Ugrás a tartalomhoz

Üllői út

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üllői út
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
Térkép
Úttípusút
Hossza15,6 km
OrszágMagyarország
TartományokBudapest
Az út elejeKálvin tér
Az út végeBudapest és Vecsés határa
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllői út témájú médiaállományokat.

Az Üllői út Budapest leghosszabb sugárútja, a Belvárostól a város délkeleti határáig húzódik Üllő felé. A házszámozás a páros oldalon sokkal kisebb ütemben növekszik, mert sok beékelődés – Semmelweis Egyetem egységei, Népliget és más parkok stb. – szakítja meg, ezért például a 121. házszámú lakóházzal szemben csak a Ludoviceum 82. száma áll.

A régi pesti városfal határától a 18. század elején kezdett kiépülni. Kezdetben mint „Szolnokra vivő út” vagy „Szolnoki országút” emlegették. Az út legrégebb óta álló épületei az Erkel utcai kereszteződés környékén vannak, mert a korábbiakat az 1838-as árvíz elmosta.

Hossza 15 km, mindvégig egyenes, amely északnyugat–délkeleti irányú. A Kálvin térnél kezdődik, a névadó Üllő irányába halad, Vecsésig tart; legnagyobb házszáma 873. Érinti így a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületet. A külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát a rendszerváltás előtt Vörös Hadsereg útjának hívták.

Közlekedés

[szerkesztés]

Az Üllői út Kálvin tér és Könyves Kálmán körút közötti szakasza a Ferencváros és Józsefváros közötti természetes határvonal. Ez alatt fut a 3-as metróvonal („kék metró”) 8 állomáson keresztül. Az út közepén (a Nagyvárad tértől az irányonként egysávos úttest két oldalán) eredetileg többek között a 42-es, az 50-es, a régi 51-es és az 52-es jelzésű villamosjáratok közlekedtek.[1] A Nagykörút és a Határ út közötti, irányonként három forgalmi sávos szélességét a 3-as metró építésekor történt felszíni tereprendezés során kapta. Ezen a szakaszon 1976-ban a Nagyvárad térig, majd 1980-ban a Határ útig rövidültek a villamosviszonylatok.[2][3] A Könyves Kálmán körúti csomópont felett átívelő felüljáró a Népligetnél 1978-ban készült el.[4] A Könyves Kálmán körút – Határ út közötti szakasz a Ferencváros és Kőbánya közötti határvonal. A Határ út és a pestszentlőrinci Béke tér között az Üllői úton közlekedik az 50-es villamos. A Határ úttól kifelé a Külső Üllői út irányonként másfél sáv szélességű maradt. Az Üllői út a XIX. kerületben egy vasúti átjáróban keresztezi a Budapest–Kecskemét-vasútvonalat, annak kispesti állomásán („Lajosmizsei sorompó”), míg röviddel a vége előtt, már Vecsés területén keresztezi szintben a Budapest–Záhony-vasútvonalat.

Az Üllői út egy-egy szakaszán közlekednek a következő autóbuszok: 9, 15, 36, 84E, 93, 93A, 89E, 94E, 99, 100E, 123, 123A, 136, 166, 183, 193E, 194, 194B, 217, 236, 236A, 266, 281, 294E, 909, 909A, 914, 914A, 934, 950, 950A, 979, 979A, M3, továbbá a 72-es és a 83-as trolibusz, illetve számos Volánbusz-járat.

Épületek az Üllői út mentén

[szerkesztés]

Az Üllői út építészetileg több szakaszból áll össze. A „belvárosi rész” mondhatni egységes hangulatú építészeti hátteréből kirí először az Iparművészeti Múzeum épülete, majd a Nagykörút keresztezésétől néhány száz méteren át terjedő Corvinnegyed. A Semmelweis Klinikák metróállomástól tovább haladva kifelé az eklektika átmosódik az 1970-es évek városrehabilitációjának főszereplőivel, a panelépületekkel. A Nagyvárad tér ismét radikális a váltás: a nagy területű, monolitikus intézmények, egyetem, stadion, kórház uralja, közöttük az út csupán a fizikai átjárási lehetőséggé válik. A Könyves Kálmán körúti csomópontban a modern stílust képviselő távolsági autóbusz-pályaudvar és irodaépület található a Népliget mellett. A vasúti felüljárón túl egy sokszínű kavalkád bújik elő. A Pöttyös utcai metrómegálló környéke újabb arculatváltás, két bő évtizedet szembeállító kontrasztja az út két oldalán egymással szemben: egy szocreál várostöredék és a József Attila-lakótelep. Ezt követően a Shopmark (korábban Europark) és egy villamos és autóbusz csomópont után már ki-ki villan egy egészen más, „vidékies” Budapest. Ezt követően váltakoznak a lakótelep és ház blokkok, amit egészen a városhatárig végigkövet a villamos.[5]

Az út a kultúrában

[szerkesztés]

Az Üllői utat megénekelte Kosztolányi Dezső az Üllői úti fák[6] című versében.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga Ákos Endre – Az Üllői út bejárása I. (hampage.hu)
  2. Varga Ákos Endre – Az Üllői út bejárása II. (hampage.hu)
  3. Varga Ákos Endre – Az Üllői út bejárása III. (hampage.hu)
  4. Domonkos Csaba – Így épültek a felüljárók negyven éve (Pestbuda.hu, 2018.12.23.)
  5. Végig az Üllői úton - ma; Zöldi Péter, Kravalik Zsuzsa: Az Üllői – Úttalan úton, keresztül a városon (34-51. o.), A Földgömb 30. évfolyam 3. szám - 2012. március (adt.arcanum.com)
  6. MEK.OSZK

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. 2. bőv., átdolg. kiad. Budapest, 1993. Akadémiai K. ISBN 9630564092
  • Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP VIII. Ker. Bizottsága – Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács