„Huszár Károly (politikus)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Forrás: 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921. |
||
59. sor: | 59. sor: | ||
A magyarországi [[Keresztényszocializmus|keresztényszocialista]] mozgalom egyik elindítója volt, vidéki egyesületeiket szervezte. Központi szervező titkárként részt vett a Katolikus Népszövetség megalakításában. |
A magyarországi [[Keresztényszocializmus|keresztényszocialista]] mozgalom egyik elindítója volt, vidéki egyesületeiket szervezte. Központi szervező titkárként részt vett a Katolikus Népszövetség megalakításában. |
||
[[1906]]-ban jelölték a [[Szakcs|szakcsi]] kerületben, de kétszáz szavazattal kisebbségben maradt a [[Függetlenségi Párt (1874)|függetlenségi párt]] jelöltjével szemben. [[1910]]-től [[1918]]-ig [[Katolikus Néppárt|néppárti]] programmal a [[Sárvár|sárvári]] kerület országgyűlési képviselője. 1918 decemberében a Néppárt vezetésével alakult ''Országos Keresztényszociális Néppárt''tá. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején üldözték, állásából elbocsátották, és le is tartóztatták; családját zaklatták, többször házkutatást tartottak náluk, ő maga 5 hétig volt túsz a [[Budapesti Fegyház és Börtön|Gyűjtőfogházban]]. Ezután [[Bécs]]be menekült, ahol aktív szervezőtevékenységet végzett, a keresztényszocialista ''Reichspost''nál dolgozott. |
[[1906]]-ban jelölték a [[Szakcs|szakcsi]] kerületben, de kétszáz szavazattal kisebbségben maradt a [[Függetlenségi Párt (1874)|függetlenségi párt]] jelöltjével szemben. [[1910]]-től [[1918]]-ig [[Katolikus Néppárt|néppárti]] programmal a [[Sárvár|sárvári]] kerület országgyűlési képviselője. Az első világháború kitörésekor mint őrmester ment ki a frontra, Románia beavatkozásakor pedig az Erdélyben operáló német hadsereghez osztották be, amelynek politikai és hírszerzőosztályában fontos szolgálatot tett. A háborús országgyűlésen sűrűn szólalt fel szociális, népjóléti és katonai ügyekben. Jelentékeny szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek 1918 októberében a válságos politikai helyzet megoldása ügyében az ellenzéki pártok között folytak, ez ügyben a király is többször fogadta kihallgatáson. Gróf Hadik János miniszterelnök egy nappal az őszirózsás forradalom kitörése előtt felajánlotta neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát. A Károlyi-forradalom alatt nem vállalt semmiféle szerepet, a politikától teljesen visszavonult és újságírással, valamint a katolikus népszövetség ügyeivel foglalkozott. 1918 decemberében a Néppárt vezetésével alakult ''Országos Keresztényszociális Néppárt''tá. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején üldözték, állásából elbocsátották, és le is tartóztatták; családját zaklatták, többször házkutatást tartottak náluk, ő maga 5 hétig volt túsz a [[Budapesti Fegyház és Börtön|Gyűjtőfogházban]]. Ezután [[Bécs]]be menekült, ahol aktív szervezőtevékenységet végzett, a keresztényszocialista ''Reichspost''nál dolgozott. |
||
A második és harmadik [[Friedrich-kormány]]ban [[1919]]. augusztus 15-től november 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. |
A második és harmadik [[Friedrich-kormány]]ban [[1919]]. augusztus 15-től november 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Az ő feladata volt a bolsevisták által teljesen felforgatott egyházi és iskolai állapotok helyreállítása, amit aránylag rövid idő alatt sikerült is végrehajtania. 