Csillárkamoszatok

Csillárkamoszatok
Micrasterias radiata
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Ország: Növények (Plantae) Alország: Zöld növények (Viridiplantae) Törzs: Csillárkamoszatok (Charophyta)
Osztályok
Mesostigmatophyceae Chlorokybophyceae Klebsormidiophyceae Zygnemophyceae Charophyceae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csillárkamoszatok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csillárkamoszatok témájú kategóriát.

A csillárkamoszatok (Charophyta) a növények (Plantae) országának egy törzse.

A konzervatív rendszerekben a zöldmoszatok harmadik, legfejlettebb osztályaként szerepel. Valóban a zöldmoszatok ősi alakjaiból származnak, de hamar önálló evolúciós útra tértek, és igen magas fejlettséget értek el, a moszatok közül ők állnak legközelebb a embriós növényekhez, de nem azok ősei, evolúciós zsákutcának minősülnek.

A csoport parafiletikus, ezért rendszerezésükben változás várható.

Anatómia

Igen fejlett teleptestű, mindig többsejtű moszatok. Testük levél- (filloid), szár- (kauloid) és gyökérszerű (rizoid) részekre tagolódik. Testüket kívülről kéregsejtek borítják, amely kezdetleges bőrszövetnek tekinthető. Belső anatómiai differenciáltságuk nem éri el a barnamoszatok szintjét, nincs meg a kezdetleges bélparenchima, vezető sejtkötegek és szilárdító rostsejtek. A csillárkamoszatok külső alaktanilag a zsurlókra emlékztető örvös elágazásrendszert mutatják, jól feltűnik a felsőbbrendű növényekre jellemző nódusz-internódium (szárcsomó-csomóköz, szártag) tagolódás.

Színanyag, asszimilációs termék

A csillárkamoszatok asszimilációs terméke a zöldmoszatokra jellemző keményítő, és némi növényi zsír. A színanyagok túlnyomó részben klorofill a és b, alfa- és béta-karotin, valamint különféle xantofillok.

Magyar vonatkozások

A csillárkamoszatok világhírű kutatója Filarszky Nándor, magyar növénymorfológus, aki monográfiát is írt erről a növénycsoportról.

Forrás

• Urania Növényvilág I.: Alacsonyabbrendű növények
• Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan
• Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan