Alsórétfalu

	Alsórétfalu
; Alsórétfalu címere	; Alsórétfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Polgármester	Ján Behro
Irányítószám	020 53
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	924 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	118 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	345 m
Terület	7,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 18° 13′ 24″49.191667°N 18.223333°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 18° 13′ 24″49.191667°N 18.223333°E
	Alsórétfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórétfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsórétfalu (1899-ig Lúki, szlovákul: Lúky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 12 km-re északnyugatra.

Története

A falut a német jog alapján alapították a 15. században, első írásos említése 1471-ben "Lwchky" alakban történt. Neve a szláv lúky (= rét) főnévből származik. 1475-ben "Luky", 1504-ben "Luchka", 1598-ban "Luky Walachorum" néven bukkan fel az írott forrásokban. A lednicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 11 házában 148 családban 842 lakos élt. 1828-ban 112 háza és 953 lakosa volt. Lakói pásztorkodással, famegmunkálással, fűrészeléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUKI. Két falu Trentsén Várm. földes Uraik G. Königszeg, Márczibány, Ordódy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek egyik Nagy Divinhez közel, és annak filiája, földgyeik nem igen termékenyek, piatzozások közel, réttyek, legelőjek, fájok van."^[2]

Fényes Elek szerint "Luki, tót falu, Trencsén vmegyében: 620 kath., 129 evang., 193 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesítik ezen helységet a közbirtokos urak csinos házai és épületei. Határa tágas, erdeje nagy; de földe soványocska; gyümölcse bőven. F. u. a Marczibányi nemzetség. Ut. p. Trencsén 9 óra."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói kosárfonásból, drótozásból, mezőgazdasági idénymunkákból éltek. A faluban pékség és kőbánya működött.

Népessége

1910-ben 718 lakosából 600 szlovák, 88 német és 30 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 968 lakosából 958 szlovák volt.

2011-ben 913 lakosából 891 szlovák, 7 cseh, 1-1 magyar, morva és ukrán és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt korábbi, román stílusú részletekkel. 1612-ben átépítették, majd 1792-ben barokk stílusban alakították át. Gótikus kő keresztelő medencéje van.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]