Ugrás a tartalomhoz

Baráth Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baráth Lajos
Csigó László felvétele
Csigó László felvétele
Élete
Született1935. augusztus 18.
Abaújkér
Elhunyt2006. július 29. (70 évesen)
Vértessomló
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, regény
Első műveEmber fehér bottal (elbeszélések, 1962)
Irodalmi díjaiA Zrínyi Katonai Könyvkiadó Nívódíja (1981)

Baráth Lajos (Abaújkér, 1935. augusztus 18.Vértessomló, 2006. július 29.) magyar író.

Élete

[szerkesztés]

Korán árvaságra jutott, nagynénje nevelte. Ácstanuló volt, majd Miskolcon, illetve Diósgyőrben próbált szerencsét 1957-1964 között. Az üzem munkáslapjába írogatott. A kor lehetőséget adott, ezt kihasználva Veres Péter, Illyés Gyula, Váci Mihály gyámsága alatt novelláskötetei jelentek meg.

Ekkoriban szinte pezsgett az ország irodalmi élete és a könyvkiadás. A rendszer kultúremírje (Aczél) semmilyen árat sem sajnál, hogy egy saját nevelésű és gondolkodású író-költő generáció jól érezze magát benne, jó minőségű és élvezhető, populáris, de tartalmas írások szülessenek.

A realista próza megtalálta az olvasóit. Igaz, a vallás és a világra kitekintés érezhetően tabu téma maradt.

Baráth Lajos ebben az időben alkotott 17 regényt és novelláskötetet, néhány filmet, egy drámát, megszámlálhatatlan publikációt és tárcát. Még a német könyvvásárra kijutott magyar szerzők válogatásába is bekerült Móricz Zsigmond és József Attila közé, „Sand” (Homok) című novellájával, mivel a kötet összeállítói szerint a munkás kádárista korra találóbb mű nem is kellett. SZOT-díjat kapott 1970-ben.

Művei

[szerkesztés]
  • Ember fehér bottal (elbeszélések, 1962)
  • Házak tábla nélkül (kisregény, 1963)
  • Díszhal (regény, elbeszélések, 1963)
  • Vesznyánka [„Tavaszka”; oroszul], elbeszélés, Moszkva, 1965)
  • Lopakodó prédikátorok (kisregények, elbeszélések, 1966)
  • Tűz és korom (regény, 1967, oroszul: Moszkva, 1969)
  • Külső körön (regény, 1970)
  • Sortűz (regény, elbeszélés, 1971)
  • A hét százhatvannyolcadik órája, elb., München, 1972;
  • A félelem földje (történelmi regény, 1975)
  • Örökség (regény, 1976)
  • Miért hullámzik a tenger? (elbeszélések, 1977)
  • Kigyelmed, János mester (történelmi regény, 1979)
  • A szörnyeteg (regény, 1979)
  • Hármaskönyv (1983)
  • Párnámon anyám ujjának melege (elbeszélések, 1983)
  • Vakvágat (regény, 1986)
  • A folyosó (regény, 1989)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]