Huszár Károly (politikus)

Huszár Károly
Huszár Károly az 1910-es években
Magyarország miniszterelnöke
Hivatali idő 1919. november 24. – 1920. március 15.
Államfő	önmaga (1920. március 1-jéig) ügyvezető államfő Horthy Miklós kormányzó
Előd	Friedrich István
Utód	Simonyi-Semadam Sándor
Magyarország ügyvezető államfője
Hivatali idő 1919. november 24. – 1920. március 1.
Előd	Friedrich István
Utód	Horthy Miklós kormányzó
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1919. augusztus 15. – november 24.
Előd	Imre Sándor
Utód	Haller István
Magyarország nemzetgyűlésének alelnöke
Születési név	Schorn János Károly
Született	1882. szeptember 10. Nussdorf
Elhunyt	1941. október 29. (59 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Katolikus Néppárt, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
Foglalkozás	tanító, politikus
Vallás	római katolikus
Huszár Károly aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Károly témájú médiaállományokat.

Huszár Károly (született Schorn) (Nussdorf, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1941. október 29.) magyar politikus, miniszterelnök.

Szakmai életútja

Iskoláit Ischlben és Szatmárnémetiben végezte, tanítói oklevelei szerzett, majd Bajnán volt tanító. 1902 és 1910 között a Néppárt, 1910-től 1919-ig a Népújság, 1912 és 1914 között a Képes Hírlap című lap felelős szerkesztője, 1926-ban a Kis Újság főszerkesztője. Munkatársa volt emellett az Uj Lapnak, az Alkotmánynak, az Igaz Szónak és még a Sport-Világnak is.

Politika tevékenysége

Huszár Károly (balról a második) 1935-ben, Krakkóban

A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik elindítója volt, vidéki egyesületeiket szervezte. Központi szervező titkárként részt vett a Katolikus Népszövetség megalakításában. 1906-ban jelölték a szakcsi kerületben, de kétszáz szavazattal kisebbségben maradt a függetlenségi párt jelöltjével szemben. 1910-től 1918-ig néppárti programmal a sárvári kerület országgyűlési képviselője. 1918 decemberében a Néppárt vezetésével alakult Országos Keresztényszociális Néppárttá. A Tanácsköztársaság idején üldözték, állásából elbocsátották, és le is tartóztatták; családját zaklatták, többször házkutatást tartottak náluk, ő maga 5 hétig volt túsz a Gyűjtőfogházban. Ezután Bécsbe menekült, ahol aktív szervezőtevékenységet végzett, a keresztényszocialista Reichspostnál dolgozott. A második és harmadik Friedrich-kormányban 1919. augusztus 15-től november 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1919. november 24-én megválasztották az ún. koncentrációs kormány miniszterelnökévé, ezt a posztot 1920. március 15-éig töltötte be. Egyben ő volt a munkaügyi és népjóléti miniszter is. A kommün bukása után alakult, kormánytámogató Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (Huszár-Ernszt-párt) elnöke; a második nemzetgyűlés alelnöke. Kormánymegbízottként az USA-ban járt, kieszközölte a magyar hadifoglyok hazatérését Vlagyivosztokból.

1928-ban az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) elnökévé nevezték ki. Ekkor lemondott mandátumáról, mert hivatali állásánál fogva a felsőház tagjává vált. 1931 és 1934 között egyben a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. 1934-ben lemondatták az OTI-elnökségről és ezzel elvesztette felsőházi tagságát is. Bár a parlamenti politizálásban ezután már nem vett részt, az Actio Catholica alelnökeként (1932–1941) a közéletnek továbbra is tevékeny résztvevője maradt.

Kitüntetése(i): Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje, amelyet az 1930-as Szent Imre-év megszervezésében játszott szerepéért kapott.

Források

• Huszár Károly a Magyar életrajzi lexikonban
• Tápay-Szabó László Magyarország Pápai Lovagjai. ( Az 1932-ben Budapesten megjelent könyv reprint kiadása, Szent István Társulat, Budapest 2011
• Huszár Károly a Magyar Katolikus Lexikonban
• Huszár Károly az 1931–35-ös Országgyűlési Almanachban
• Akadémiai kislexikon I. (A–K). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963-05-5280-9
• Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. Bp., 2010.
• Gianone András - Klestenitz Tibor: Katolikus nagygyűlések Magyarországon. Bp., 2017.
• Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920–1922 (Bp., 1921)
• 1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Művei

• A magyar nép hősei. Jellemző történetek a világháborúból. Bp. 1915.

• A felnőttek oktatásának jövő irányelvei. Bp. 1919.
• Az égő Oroszország. Bp. 1926.
• A Katolikus Akció szociális gondolatai : a világi apostolkodás vezérkönyve. Bp. 1934.
• Mi történik Oroszországban? Bp. 1934.
• Krisztus kopogtat a gyárak kapuján. Bp. 1934.
• Lehet-e még segíteni az emberiségen? (XI. Pius pápa szociális útmutatása a "Quadragesimo Anno"-ban). Bp. 1934.

Elődje:
Friedrich István

Magyarország miniszterelnöke
1919–1920

Utódja:
Simonyi-Semadam Sándor