Ugrás a tartalomhoz

Bíbormellű nektármadár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bíbormellű nektármadár
Tanzániai példány
Tanzániai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Passerida
Család: Nektármadárfélék (Nectariniidae)
Nem: Chalcomitra
Faj: C. senegalensis
Tudományos név
Chalcomitra senegalensis
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
  • Nectarinia senegalensis Linnaeus, 1766
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bíbormellű nektármadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbormellű nektármadár témájú médiaállományokat és Bíbormellű nektármadár témájú kategóriát.

A bíbormellű nektármadár (Chalcomitra senegalensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Certhia nembe Certhia senegalensis néven. Sorolták a Nectarinia nembe Nectarinia senegalensis néven is.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Chalcomitra senegalensis acik (R. Hartmann, 1866)
  • Chalcomitra senegalensis gutturalis (Linnaeus, 1766)
  • Chalcomitra senegalensis lamperti (Reichenow, 1897)
  • Chalcomitra senegalensis proteus (Rüppell, 1840)
  • Chalcomitra senegalensis saturatior (Reichenow, 1891)
  • Chalcomitra senegalensis senegalensis (Linnaeus, 1766)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Afrika és Namíbia nagy részét leszámítva a Szaharától délre egész Afrikában előfordul.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi füves puszták, cserjések és szavannák, valamint szántóföldek, vidéki kertek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 15 centiméter.[5] A hím rikító pompázatos ruhája világító vörös mellkasát, zöld fejbúbját és szintén zöld torkát leszámítva túlnyomórészt feketén csillog. Egyszerűbb ruhája nem ennyire fénylő. A tojó fakóbb színezetű, mint a hím. Felül sötétbarna, alul világosabb barna és pöttyös. A csőr hosszú és lefelé hajlik, nektárszipókaként kisebb virágokra specializálódott. Csőrének vége hegyes, hogy át tudja szúrni a nagyobb virágok burkát. Nyelve hosszú és cső alakú, a nektár kiszívására alkalmas.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka nektárból, kisebb rovarokból és pókokból áll. A bíbormellű nektármadár 3-4 évig élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési időszak augusztus-március között van, és évente egyszer költ. A madár a faágak csúcsán egy zacskó alakú fészket épít, amelybe egy lyukon bújik be. A fészekben két ovális, fehér vagy krémszínű olívazöld vagy szürke pöttyös tojás van. A kotlás 14-15 napig tart. A fiatal madarak 16-19 napos korukban repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  2. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  5. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bíbormellű_nektármadár&oldid=25504071”