Ugrás a tartalomhoz

Alacsony-Tátra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alacsony-Tátra
Panoráma a Krúpova hoľáról (1927 m)
Panoráma a Krúpova hoľáról (1927 m)

Hely Szlovákia
HegységÉszaknyugati-Kárpátok, Kárpátok
Legmagasabb pontGyömbér (2043 m)
Hosszúság80 km
Szélesség30 km
Elhelyezkedése
Alacsony-Tátra (Szlovákia)
Alacsony-Tátra
Alacsony-Tátra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′, k. h. 19° 30′48.950000°N 19.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 57′, k. h. 19° 30′48.950000°N 19.500000°E
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Alacsony-Tátra témájú médiaállományokat.

Az Alacsony-Tátra (régebben Zólyomi-havasok, szlovákul Nízke Tatry) hegység Szlovákiában, a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot.

Földrajzi adatok

[szerkesztés]

Az egykori Liptó, Zólyom, Gömör és Kis-Hont valamint Szepes vármegyék határán fekvő hegység kelet-nyugati irányban kb. 80 km hosszan húzódik. Tőle északra a Liptói- és a Poprádi-medence, keletre a Szepes-Gömöri-karszt, délre a Felső-Garam-medence, nyugatra a Nagy-Fátra található. Utóbbitól a Rőce völgye választja el. Északkeleten, Poprádtól délre a kisebb Vikartóci-hegység kapcsolódik hozzá. Az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) két részre osztja: a nyugati Gyömbér-Tátrára és a keleti Király-hegyi-Tátrára. A nyugati rész a Prassiva- (Prašivá, 1754 m) és a Gyömbér- (Ďumbier, 2043 m) hegycsoportokra, a keleti a Papenica (Velká Vápenica, 1692 m) és a Király-hegy (Kráľova hoľa, 1948 m) csoportjára osztható tovább. A hegytetők sziklásak, moha és gyep fedi őket. Legnagyobb kiterjedésű tava a Verbici-tó.

Hatalmas, kiterjedt gyephavas, az Alacsony-Tátra keleti részének legmagasabb orma, a hegység e részének névadója a Király-hegyi-Tátra. Csúcsplatója kelet-nyugat irányban megnyújtott. Észak felé Záturňa nevű rövid szárnyvonulatot bocsátja ki, amely meredeken szakad le a Fekete-Vág völgyébe a Teplicska-katlanban. Északkelet felé Úplazon és Predna hoľán keresztül a Pópa-hágóra (sedlo Popová) egy másik vonulat húzódik, amely összekapcsolja az Alacsony-Tátrát a Szlovák Paradicsommal. Délkeletre pedig egy harmadik, rövid gerinc indul a Király-hegyre és Garamfő felé. A csúcs kilátása kiterjedt és megkapó.

A Kriván mellett a Király-hegy szerepel leggyakrabban a szlovák dalokban, mondákban, legendákban. A Király-hegy Szlovákia fontos háromszögelési pontja, alatta erednek Szlovákia legnagyobb folyói: Fekete-Vág, Garam, Gölnic, Hernád. Az adótoronytól nyugatra lévő ormot egy háromszögelési betonoszlop jelzi. A II. világháború során a csúcs alatt a Jánosík partizánegység menedékkunyhói és raktárai voltak, a csúcson keresztül vezetett 1944-1945 őszén és telén több partizánegység útja. A II. világháborúban történtekre az emlékoszlopon lévő dombormű emlékeztet. 1960-ban építették fel a televízió-adót - átjátszó állomást, amelyhez Királyhegyaljáról (Šumiac) a nagyközönség számára lezárt aszfaltút vezet fel. A televízió-adó épületében a Hegyi Mentőszolgálat állomása is megtalálható.

A Magas-Tátra után az Alacsony-Tátra Szlovákia második leglátogatottabb hegysége. Az utóbbi években több új szálloda, autóskemping, ülőfelvonó és turistaközpont épült, létesült. Ennek ellenére a hegység keleti részén, különösen az Ördöglakodalma-hágó és a Király-hegy között valódi őserdő található, sok vaddal, közöttük medvével is. A csaknem érintetlen őserdőben több érdekes túrát végezhetünk. A turistákat nagyon vonzza a főgerinc Chopok-Ördöglakodalma-hágó szakasza, mivel e gerincszakaszról gyönyörű kilátás nyílik az Alacsony-Tátra északi és déli völgyeibe.

1987-ben 81 095 hektár területen nemzeti parkká nyilvánították, ez az Alacsony-Tátra Nemzeti Park (NAPANT).

Legmagasabb csúcsai

[szerkesztés]

Főbb települések

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ján Lacika: Hátizsákkal Szlovákián át: Alacsony-Tátra, DAMAJA, 2005.

További információk

[szerkesztés]