1919 novemberében, amikor a szövetséges hatalmak Sir George Clerk-et küldték Budapestre, hogy itt igyekezzék a pártok közt megegyezést létrehozni egy olyan (koncentrációs) kormány alakítására, amelyben a társadalom minden osztálya és rétege képviselve van, a megtartott pártközi értekezleten Huszár Károly látszott a legalkalmasabbnak egy ilyen kormány alakítására. Ez alapon Sir George Clerk megbízta Huszár Károlyt a kabinetalakítással és kormányát, amelyben minden párt megbízottja helyet kapott, az antant nyomban elismerte és kijelentette, hogy ezt a kormányt meghívja a béketárgyalásokra. Huszár kormányának a választások kiírása, a választás alapján összeülő nemzetgyűlés alkotmányozó munkájának előkészítése és Magyarországnak a béketárgyalásokon való képviseltetése volt a feladata. Az ő miniszterelnöksége alatt történt Horthy Miklósnak Magyarország kormányzójává való megválasztása is. Ezek elvégzése után Huszár és kormánya benyújtotta lemondását, hogy átadja helyét olyan kormánynak, amely parlamentáris alapon a nemzetgyűlés többségi pártjaiból alakul meg. A kommün bukása után alakult, kormánytámogató [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] (Huszár-[[Ernszt Sándor|Ernszt]]-párt) elnöke; a második nemzetgyűlés alelnöke. Kormánymegbízottként az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban járt, kieszközölte a magyar hadifoglyok hazatérését [[Vlagyivosztok|Vlagyivosztokból]]. |
||
[[1928]]-ban az [[Országos Társadalombiztosító Intézet]] (OTI) elnökévé nevezték ki. Ekkor lemondott mandátumáról, mert hivatali állásánál fogva a felsőház tagjává vált. [[1931]] és [[1934]] között egyben a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. 1934-ben lemondatták az OTI-elnökségről és ezzel elvesztette felsőházi tagságát is. Bár a parlamenti politizálásban ezután már nem vett részt, az [[Actio Catholica]] alelnökeként ([[1932]]–[[1941]]) a közéletnek továbbra is tevékeny résztvevője maradt. |
[[1928]]-ban az [[Országos Társadalombiztosító Intézet]] (OTI) elnökévé nevezték ki. Ekkor lemondott mandátumáról, mert hivatali állásánál fogva a felsőház tagjává vált. [[1931]] és [[1934]] között egyben a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. 1934-ben lemondatták az OTI-elnökségről és ezzel elvesztette felsőházi tagságát is. Bár a parlamenti politizálásban ezután már nem vett részt, az [[Actio Catholica]] alelnökeként ([[1932]]–[[1941]]) a közéletnek továbbra is tevékeny résztvevője maradt. |
A lap 2020. július 11., 18:24-kori változata
Huszár Károly | |
Huszár Károly az 1910-es években | |
Magyarország miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1919. november 24. – 1920. március 15. | |
Államfő | önmaga (1920. március 1-jéig) ügyvezető államfő Horthy Miklós kormányzó |
Előd | Friedrich István |
Utód | Simonyi-Semadam Sándor |
Magyarország ügyvezető államfője | |
Hivatali idő 1919. november 24. – 1920. március 1. | |
Előd | Friedrich István |
Utód | Horthy Miklós kormányzó |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1919. augusztus 15. – november 24. | |
Előd | Imre Sándor |
Utód | Haller István |
Magyarország nemzetgyűlésének alelnöke | |
Születési név | Schorn János Károly |
Született | 1882. szeptember 10. Nussdorf |
Elhunyt | 1941. október 29. (59 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | Katolikus Néppárt, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja |
Foglalkozás | tanító, politikus |
Vallás | római katolikus |
Huszár Károly aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Károly témájú médiaállományokat. |
Huszár Károly (született Schorn) (Nussdorf, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1941. október 29.) magyar politikus, miniszterelnök.
Szakmai életútja
Iskoláit Ischlben és Szatmárnémetiben végezte, tanítói oklevelei szerzett, majd Bajnán volt tanító. 1902 és 1910 között a Néppárt, 1910-től 1919-ig a Népújság, 1912 és 1914 között a Képes Hírlap című lap felelős szerkesztője, 1926-ban a Kis Újság főszerkesztője. Munkatársa volt emellett az Uj Lapnak, az Alkotmánynak, az Igaz Szónak és még a Sport-Világnak is. Tagja volt a Pázmány Egyesületnek.
