Tutaj
A tutaj közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű vízijármű[1]. Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt[2].
Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A tutajosság korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. (Pl. Az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön"[3] történt átszűrésével állították elő[4].) Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban ill. regényekben[5].) maradtak fenn[6]. Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a Tiszán[7]. Tágabb értelemben ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet is. (Pl. mentőtutaj stb.) Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, Jean Louis Théodore Géricault[8]-t is.
Jegyzetek
- ↑ Tutaj (magyar nyelven). Magyar Néprajzi Lexikon
- ↑ Szállítás uszályokon (magyar nyelven)
- ↑ Szűrőkő (magyar nyelven)
- ↑ Folyóvízből ivóvíz szűréssel (magyar nyelven)
- ↑ Jókai Mór - Az aranyember (magyar nyelven)
- ↑ Faúsztatás (magyar nyelven)
- ↑ Tutajon a tudományért (magyar nyelven)
- ↑ Jean Louis Théodore Géricault (képei) (francia nyelven)
