Ugrás a tartalomhoz

1978-as labdarúgó-világbajnokság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labdarúgó-világbajnokság
(1978)
(Copa Mundial de Fútbol Argentina '78)
Adatok
Rendező Argentína
Dátumjúnius 1.június 25.
Csapatok16 (5 szövetségből)
(selejtezőben indult: 106)
Helyszínek6 (5 rendező városban)
HonlapHivatalos honlap

Címvédő NSZK
Győztesargentína2 Argentína (1. cím)
Statisztika
Mérkőzések38
Gólok102 (átlag: 2,68)
Nézőszám
Összesen1 546 151 (átlag: 40 688)

Gólkirályargentína2 Mario Kempes
(6 gólos)

 ← 19741982 → 

Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság volt a 11. világbajnokság, amelyet Argentínában rendeztek 1978. június 1. és 25. között. Argentínát 1966-ban választotta ki a FIFA házigazdának.

A 16 részt vevő válogatottat először négy 4 tagú csoportba sorsolták. Ezekből a csoportokból az első 2 helyezett juthatott a második csoportkörbe. Ennek végén a csoportmásodikok játszhattak a bronzéremért, a csoportelsők pedig a döntőbe kerültek.

A döntőben Argentína hosszabbítás után 3–1-re legyőzte Hollandiát, ezzel történetük során először diadalmaskodtak, emellett ők lettek az ötödikek (Uruguay, Olaszország, Anglia és az NSZK után), akik rendezőként győzni tudtak.

Rendező

[szerkesztés]

Argentínát a FIFA 1966. július 6-án választotta ki rendezőnek Londonban. Argentína mellett Mexikó jelezte rendezési szándékát, de később visszalépett, mert megkapta az 1970-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[1]

Selejtezők

[szerkesztés]
Részt vevő országok

Ez volt az első alkalom, hogy több, mint 100 ország válogatottja vett részt a selejtezőkben. A kvalifikációk végén, nagy meglepetésre Anglia sorozatban másodszor nem tudott kijutni a világbajnokságra. Az angolokon kívül az Európa-bajnoki címvédő Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió, Uruguay és Jugoszlávia sem jutott ki a tornára. Először szerepelhetett a világbajnokságon Irán és Tunézia, valamint Franciaország, Spanyolország és Magyarország 1966 után először jutottak ki a vb-re.

Résztvevők

[szerkesztés]

Afrika (CAF)

Dél-Amerika (CONMEBOL)

Észak- és Közép-Amerika (CONCACAF)

Ázsia (AFC) és Óceánia (OFC)

Európa (UEFA)

Összegzés

[szerkesztés]

Első csoportkör

[szerkesztés]

A torna előtt 2 évvel katonai puccs történt Argentínában, emiatt sok részt vevő válogatott, például Hollandia azt fontolgatta, hogy visszalép a tornától. Végül azonban minden válogatott feltétel nélkül részt vett a világbajnokságon. A holland válogatott akkori legnagyobb sztárja, Johan Cruijff egyes feltételezések szerint politikai okokból maradt távol, ám ezt később Cruijff cáfolta.

A világbajnokság lebonyolítása ugyanaz maradt, mint 1974-ben: a 16 részt vevő válogatottat először négy 4 fős csoportba sorsolták. A 8 továbbjutó csapatot a második fordulóban újra 4 fős csoportokba osztották. Ennek végén a 2 csoportelső a döntőbe jutott, a 2 csoportmásodik pedig a bronzéremért játszhatott. A tornán a házigazda argentin csapat mindig később játszotta a mérkőzéseit. Ennek az volt az előnye, hogy így tudta, mi lett a csoport másik mérkőzésének végeredménye, és így, ha lehetősége volt rá, taktikázhatott is. Miután ez a probléma előkerült a következő, spanyolországi világbajnokságon is, a FIFA arról rendelkezett, hogy a soron következő világbajnokságokon az utolsó 2 csoportmérkőzést párhuzamosan rendezzék.

