„Aston Villa FC” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
470. sor: | 470. sor: | ||
{{The Football League alapítók}} |
{{The Football League alapítók}} |
||
{{Az Aston Villa vezetőedzői}} |
{{Az Aston Villa vezetőedzői}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|labdarúgás}} |
{{portál|labdarúgás}} |
||
A lap 2020. március 23., 19:56-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Aston Villa | |||
Csapatadatok | |||
Teljes csapatnév | Aston Villa Football Club | ||
Becenév | The Villans, "Oroszlánok" | ||
Székhely | Aston, Birmingham, Anglia | ||
Alapítva | 1874 | ||
Stadion | Villa Park | ||
Vezetőedző | Dean Smith | ||
Elnök | Nassef Sawiris | ||
Bajnokság | Premier League | ||
Nemzeti sikerek | |||
Bajnok | 7 alkalommal | ||
Kupagyőztes | 7 alkalommal | ||
Szuperkupa-győztes | 1 alkalommal | ||
Ligakupa-győztes | 5 alkalommal | ||
Nemzetközi sikerek | |||
BEK | 1 alkalommal | ||
Európai szuperkupa | 1 alkalommal | ||
Csapatmezek | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aston Villa témájú médiaállományokat. |
Az Aston Villa Football Club egy angol futballcsapat Birmingham Aston nevű városrészében, mely jelenleg a Premier League-ben játszik, miután a 2018–19-es szezonban megnyerte az osztályozó mérkőzést és feljutott az első osztályba. 1874-ben alapították, 1897-től jelenlegi stadionjában, a Villa Parkban játszik. 1888-ban alapító tagja volt a futball ligának, 1992-ben pedig a Premier League-nek. A 2015-16-os idény végén 105 élvonalbeli idény után estek ki a másodosztályba.[1] 2006 és 2016 között Randy Lerner volt a klub elnöke.
A Villa az egyik legöregebb és legsikeresebb csapat Angliában. Hétszer nyerték meg a bajnokságot, hétszer az FA Kupát és egyszer a BEK-et. Rajtuk kívül mindössze négy angol csapat volt képes Európa csúcsára kerülni. Történetük során kereken 20 nagy trófeát gyűjtöttek, bár ezek nagy része a második világháború előtt került a vitrinjükbe, a legutóbbi sikerüket pedig 1996-ban élhették át.
Legnagyobb riválisuk a Birmingham City, bár a West Bromwich Albion a hozzájuk földrajzilag legközelebb lévő profi csapat. A Villa-Birmingham rangadókat Second City Derby-ként emlegetik, az első ilyen meccs 1879-ben került megrendezésre. A klub játékosai hagyományosan vörösbor színű mezt viselnek égszínkék ujjal, fehér sorttal és égszínkék sportszárral. A címerük egy támadó oroszlánt ábrázol világoskék háttér előtt, felül a nevük rövidítése (AVFC), alul pedig a mottó, "Prepared" (Felkészültünk, Készen állunk) olvasható.
Klubtörténet
Az Aston Villát 1874 márciusában alapították a Villa Cross Wesleyan Kápolna tagjai Aston-ban, mely ma Birmingham városában található. A négy fő alapító Jack Hughes, Frederick Matthews, Walter Price és William Scattergood volt. Első meccsüket a helyi Aston Brook St Mary's nevű rögbicsapat ellen játszották. Ez egy rendkívül érdekes találkozó volt, hiszen az egyik félidőben a futball, a másikban a rögbi szabályai szerint játszottak a csapatok. A Villa hamar Anglia Midlands régiójának egyik legerősebb klubja lett, első trófeájukat 1880-ban nyerték a Birmingham Senior Cup elhódításával. A kapitány ekkor George Ramsay volt.
A csapat első FA Kupáját 1887-ben nyerte Archie Hunter kapitánysága alatt, aki a futball egyik első közismert játékosa volt. 1888-ban a Villa is alapító tagja lett az Angol Labdarúgó Ligának, ami annak is köszönhető, hogy a klub egyik befolyásos tagja, William McGregor is közreműködött a liga létrehozásában. A viktoriánus korszak volt a csapat egyik legjobb időszaka, 1897-ben duplázniuk is sikerült, azaz a bajnokságot és az FA Kupát is megnyerték. Ebben az évben költöztek be a Villa Parkba is, mely máig az otthonuk.
