Bakó Elemér
Bakó Elemér | |
Született | 1915. november 18.[1] Hencida |
Elhunyt | 2000. október 5. (84 évesen)[1] Silver Spring |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1933–1938) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakó Elemér Lajos Mihály (Hencida, 1915. november 18. – Silver Spring, USA, 2000. október 5.) magyar nyelvész, könyvtáros, szerkesztő.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Bakó Mihály és Horváth Ilona voltak.[2] Elemi iskoláit Debrecenben, Konyáron és Hencidán járta ki. 1933-ban érettségizett a Debreceni Református Gimnáziumban. 1936–1937 között Lipcsében tanult. A Debreceni Egyetem bölcsészeti karán 1938-ban doktorált magyar-német szakon (1933–1938). 1936–1943 között a Turul Szövetség Népkutatási Füzeteinek szerkesztőjeként dolgozott. 1938–1939 között Helsinkiben folytatott tanulmányokat. 1938–1944 között egyetemi előadóként dolgozott. 1945-ben Németországba került és Münchenben részt vett a magyar emigránsok szellemi életében. 1947–1951 között finnugor nyelvészetet adott elő a müncheni egyetemen. 1948-tól a Magyar Kulturális Szövetség szakosztályvezetője volt. 1950–1956 között az Új Magyar Út című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1951-től a Magyar Újságírók Külföldi Egyesületének (MUKE) alelnöke volt. 1951-ben az USA-ba távozott; itt oktatott finnugor nyelvtudományt. 1952–1985 között Washingtonban – nyugdíjba vonulásáig – a Kongresszusi Könyvtár munkatársa volt. 1958–1960 között a New York-i Columbia Egyetemen finnugorisztikát adott elő. 1968-tól az Árpád Akadémia tagja volt.[3] 1995–2000 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság meghívott választmányi tagja volt.
Művei
[szerkesztés]- Hangtani tanulmányok (Egyetemi doktori értekezés; Debrecen, 1937)
- Hányféle h hang van a magyar nyelvben? (Magyar Nyelv, 1937)
- Adalékok a magyar és a finn nyelv i–í, u–ú, ü–ű hangjainak fiziológiai-akusztikai vizsgálatához (Budapest, 1940; finn nyelven: Helsinki, 1939; hasonmás kiadás; Budapest, 1982)
- A finn népnyelvkutatás (Debrecen, 1939)
- Csűry Bálint élete és munkássága (Debrecen, 1941)
- A magyar magánhangzórendszer fiziológiai vizsgálatához (Nyelvtudományi Közlemények, 1943)
- A nagysárréti népnyelv beszélt magánhangzóinak fiziológiai tulajdonságai (Budapest, 1943)
- Magyarok és Európa (költemények, München, 1947)
- A Műhely és a légió (tanulmányok, München, 1949)
- Magyarország története (Kovách Aladárral, München, 1951)
- The Hungarian Revolution of October 1956 (New York, 1958)
- Hungarian Abbreviations, A Selective List (Washington, 1961)
- Hungarians in Latin-America (New York, 1962)
- Goals and Methods of Hungarian Dialectology in America (New Brunswick, 1962)
- American–Hungarian Dialect Notes (Molnár Ágostonnal, 1962)
- Hungarians in Rumania and Transylvania. A Bibliographical List of Publications in Hungarian and West European Languages (Sólyom-Fekete Vilmossal, Washington, 1966–1969)
- Hungarian Secondary School Reader. Guide to Hungarian Studies. 1–2. (Stanford, 1973)
- Louis Kossuth, 1802–1894 (Washington, 1976)
- Elias Lönnrot and His Kalevala (Washington, 1985)
- Emlékkönyv az Amerikai Magyar Szövetség 80. évfordulójára (Washington, 1988)
- Finland and the Finns. A selective bibliography; Libraray of Congress, Washington, 1993
- Nyugati szél. Válogatott versek, 1946–1992; Dókusné Horváth Hajnalka, Budapest, 1994 (A Műhely könyvei)
- Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban. Öt évszázad válogatott történetei. 1583–1998 (A világ magyarsága; Budapest, 1998)
- Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról (Debrecen, 2002)
- Egy élet a magyarságért, 1-2.; összeáll. Bakó Elemérné; Médiamix, Budapest, 2005–2008 (Panoráma életmű-sorozat)
- 1. Európa: 1915–1951; 2005
- 2. Amerikai Egyesült Államok; 1951–2000
Díjai
[szerkesztés]- Árpád-érem (1973, 1995)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Születése bejegyezve a hencidai állami születési akv. 64/1915. folyószám alatt.
- ↑ a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
- Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról
- Kortárs magyar írók
- Névpont.hu
- https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/216908/file_up_S45C-215100510290.pdf
További információk
[szerkesztés]- Kiss Jenő: Bakó Elemér halálára (Magyar Nyelv, 2000)
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1990-1999
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
- Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7
- Magyar Találkozó krónikája / Az Árpád Akadémia évkönyve; szerkesztette: Béldy Béla; Árpád Könyvkiadó Vállalat, Cleveland, 1962-
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Evangéliumot Magyarországnak! Soos Géza emlékkönyv. Budapest, Ráday Gyűjtemény, 1999
- Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadés. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991