Az első forduló több meglepetést is hozott. Az egyik meglepetés az volt, hogy Lengyelország nyerte a 2. csoport küzdelmeit, miután először gól nélküli döntetlent játszott az NSZK-val, majd legyőzte Tunéziát és Mexikót is. Az NSZK a 2. fordulóban 6-0-ra kiütötte a mexikói csapatot, majd ismét gól nélküli döntetlent játszott,ezúttal Tunéziával, így a második helyen jutott tovább. Tunézia újoncként rögtön történelmet írt, ugyanis Mexikó 3–1-es legyőzésével ők lettek az első afrikai csapat, akik mérkőzést nyertek világbajnokságon.

A 4. csoportban is izgalmasan alakultak a mérkőzések. Itt Peru lett az első, a 2. helyre szorítva a végső győzelemre is esélyesnek tartott Hollandiát. A dél-amerikai válogatott legjobbja Teófilo Cubillas volt, aki először Skócia 3:1-es legyőzésekor duplázott, majd az Irán elleni utolsó mérkőzésen mesterhármast szerzett, ekkor Peru 4:1-re nyert. Rajta kívül a holland Rob Rensenbrink is lőtt 3 gólt ebben a csoportban, amikor Iránt az ő góljaival győzték le 3–0-ra. Skócia a Peru elleni vereség után először 1–1-es döntetlent játszott Iránnal, majd az utolsó fordulóban, egy már mindkét csapat számára tét nélküli mérkőzésen győzték le 3–2-re Hollandiát, ám ez is kevés volt a továbbjutáshoz. Az újonc Irán győzelem nélkül búcsúzott a tornától.

A legnagyobb meglepetés azonban a 3. csoportban történt, ugyanis arra senki sem számított, hogy Ausztria megelőzi Brazíliát. Míg Ausztria legyőzte Spanyolországot és Svédországot is (2–1-re és 1–0-ra), addig Brazília mindkét csapat ellen csak döntetlenre volt képes. Az utolsó csoportmérkőzésen Brazíliának győznie kellett az osztrák csapat ellen. Ez sikerült is, Roberto Dinamite góljával 1–0-ra győztek. Az első 2 helyen Ausztria és Brazília állt ugyanannyi ponttal és azonos gólkülönbséggel. végül több lőtt góljának köszönhetően Ausztria végzett a 3. csoport élén.

A legerősebb csoportnak az 1. csoportot tartották, ugyanis itt szerepelt az 1966 után ismét kijutó Magyarország, a házigazda Argentína, valamint Franciaország és Olaszország. A 2. forduló után már megvolt a 2 kieső, miután Argentína és Olaszország is legyőzte mind Magyarországot, mind Franciaországot. A 3. fordulóban már csak a csoportelsőség volt a kérdés. Az olasz csapat végül Roberto Bettega második félidő közepén szerzett góljával 1–0-ra legyőzte Argentínát.

Második csoportkör

[szerkesztés]

Az A csoportban, ahol csak európai csapatok szerepeltek, Hollandia kezdett a legjobban, miután 5–1-re kiütötte Ausztriát. Itt Johnny Rep 2 gólt szerzett. Az 1974-es vb-döntő „visszavágóján” Hollandia 2–2-es döntetlent ért el az NSZK ellen, amely azelőtt gól nélküli döntetlent játszott az olasz válogatottal. A 2. fordulóban Olaszország 1–0-s győzelmet aratott Ausztria felett, így az utolsó forduló döntött a csoportelsőségről, egyben arról, melyik csapat jut a döntőbe, és melyik küzdhet a bronzéremért. Az első félidő 18. percében Ernie Brandts öngóljával az olasz csapat szerzett vezetést. A második félidőben Brandts jóvátette hibáját, ugyanis az 50. percben az ő góljával egyenlített az „Oranje”. 15 perccel a vége előtt Arie Haan is betalált, így 2–1-re módosult az állás a hollandok javára. Ez maradt az állás egészen a mérkőzés végéig, ez pedig azt jelentette, hogy Hollandia zsinórban másodszor jutott be a világbajnoki döntőbe.

