szombathelyi izraelita népiskola története (Bp., 1896)
  • A Tóra (Imit bibliafordítás (Bp., 1896)
  • Az 1848-49-iki magyar szabadságharc és a zsidók (Bp., 1898; Jókai Mór előszavával) Online; A mű rövidített átdolgozása: 1848 és a magyar zsidók. Bp, 1906. Online
  • A jogakadémiai tanár és a zsidó erkölcs (Bp., 1917)
  • Zsidó vallástan (Tankönyv, Nyíregyháza, 1922)
  • A zsidóság története I-IV. (Tankönyv, Nyíregyháza, 1922-23)
  • Zsidó honvédek a szabadságharcban (Bp., 1925)
  • Jókai és a zsidók (Bp., 1925)

Egyéb

[szerkesztés]

A Szombathelyi Zsidó Hitközség Bernstein Béla, egykori szombathelyi rabbiról nevezte el megújult hitközségi intézményét: Bernstein Béla Kulturális Központ. Az intézményt 2011 őszén avatták fel; célkitűzése a "kifelé nyitás" – azaz hogy a zsidó kultúra iránt érdeklődő nyilvánosság számára lehetőséget nyújtson különböző tematikájú rendezvényei által.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2017. december 14-én egyhangúlag jóváhagyta azt a közterületek elnevezésére irányuló előterjesztést, amely szerint a Vasvári Pál utca, a Rákóczi utca, a Kossuth utca és a Dob utca által határolt terület egy részét, ahol a városi holokauszt emlékmű áll, Bernstein Béla főrabbiról nevezzék el.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Újság, 1931.07.24. 8. oldal
  • ↑ Pápai Független Újság, 1893. 10.08.
  • ↑ Pesti Hírlap, 1909.04.21. 13.oldal
  • ↑ Egyenlőség, 1929.05.11. oldal 11.

    • További információk

    [szerkesztés]
    • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
    • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
    • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001
    • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927
    • Reményi Mihály: Emlékmorzsák. Nyíregyháza, Városvédő Egyesület, 2005
    • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
    • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
    • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
    • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
    • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bernstein_Béla&oldid=26705182”