A gárda 1920-ban már a 6. FA Kupáját nyerte, de ezt követően hanyatlás következett be a házuk táján. Anglia és a világ egyik legerősebbnek tartott klubja 1936-ban kiesett a másodosztályba. Ezt egy negatív rekord eredményezte, az előző szezonban ugyanis 110 gólt kaptak. Ebből hetet az Arsenal játékosa, Ted Drake szerzett, amikor a Villa otthon 7-1-es vereséget szenvedett az Ágyúsoktól. A második világháború alatt a csapat több játékosa is elesett vagy a kiesett idő alatt túl idős lett a folytatáshoz. Az újjászervezést egy korábbi játékos, Alex Massie kezdte meg. Az 1958/59-es szezon egy nem várt remek FA Kupa-menetelést hozott, melynek végén a gárda megverte a Manchester Unitedet, így 37 év után ismét trófeával gazdagodott. Két szezonnal később kiestek, de 1960-ban megnyerték a Second Divisiont és feljutottak, egy évvel ezután pedig hazavitték a Ligakupát.
Az 1960-as évek második fele főként menedzserváltásokkal telt és a szurkolói nyomás hatására új tulajdonos is érkezett. Az egész úgy kezdődött, hogy 1967-ben a Villa kiesett az élvonalból Dick Taylor irányítása alatt. A drukkerek a vezetőség leváltását követelte, miután a csapat 16. helyen végzett a másodosztályban. Az adósságok egyre halmozódtak és a gárda képtelen volt elmozdulni a tabella aljáról, így a vezetők leváltották Tommy Cummings menedzsert, majd néhány héten belül ők is távoztak. Hosszú találgatásokat követően végül egy londoni üzletember, Pat Matthews vásárolta fel a klubot és Doug Ellist nevezte ki elnöknek. Ennek ellenére a Villa kiesett a harmadosztályba, története során először. 1972-ben harmadosztályú bajnokként visszatértek a Second Divisonba. 1973-ban Ron Saunders lett a vezetőedző, aki 1977-ben visszavezette csapatát a First Divisonba és az európai porondra.
A birminghamiek visszatértek a legjobbak közé és az 1980/81-es évadban meg is nyerték a bajnokságot. A következő idényben Saunders meglepetésre lemondott, mivel összeveszett az elnökkel. Ekkora a csapat már a BEK elődöntőjében volt. Tony Barton lett az új menedzser, aki alatt a rotterdami fináléban 1-0 arányban megverte a Bayern Münchent a Villa, így története során először és máig utoljára felülhetett Európa csúcsára. Rajtuk kívül csak a Liverpool, a Manchester United, a Nottingham Forest és a Chelsea volt képes erre Angliában. Az 1980-as évek további részében egyre romlott a teljesítményük, 1987-ben pedig ki is estek. Ezt követően rögtön visszajutottak, majd második helyen futottak be.
A Villa 1992-ben alapító tagja lett a Premier League-nek és az új bajnokság első idényében ezüstérmesek lettek a Manchester United mögött. Az 1990-es években három különböző menedzserük volt és helyezéseik folyamatosan ingadoztak, bár két Ligakupát nyertek. 2000-ben az FA Kupa döntőjébe is bejutottak, de ott kikaptak a Chelsea-től. Ez volt az utolsó finálé, melyet a régi Wembley-ben játszottak. Doug Ellis úgy döntött, hogy eladja a csapatot egy amerikai üzletembernek, Randy Lernernek. A tulajdonosváltás után új éra kezdődött a klub történetében, legalább is az új címer és az új mezszponzor szerződtetése ezt jelzi.
A menedzser, Martin O'Neill nagyszerű igazolásokkal erősítette alakulatát (pl. Brad Friedel, Richard Dunne, Ashley Young, James Milner, stb.), így a Villa minden évben az európai kupaszereplést tűzheti ki célul, és a legerősebb csapatoktól is tud pont(ok)at elvenni.
Klubszínek és címerek
Az Aston Villa játékosait ma már el sem lehet képzelni vörösbor színű, égszínkék ujjú mez, fehér rövidnadrág és ugyancsak égszínkék sportszárak nélkül. Eleinte a csapat nagyon egyszerű szerelést használt, volt egyszínű fehér, szürke és sötétkék mezük is, melyhez fehér vagy fekete nadrágot viseltek. 1880 után a gárda meze fekete volt egy vörös oroszlánnal az elején, ezt William McGregor vezette be. Ezek hat évig maradtak használatban, aztán 1886. november 8-án a klub naplójába beírták, hogy ezentúl a mezszínek a csokoládé és az égszínkék lesznek, melyből két tucatot rendel a csapat. A csokoládé szín később vörösborra módosult.