A B csoport főleg Argentína és Brazília küzdelméről szólt. Az első mérkőzésen Brazília Peru ellen győzött 3–0-ra, Argentína pedig Lengyelországot múlta felül 2–0-ra. A második fordulóban a csoport 2 esélyese 0–0-s döntetlent játszott egymással, így az utolsó forduló előtt mindkét válogatott 3 ponttal állt. A harmadik fordulóban először Brazília-Lengyelország mérkőzést rendeztek, ahol a „Seleção” 3–1-re győzött, így Argentínának minimum 4 gólos különbséggel kellett legyőznie a perui válogatottat. A félidei 2–0-s vezetést követően végül az argentinok 6–0-ra lépték le a perui csapatot. A brazilok szerint valószínűleg csalás történt (ezt arra alapozták, hogy például a perui válogatott kapusa, Ramón Quiroga Argentínában született), ám mivel ez nem nyert bizonyítást, a brazilok kénytelenek voltak beletörődni, hogy „csak” a bronzéremért játszhattak. A bronzmérkőzésen végül a brazil válogatott hátrányból fordítva legyőzte Olaszországot, így a sokak szerint erkölcsi győztes Brazília szerezte meg a bronzérmet.

A döntő

[szerkesztés]

A döntő az egész tornához hasonlóan ellentmondásos volt. A holland csapat azzal vádolta meg a házigazda argentinokat, hogy minden apró trükköt elkövetnek, hogy késleltessék a mérkőzés kezdését, kizökkentve őket ezzel a nyugalmukból. Ilyen apróságok voltak, hogy például később jöttek ki, mint ahogy a mérkőzés eredetileg kezdődött volna, vagy René van de Kerkhof csuklószorítóját kifogásolták. A döntőt, többek között Mario Kempes 2 góljával, aki egyben a torna gólkirálya is lett, hosszabbítás után Argentína 3–1-re nyerte Hollandia ellen. Ezzel Hollandia egymás után második vb-döntőjét veszítette el, másodszor a rendező ország ellen (1974-ben az NSZK győzte le őket). Miután Hollandia elvesztette a döntőt, úgy döntöttek, nem vesznek részt a díjátadó-ünnepségen.

Kabala

[szerkesztés]

A világbajnokság kabalája Gauchito, egy argentin-mezbe és tipikus gaucho ruhába öltöztetett fiú volt.

Helyszínek

[szerkesztés]
1978-as labdarúgó-világbajnokság (Argentína)
Buenos Aires Buenos Aires Córdoba
Estadio Monumental Estadio José Amalfitani Estadio Chateau Carreras
Férőhely: 76 000 Férőhely: 49 540 Férőhely: 46 083
Mar del Plata Rosario Mendoza
Estadio José María Minella Estadio Gigante de Arroyito Estadio Ciudad de Mendoza
Férőhely: 43 542 Férőhely: 41 654 Férőhely: 34 875

Játékvezetés

[szerkesztés]

Játékvezetők

[szerkesztés]
Afrika
Ázsia
Európa

Észak- és Közép-Amerika
Dél-Amerika
Partbírók

Sorsolás

[szerkesztés]
1. kalap 2. kalap 3. kalap 4. kalap

Keretek

[szerkesztés]

Eredmények

[szerkesztés]

Minden időpont helyi idő szerinti (UTC−3)

Első csoportkör

[szerkesztés]

1. csoport

[szerkesztés]
Csapat M Gy D V Lg Kg Gk P
 Olaszország 3 3 0 0 6 2 +4 6
argentína2 Argentína 3 2 0 1 4 3 +1 4
 Franciaország 3 1 0 2 5 5 0 2
 Magyarország 3 0 0 3 3 8 –5 0



Argentína argentína2 2–1  Franciaország
Passarella Gól : 45' 45' (11-esből)
Luque Gól : 73' 73'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Platini Gól : 60' 60'
Estadio Monumental, Buenos Aires
Nézőszám: 71 666
Játékvezető: Dubach (svájci)
Asszisztensek: César Orozco (perui), Werner Winsemann (kanadai)



