Ugrás a tartalomhoz

Északi búvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Északi búvár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Család: Búvárfélék (Gaviidae)
Nem: Gavia
Faj: G. stellata
Tudományos név
Gavia stellata
(Pontoppidan, 1763)
Elterjedés
Az északi búvár elterjedési területe   költőhely   telelőhely
Az északi búvár elterjedési területe
  költőhely
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi búvár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi búvár témájú médiaállományokat és Északi búvár témájú kategóriát.

Az északi búvár (Gavia stellata) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Erik Pontoppidan dán ornitológus írta le 1763-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Észak-Amerikában, Grönlandon és Izlandon költ. Telelni délre vonul, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékére. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló, téli időszakban észlelhető.[5] A Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 69–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127–147 centiméter, testtömege pedig 3600–4480 gramm.[5] Csőre enyhén kifelé hajlik. A tojó kisebb, mint a hím. Nászruhában a nyakán található rozsdavörös folt miatt lehetetlen összetéveszteni más búvárokkal. Nyugalmi ruhában hátoldala világosan pettyezett

Nász
…és téli tollazata

Életmódja

[szerkesztés]

Főleg halakkal táplálkozik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

A párok életük végéig együtt maradnak és ugyanazon a fészkelőterületen élnek. A többi búvárhoz hasonlóan vízinövényekből álló fészküket néhány évenként váltják. A tojó és a hím is kotlik, körülbelül 8 óránként váltják egymást. A fiókák 25 nap alatt kelnek ki, ilyenkor piheruhájuk egyszínű fekete vagy feketés barna.

A tojásai
és fiókája

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  5. a b c d Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2019. december 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]