Politika tevékenysége
A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik elindítója volt, vidéki egyesületeiket szervezte. Központi szervező titkárként részt vett a Katolikus Népszövetség megalakításában. 1906-ban jelölték a szakcsi kerületben, de kétszáz szavazattal kisebbségben maradt a függetlenségi párt jelöltjével szemben. 1910-től 1918-ig néppárti programmal a sárvári kerület országgyűlési képviselője. Az első világháború kitörésekor mint őrmester ment ki a frontra, Románia beavatkozásakor pedig az Erdélyben operáló német hadsereghez osztották be, amelynek politikai és hírszerzőosztályában fontos szolgálatot tett. A háborús országgyűlésen sűrűn szólalt fel szociális, népjóléti és katonai ügyekben. Jelentékeny szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek 1918 októberében a válságos politikai helyzet megoldása ügyében az ellenzéki pártok között folytak, ez ügyben a király is többször fogadta kihallgatáson. Gróf Hadik János miniszterelnök egy nappal az őszirózsás forradalom kitörése előtt felajánlotta neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát. A Károlyi-forradalom alatt nem vállalt semmiféle szerepet, a politikától teljesen visszavonult és újságírással, valamint a katolikus népszövetség ügyeivel foglalkozott. 1918 decemberében a Néppárt vezetésével alakult Országos Keresztényszociális Néppárttá. A Tanácsköztársaság idején üldözték, állásából elbocsátották, és le is tartóztatták; családját zaklatták, többször házkutatást tartottak náluk, ő maga 5 hétig volt túsz a Gyűjtőfogházban. Ezután Bécsbe menekült, ahol aktív szervezőtevékenységet végzett, a keresztényszocialista Reichspostnál dolgozott. A második és harmadik Friedrich-kormányban 1919. augusztus 15-től november 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Az ő feladata volt a bolsevisták által teljesen felforgatott egyházi és iskolai állapotok helyreállítása, amit aránylag rövid idő alatt sikerült is végrehajtania. 1919 novemberében, amikor a szövetséges hatalmak Sir George Clerk-et küldték Budapestre, hogy itt igyekezzék a pártok közt megegyezést létrehozni egy olyan (koncentrációs) kormány alakítására, amelyben a társadalom minden osztálya és rétege képviselve van, a megtartott pártközi értekezleten Huszár Károly látszott a legalkalmasabbnak egy ilyen kormány alakítására. Ez alapon Sir George Clerk megbízta Huszár Károlyt a kabinetalakítással és kormányát, amelyben minden párt megbízottja helyet kapott, az antant nyomban elismerte és kijelentette, hogy ezt a kormányt meghívja a béketárgyalásokra. Huszár kormányának a választások kiírása, a választás alapján összeülő nemzetgyűlés alkotmányozó munkájának előkészítése és Magyarországnak a béketárgyalásokon való képviseltetése volt a feladata. Az ő miniszterelnöksége alatt történt Horthy Miklósnak Magyarország kormányzójává való megválasztása is. Ezek elvégzése után Huszár és kormánya benyújtotta lemondását, hogy átadja helyét olyan kormánynak, amely parlamentáris alapon a nemzetgyűlés többségi pártjaiból alakul meg. A kommün bukása után alakult, kormánytámogató Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (Huszár-Ernszt-párt) elnöke; a második nemzetgyűlés alelnöke. Kormánymegbízottként az USA-ban járt, kieszközölte a magyar hadifoglyok hazatérését Vlagyivosztokból.
1928-ban az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) elnökévé nevezték ki. Ekkor lemondott mandátumáról, mert hivatali állásánál fogva a felsőház tagjává vált. 1931 és 1934 között egyben a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. 1934-ben lemondatták az OTI-elnökségről és ezzel elvesztette felsőházi tagságát is. Bár a parlamenti politizálásban ezután már nem vett részt, az Actio Catholica alelnökeként (1932–1941) a közéletnek továbbra is tevékeny résztvevője maradt.
Kitüntetése(i): Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje, amelyet az 1930-as Szent Imre-év megszervezésében játszott szerepéért kapott.
Források
- Huszár Károly a Magyar életrajzi lexikonban
- Tápay-Szabó László Magyarország Pápai Lovagjai. ( Az 1932-ben Budapesten megjelent könyv reprint kiadása, Szent István Társulat, Budapest 2011
- Huszár Károly a Magyar Katolikus Lexikonban
- Huszár Károly az 1931–35-ös Országgyűlési Almanachban
- Akadémiai kislexikon I. (A–K). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963-05-5280-9
- Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. Bp., 2010.
- Gianone András - Klestenitz Tibor: Katolikus nagygyűlések Magyarországon. Bp., 2017.
- Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920–1922 (Bp., 1921)
- 1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
- 1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Művei
- A magyar nép hősei. Jellemző történetek a világháborúból. Bp. 1915.
- A felnőttek oktatásának jövő irányelvei. Bp. 1919.
- Az égő Oroszország. Bp. 1926.
- A Katolikus Akció szociális gondolatai : a világi apostolkodás vezérkönyve. Bp. 1934.
- Mi történik Oroszországban? Bp. 1934.
- Krisztus kopogtat a gyárak kapuján. Bp. 1934.
- Lehet-e még segíteni az emberiségen? (XI. Pius pápa szociális útmutatása a "Quadragesimo Anno"-ban). Bp. 1934.
Elődje: Friedrich István |
Magyarország miniszterelnöke 1919–1920 |
Utódja: Simonyi-Semadam Sándor |