Argentína argentína2 0–1  Olaszország
(0–0)
Jegyzőkönyv
Bettega Gól : 67' 67'
Estadio Monumental, Buenos Aires
Nézőszám: 71 712
Játékvezető: Klein (izraeli)
Asszisztensek: Gonzales Archundia (mexikói), Francis Rion (belga)

2. csoport

[szerkesztés]
Csapat M Gy D V Lg Kg Gk P
 Lengyelország 3 2 1 0 4 1 +3 5
NSZK NSZK 3 1 2 0 6 0 +6 4
 Tunézia 3 1 1 1 3 2 +1 3
 Mexikó 3 0 0 3 2 12 –10 0

Tunézia  3–1  Mexikó
Kábí Gól : 55' 55'
Gommíd Gól : 79' 79'
Dzúíb Gól : 87' 87'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Vázquez Ayala Gól : 45' 45' (11-esből)
Estadio Gigante de Arroyito, Rosario
Nézőszám: 17 396
Játékvezető: Gordon (skót)
Asszisztensek: Jean Dubach (svájci), Sergio Gonella (olasz)


NSZK NSZK 6–0  Mexikó
D. Müller Gól : 15' 15'
H. Müller Gól : 30' 30'
Rummenigge Gól : 38' 38' Gól : 73' 73'
Flohe Gól : 44' 44' Gól : 89' 89'
(4–0)
Jegyzőkönyv
Estadio Olímpico Chateau Carreras, Córdoba
Nézőszám: 35 258
Játékvezető: Bouzo (szíriai)
Asszisztensek: António Garrido (portugál), Francis Rion (belga)


Lengyelország  1–0  Tunézia
Lato Gól : 43' 43' (1–0)
Jegyzőkönyv
Estadio Gigante de Arroyito, Rosario
Nézőszám: 9 624
Játékvezető: Martínez (spanyol)
Asszisztensek: Luis Pestarino (argentin), Clive Thomas (walesi)



Lengyelország  3–1  Mexikó
Boniek Gól : 43' 43' Gól : 84' 84'
Deyna Gól : 56' 56'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Rangel Gól : 52' 52'
Estadio Gigante de Arroyito, Rosario
Nézőszám: 22 651
Játékvezető: Namdar (iráni)
Asszisztensek: Ulf Eriksson (svéd), Charles Corver (holland)

3. csoport

[szerkesztés]
Csapat M Gy D V Lg Kg Gk P
 Ausztria 3 2 0 1 3 2 +1 4
 Brazília 3 1 2 0 2 1 +1 4
Spanyolország 1977 Spanyolország 3 1 1 1 2 2 0 3
 Svédország 3 0 1 2 1 3 –2 1





4. csoport

[szerkesztés]
Csapat M Gy D V Lg Kg Gk P
 Peru 3 2 1 0 7 2 +5 5
 Hollandia 3 1 1 1 5 3 +2 3
 Skócia 3 1 1 1 5 6 –1 3
Irán 3 0 1 2 2 8 –6 1
Peru  3–1  Skócia
Cueto Gól : 43' 43'
Cubillas Gól : 72' 72'Gól : 77' 77'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Jordan Gól : 14' 14'


Hollandia  3–0 Irán
Rensenbrink Gól : 40' 40' (11-esből) Gól : 62' 62' Gól : 79' 79' (11-esből) (1–0)
Jegyzőkönyv


Skócia  1–1 Irán
Eskandarian Gól : 43' 43' (öngól) (1–0)
Jegyzőkönyv
Danaeifard Gól : 60' 60'




Skócia  3–2  Hollandia
Dalglish Gól : 44' 44'
Gemmill Gól : 47' 47' (11-esből) Gól : 68' 68'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Rensenbrink Gól : 39' 39' (11-esből)
Rep Gól : 71' 71'
Estadio Ciudad de Mendoza, Mendoza
Nézőszám: 35 130
Játékvezető: Linemayr (osztrák)
Asszisztensek: Palotai Károly (magyar), Hédi Seoudi (tunéziai)

Második csoportkör

[szerkesztés]

A csoport

[szerkesztés]
Csapat M Gy D V Lg Kg Gk P
 Hollandia 3 2 1 0 9 4 +5 5
 Olaszország 3 1 1 1 2 2 0 3
 NSZK 3 0 2 1 4 5 –1 2
 Ausztria 3 1 0 2 4 8 –4 2




Ausztria  3–2 NSZK NSZK
Vogts Gól : 59' 59' (öngól)
Krankl Gól : 66' 66'Gól : 87' 87'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Rummenigge Gól : 19' 19'
Hölzenbein Gól : 72' 72'


Olaszország  1–2  Hollandia
Brandts Gól : 18' 18' (öngól) (1–0)
Jegyzőkönyv
Brandts Gól : 50' 50'
Haan Gól : 75' 75'
Estadio Monumental, Buenos Aires
Nézőszám: 67 433
Játékvezető: Martínez (spanyol)
Asszisztensek: Luis Pestarino (argentin), César Orozco (perui)

B csoport

[szerkesztés]
Csapat M Gy D V Lg Kg Gk P
argentína2 Argentína 3 2 1 0 8 0 +8 5
 Brazília 3 2 1 0 6 1 +5 5
 Lengyelország 3 1 0 2 2 5 –3 2
 Peru 3 0 0 3 0 10 –10 0
Peru  0–3  Brazília
(0–2)
Jegyzőkönyv
Dirceu Gól : 15' 15' Gól : 28' 28'
Zico Gól : 73' 73' (11-esből)
Estadio Ciudad de Mendoza, Mendoza
Nézőszám: 31 278
Játékvezető: Rainea (román)
Asszisztensek: Jean Dubach (svájci), Werner Winsemann (kanadai)


Argentína argentína2 2–0  Lengyelország
Kempes Gól : 16' 16' Gól : 71' 71' (1–0)
Jegyzőkönyv
Estadio Gigante de Arroyito, Rosario
Nézőszám: 37 091
Játékvezető: Eriksson (svéd)
Asszisztensek: Dzsafar Námdár (iráni), Tesfaye Gebreyesus (etióp)


Peru  0–1  Lengyelország
(0–0)
Jegyzőkönyv
Szarmach Gól : 65' 65'
Estadio Ciudad de Mendoza, Mendoza
Nézőszám: 35 288
Játékvezető: Partridge (angol)
Asszisztensek: Clive Thomas (walesi), Charles Corver (holland)




Argentína argentína2 6–0  Peru
Kempes Gól : 21' 21' Gól : 46' 46'
Tarantini Gól : 43' 43'
Luque Gól : 50' 50' Gól : 72' 72'
Houseman Gól : 67' 67'
(2–0)
Jegyzőkönyv
Estadio Gigante de Arroyito, Rosario
Nézőszám: 37 315
Játékvezető: Wurtz (francia)
Asszisztensek: Ferdinand Biwersi (NSZK), Sergio Gonella (olasz)

Egyenes kieséses szakasz

[szerkesztés]

Bronzmérkőzés

[szerkesztés]
Brazília  2–1  Olaszország
Nelinho Gól : 64' 64'
Dirceu Gól : 72' 72'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Causio Gól : 38' 38'
Estadio Monumental, Buenos Aires
Nézőszám: 69 659
Játékvezető: Klein (izraeli)
Asszisztensek: Gonzales Archundia (mexikói), Palotai Károly (magyar)

Döntő

[szerkesztés]
Hollandia  1–3 (h.u.) argentína2 Argentína
Nanninga Gól : 82' 82' (1–1)
Jegyzőkönyv
Kempes Gól : 38' 38' Gól : 105' 105'
Bertoni Gól : 116' 116'
Estadio Monumental, Buenos Aires
Nézőszám: 71 483
Játékvezető: Gonella (olasz)
Asszisztensek: Ramón Barreto (uruguayi), Erich Linemayr (osztrák)

