Ugrás a tartalomhoz

Grúz írások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Pegy22 (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. március 25., 15:45-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→Az ábécé és átírásai)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. március 25.) ezen a változaton alapul.
Grúz írások
Típusábécé
Nyelvekgrúz és kartvél nyelvek
Időszak430[1] - napjainkig
ISO 15924Geor[2]
Geok[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.
Grúz írások
A Grúz írások az emberiség szellemi kulturális örökségének része.
Adatok
Ország Grúzia
Felvétel éve2016
UNESCO azonosító
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.

A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan hangjelek, amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv írását teszik lehetővé.

A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta.

A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.

Érdekesség

[szerkesztés]

Az első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Grúzia királya, Artsil megbízásából.

Írások

[szerkesztés]

Aszomtavruli

[szerkesztés]
Aszomtavruli betűk
Ⴀ Ⴁ Ⴂ Ⴃ Ⴄ Ⴅ Ⴆ Ⴡ Ⴇ Ⴈ Ⴉ Ⴊ Ⴋ Ⴌ
Ⴢ Ⴍ Ⴎ Ⴏ Ⴐ Ⴑ Ⴒ Ⴣ ႭჃ, Ⴓ Ⴔ Ⴕ Ⴖ Ⴗ Ⴘ
Ⴙ Ⴚ Ⴛ Ⴜ Ⴝ Ⴞ Ⴤ Ⴟ Ⴠ Ⴥ  

Nuszkhuri

[szerkesztés]
Nuszkhuri betűk
ⴀ ⴁ ⴂ ⴃ ⴄ ⴅ ⴆ ⴡ ⴇ ⴈ ⴉ ⴊ ⴋ ⴌ
ⴢ ⴍ ⴎ ⴏ ⴐ ⴑ ⴒ ⴣ ⴍⴣ, ⴓ ⴔ ⴕ ⴖ ⴗ ⴘ
ⴙ ⴚ ⴛ ⴜ ⴝ ⴞ ⴤ ⴟ ⴠ ⴥ

Mkhedruli

[szerkesztés]
Mkhedruli betűk
ა ბ გ დ ე ვ ზ ჱ თ ი კ ლ მ ნ
ჲ ო პ ჟ რ ს ტ ჳ უ ფ ქ ღ ყ შ
ჩ ც ძ წ ჭ ხ ჴ ჯ ჰ ჵ ჶ ჷ ჺ ჸ ჹ

Az ábécé és átírásai

[szerkesztés]

A mai grúz ábécé 33 jelből áll, és számokat is jelöl.

Mchedruli
betű		 Neve Számérték Nemzeti
átírása[4]		 ISO[5] IKE[6] ALA-LC[7] KNAB[8] BGN/PCGN[9] TITUS[10] IPA Magyaros[11]
ა an 1 a a a a a a a [a] a
ბ ban 2 b b b b b b b [b] b
გ gan 3 g g g g g g g [g] g
დ don 4 d d d d d d d [d] d
ე en 5 e e e e e e e [ɛ] e
ვ vin 6 v v v v v v v [v] v
ზ zen 7 z z z z z z z [z] z
ჱ[12] ha 8 - ē e/ey ē ē ey ē [e] e
თ tan 9 t t' t tʻ t tʼ t [tʰ] t
ი in 10 i i i i i i i [ɪ] i
კ k’an 20 k’ k ḳ k ķ k ḳ [kʔ] k
ლ las 30 l l l l l l l [l] l
მ man 40 m m m m m m m [m] m
ნ nar 50 n n n n n n n [n] n
ჲ[12] ye 60 - y y y y y - [j] j
ო on 70 o o o o o o o [ɔ] o
პ p’ar 80 p’ p ṗ p ṗ p ṗ [pʔ] p
ჟ zhan 90 zh ž ž z̆ ž zh ž [ʒ] zs
რ rae 100 r r r r r r r [r] r
ს san 200 s s s s s s s [s] sz
ტ t’ar 300 t’ t ṭ t ţ t ṭ [tʔ] t
ჳ[12] wie - - w wi/ü w w - - [wi] vi
უ un 400 u u u u u u u [ʊ] u
ფ par 500 p p' p pʻ p p' p [pʰ] p
ქ kan 600 k k' k kʻ k k' k [kʰ] k
ღ ghan 700 gh ḡ ǧ/ɣ ġ ǧ gh ġ [ɣ] g
ყ q’ar 800 q’ q q̇ q q q q̇ [qʔ] k
შ shin 900 sh š š š š sh š [ʃ] s
ჩ chin 1000 ch č' č čʻ č ch' č [t͡ʃʰ] cs
ც tsan 2000 ts c' c cʻ c ts' c [t͡sʰ] c
ძ dzil 3000 dz j j/ʒ ż dz dz ʒ [d͡z] dz
წ ts’il 4000 ts’ c c̣ c ç ts c̣ [t͡sʔ] c
ჭ ch’ar 5000 ch’ č č̣ č ç̌ ch č̣ [t͡ʃʔ] cs
ხ khan 6000 kh x x x x kh χ [x] h
ჴ[12] khar 7000 - ẖ q x̣ x̧ q' q [qʰ] k
ჯ jan 8000 j ǰ ǰ/ǯ j dž j ǯ [d͡ʒ] dzs
ჰ hae 9000 h h h h h h h [h] h
ჵ[12] oh 10000 - ō ō/ow ō ō - ō [ow] o
ჶ[12] far - - f f f f - - [f] f
ჷ[13] ə - - - ə ĕ - - ə [ə] e
ჸ[13] ʾa - - - ʾ ʻ - - - [ʔ] -
჻[14] - - - - - - - - - - -
  1. ↑ Legrégibb ismert grúz felirat
  2. ↑ Mchedruli
  3. ↑ Aszomtavruli és Nuszchuri
  4. ↑ Nemzeti romanizációs rendszer, Geodéziai és Kartográfiai Minisztérium és Nyelvészeti Intézet, Grúz Tudományos Akadémia, 2002
  5. ↑ International Organization for Standardization (www.iso.ch), 1996
  6. ↑ Iberiul-K’avk’asiuri enatmetsnierebis ts’elits’deuli (Ibero-kaukázusi Nyelvészeti Évkönyv), 1974
  7. ↑ American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Berry (ed.) (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
  8. ↑ Kohanimeandmebaas (Helynév-adatbázis), Eesti Keele Instituut (Észt Nyelvi Intézet) (www.eki.ee), 1993/2003
  9. ↑ United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
  10. ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien (titus.uni-frankfurt.de), 2000
  11. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
  12. ↑ a b c d e f Archaikus betű, a mai írás nem használja.
  13. ↑ a b Csak a mingreli és szván nyelvekben használatos
  14. ↑ Bekezdéselválasztó, a mai ábécének nem része, de egyes források beleszámítják.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grúz_írások&oldid=27004969”