Ó-Goa

Goa templomai és kolostorai
Világörökség
Goa térkép a 16. századból
Adatok
Ország	India
Világörökség-azonosító	234
Típus	Kulturális helyszín
Elhelyezkedése
Ó-Goa Pozíció India térképén
é. sz. 15° 30′ 00″, k. h. 73° 54′ 36″15.5, 73.91
A Wikimédia Commons tartalmaz Ó-Goa témájú médiaállományokat.

Ó-Goa (kónkáni: पोरणें गोंय, portugálul: Velha Goa, angolul: Old Goa) település Indiában, Goa államban, Panadzsitól 10 km-re keletre, a Mandóvi folyó déli partján. Lakossága 5400 fő volt 2001-ben.

Története

Az ókor óta Asóka, a Szátaváhanák és a Csálukja-dinasztia is hasznot húzott a tenger közeli, folyó mellé épült kikötővárosból. A Kadambák (11–12. század) két közeli helyen is létesítettek fővárost.

1489-ben a bídzsápuri Ádil Sáhi-dinasztia szerezte meg a várost. Afonso de Albuquerque 1503-ban megépítette Cochin erődjét, majd 1510-ben felhajózott a Mándovín és bevette Goát, ahol létrehozta a portugál tengerbirodalom fővárosát. Fővárosként a 18. század közepéig maradt meg. Amikor a 18. század közepén több járvány pusztított itt, az alkirály a közeli Panadzsiba tette át a székhelyét.

A mai Ó-Goa

Ó-Goa ma az itt található gyarmati építészet emlékeivel a kulturális világörökség része. A település templomok és kolostorok másfél kilométer hosszan elterülő sorát nyújtja. A legtöbb épületet olasz és portugál építészek tervezték, és az európai stílusok széles skáláját képviselik, a reneszánsztól a barokkon át a portugál Mánuel stílusig.

Főbb műemlékei

• Assisi Szent Ferenc-templom és kolostor. A ferences rendi szerzetesek építtették 1521-ben.
• Bom Jesus-bazilika. 1594–1605 között építtették a jezsuiták. Goa védőszentjének, Xavéri Szent Ferencnek a földi maradványai itt találhatók.
• Szent Katalin-székesegyház. Ázsia legnagyobb templomának tartják.
• Thienei Szent Kajetán temploma. 1651-ben itáliai szerzetesek építették. Dúsan faragott magas oltáráról és szószékéről híres.
• Alexandriai Szent Katalin-kápolna. A Sé-katedrális felépüléséig Goa egyetlen katedrálisa volt.
• Rózsafüzéres Miasszonyunk temploma. 1526-ban épült.
• Istenes Szent János-templom és konvent. 1685-ben építette az Istenes Szent János Irgalmas Rend, hogy a betegeket ápolják.
• Páduai Szent Antal királyi kápolna
• Hippói Szent Ágoston-templom és -kolostor romjai. 46 méter magas laterit harangtornya van.
• Ádil Sáhí palotakapuja. Két oszlop és egy szemöldökfa ami megmaradt Ádil Sáh palotájából, amely 1554 és 1695 között az alkirály rezidenciája volt.

Galéria

• 
  Sé-katedrális
• 
  Szent Kajetán temploma
• 
  Bom Jesus-bazilika
• 
  Assisi Szent Ferenc-templom és -kolostor
• 
  Szent Antal-kápolna
• 
  Szent Katalin-kápolna

Források

• Útitárs: India, 2008
• National Geographic: India, 2010