Díjak

[szerkesztés]
Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság győztese
Argentína2
Argentína
1. cím
FIFA Fair Play-díj:
argentína2 Argentína

Gólszerzők

[szerkesztés]

6 gólos
5 gólos
4 gólos
3 gólos
2 gólos

1 gólos

Öngól

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A magyar válogatott tablóképe
  • Argentína már az 1970-es világbajnokságra is pályázott, de mivel 2 évvel azelőtt Mexikóvárosban rendezték az olimpiát, és ez alkalomból új labdarúgóstadiont építettek a városban, az 1970-es világbajnokság rendezési jogát Mexikó kapta.
  • A magyarok nyitómeccsén Magyarország vezetett Argentína ellen, majd Argentína egyenlített és a végjátékban fordított. Az utolsó percekben a játékvezető Nyilasit és Törőcsiket is kiállította. Ezzel nem csak az egyenlítés vált esélytelenné, hanem a válogatott két meghatározó játékosa nem játszhatott a következő mérkőzésen, nagyban hozzájárulva a magyar válogatott dicstelen szerepléséhez az egyébként nagyon erős csoportban.[2]
  • A holland Rob Rensenbrink a Skócia elleni mérkőzésen megszerezte a világbajnokságok történetének 1000. gólját.
  • A Brazília-Svédország mérkőzés utolsó perceiben a brazil válogatott szöglethez jutott. A szögletnek ugyan gól lett a vége, de időközben a bíró lefújta a mérkőzést, így maradt az 1–1-es állás.
  • A Franciaország-Magyarország mérkőzésre mindkét csapat fehér mezt hozott magával és mivel így nem lehetett elkezdeni a találkozót, a franciák a helyi klub (Kimberley) zöld-fehér csíkos mezét kérték kölcsön.
  • Tunézia lett az első afrikai csapat, amelyik mérkőzést tudott nyerni a világbajnokságon. (Tunézia-Mexikó 3–1)
  • Ezen a világbajnokságon szerepelt először a Coca-Cola, mint szponzor.
  • A FIFA az 1978-as világbajnokság előtt hozta azt a szabályt, miszerint ha egy mérkőzés 120 perc után sem dől el, tizenegyespárbaj következik. Ám ezen a tornán ezt a szabályt még nem kellett alkalmazni. Az első tizenegyespárbaj az 1982-es vb-n, a Franciaország-NSZK elődöntőben volt.

Végeredmény

[szerkesztés]

Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt:

  1. több szerzett pont,
  2. jobb gólkülönbség,
  3. több szerzett gól,
  4. nemzetnév.

A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve.

Az 1978-as labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései
  A negyeddöntőben kiesett
  A csoportkörben kiesett
Helyezés Nemzet M Gy D V G+ G– Gk P
01 Arany  Argentína 7 5 1 1 15 4 +11 11
02 Ezüst  Hollandia 7 3 2 2 15 10 +5 8
03 Bronz  Brazília 7 4 3 0 10 3 +7 11
4  Olaszország 7 4 1 2 9 6 +3 9
A második csoportkörben estek ki
5  Lengyelország 6 3 1 2 6 6 0 7
6  NSZK 6 1 4 1 10 5 +5 6
7  Ausztria 6 3 0 3 7 10 −3 6
8  Peru 6 2 1 3 7 12 −5 5
A csoportkörben estek ki
9  Tunézia 3 1 1 1 3 2 +1 3
10  Spanyolország 3 1 1 1 2 2 0 3
11  Skócia 3 1 1 1 5 6 −1 3
12  Franciaország 3 1 0 2 5 5 0 2
13  Svédország 3 0 1 2 1 3 −2 1
14  Irán 3 0 1 2 2 8 −6 1
15  Magyarország 3 0 0 3 3 8 −5 0
16  Mexikó 3 0 0 3 2 12 −10 0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. FIFA World Cup Host annoucement decision”. [2018. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. december 27.) 
  2. Aki „feláldozta” Nyilasiékat Argentínának

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:FIFA World Cup 1978
A Wikimédia Commons tartalmaz 1978-as labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.