„Szepeshely” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
21. sor: | 21. sor: | ||
[[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. |
||
== |
== Látnivalók == |
||
[[Fájl:Szepesváralja - Castle.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szent Márton székesegyház]] |
[[Fájl:Szepesváralja - Castle.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szent Márton székesegyház]] |
||
* A [[Szent Márton-székesegyház (Szepeshely)|püspöki székesegyháza]] helyén [[1140]]-ben már állott egy [[romanika|román]] templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát [[1232]]-ben kezdték építeni és [[1275]]-ig épült. [[1382]]-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de [[1488]] és [[1493]] között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak [[15. század]]i [[freskó]]i, táblaképei vannak. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megkoronázását ábrázoló freskója [[14. század]]i. A székesegyházat [[1873]] és [[1889]] között [[barokk stílus]]ban építették át. Egyes források<ref>{{Cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121012-dobo-mekcsey-es-bornemissza-mi-tortent-az-egri-hosokkel-az.html|title=Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?|accessdate=2016-06-22|last=Origo|work=http://www.origo.hu/}}</ref> szerint az [[Eger ostroma (1552)|egri vár 1552. évi ostroma]] alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) [[Mekcsey István]]t a [[Sajóvárkony]]ban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el. |
* A [[Szent Márton-székesegyház (Szepeshely)|püspöki székesegyháza]] helyén [[1140]]-ben már állott egy [[romanika|román]] templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát [[1232]]-ben kezdték építeni és [[1275]]-ig épült. [[1382]]-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de [[1488]] és [[1493]] között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak [[15. század]]i [[freskó]]i, táblaképei vannak. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megkoronázását ábrázoló freskója [[14. század]]i. A székesegyházat [[1873]] és [[1889]] között [[barokk stílus]]ban építették át. Egyes források<ref>{{Cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121012-dobo-mekcsey-es-bornemissza-mi-tortent-az-egri-hosokkel-az.html|title=Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?|accessdate=2016-06-22|last=Origo|work=http://www.origo.hu/}}</ref> szerint az [[Eger ostroma (1552)|egri vár 1552. évi ostroma]] alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) [[Mekcsey István]]t a [[Sajóvárkony]]ban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el. |
A lap 2019. február 27., 20:10-kori változata
Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek ' világörökségi helyszín része |
Szepeshely (Spišská Kapitula) | |||
A Szent Márton-székesegyház, a háttérben Szepes vára | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Település | Szepesváralja | ||
Alapítás ideje | 12. század | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Világörökségi adatok | |||
Típus | Kulturális helyszín | ||
Felvétel éve | 1993 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″49.000556°N 20.741111°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″49.000556°N 20.741111°E | |||
Szepeshely (Spišská Kapitula) weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely (Spišská Kapitula) témájú médiaállományokat. |
Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. A Szepesi egyházmegye központja.
Fekvése
A Szepesváralja városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik.
Története
A városka Magyarországon egyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház. A település a 11. században keletkezett egy megerősített bencés kolostor szomszédságában. A 12. századtól a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai 1662 és 1665 között épültek ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. 1776 óta püspöki székhely. A kolostort 1810 és 1815 között klasszicista stílusban szemináriumnak építették át. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral. 1945-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták.
1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Látnivalók
- A püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át. Egyes források[1] szerint az egri vár 1552. évi ostroma alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) Mekcsey Istvánt a Sajóvárkonyban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el.
- Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
- Kanonokházai a 18. század végén épültek.
Irodalom
- Michal Slivka 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
- Zuzana Ludiková – Mikó Árpád – Pálffy Géza 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: Művészettörténeti Értesítő, 56/2, 313–344. oldal
- E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava.
Jegyzetek
- ↑ Origo: Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. június 22.)