Senki nem tudja biztosan, hogy végül miért lettek ezek a végleges színek. A legvalószínűbbnek az a feltevés tűnik, hogy a skót benyomás hatására (George Ramsay és William McGregor is skótok voltak) alakultak így a dolgok és a dizájn a Hearts és a Rangers mezeinek ötvözéséből jött létre. Az Aston Villa példájára váltott vörösbpr színre a Burnley és a West Ham United is.
A Villa legújabb címere 2007. május 2-án került bemutatásra és a 2007/08-as idénytől kezdte használni a csapat. Ez tartalmaz egy csillagot, utalván az 1982-es BEK-győzelemre. A háttér világoskék, melyen egy támadó oroszlán látható, felül az AVFC rövidítés, alul pedig a "Prepared" mottó olvasható. Randy Lerner a szurkolókat is megkérte, hogy segítsenek az új logo tervezésében.
Stadion
Az Aston Villa jelenlegi stadionja a Villa Park, mely négy csillagos besorolást kapott az UEFA-tól. Korábban az Aston Parkban (1874-1876) és a Perry Barrban (1876-1897) játszott a csapat. A Villa Park jelenleg Midlands legnagyobb és Anglia nyolcadik legnagyobb stadionja. 16 alkalommal az angol válogatott is fellépett itt, először 1899-ben, legutóbb pedig 2005-ben. Ez volt az első olyan létesítmény, melyben három különböző évszázadban is rendeztek válogatott meccset. A Villa Park az FA Kupa-elődöntők leggyakoribb helyszíne, eddig 55 ilyen jellegű találkozót rendeztek itt. A klubvezetés szeretné kibővíteni az északi lelátót, a tervek szerint az eddig üres sarkokat is feltöltik ülőhelyekkel, így körülbelül 51 000-es befogadóképességet érnek majd el.
A klub jelenlegi edzőpályája Bodymoor Heath-ben található, Warwickshire északi részén. A földterületet még Doug Ellis vásárolta az 1970-es évek elején egy helyi földművestől. Egészen az 1990-es évekig modern létesítménynek számított, de ezután idejétmúlttá vált. 2005-ben Ellis bejelentette, hogy egy 13 millió fontos, két fázisban végrehajtandó átalakítás veszi kezdetét. A munkálatok azonban félbe szakadtak az elnök pénzügyi gondjai miatt és csak Randy Lerner alatt kezdődtek újra. Lerner azt tűzte ki célul, hogy a világ egyik legkorszerűbb edzőkomplexumát hozza létre. 2007. május 6-án a menedzser, Martin O'Neill, a jelenlegi csapatkapitány, Gareth Barry és az egyik 1982-es BEK-győztes, Dennis Mortimer nyitotta meg.
Szurkolók
A Villa korábbi pénzügyi igazgatója, Richard FitzGerald hívta fel arra a figyelmet, hogy a csapat szurkolóinak 98%-a fehér. Az új vezetőség azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szimpatikussá teszi a gárdát az egyéb etnikai csoportok körében is. Különböző csoportokat is létrehoztak, melyek arra törekednek, hogy felkeltsék az emberek érdeklődését a Villa iránt a környéken, ilyen például a Villa Pride. A "Villa a közösségben" elnevezésű program pedig a fiatalokat próbálja szurkolásra bírni. Az utóbbi években a drukkereknek egyre nagyobb beleszólásuk van a klub ügyeibe, az új címer tervezésénél is segítségül hívták őket.
Más angol csapatokhoz hasonlóan az Aston Villa körül is alakultak huligáncsoportok, például a Villa Youth, a Steamers, a Villa Hardcore vagy a C-Crew. Utóbbi az 1970-es és 1980-as években volt nagyon aktív. Mint mindenhol az országban, Birminghamben is felszámolták ezeket a csoportosulásokat. 2004-ben néhány Villa-fanatikus a Villa Park előtt összeverekedett a QPR híveivel, az incidensben egy rendőr életét vesztette. A Villának is vannak szurkolói klubjai, legnagyobb természetesen a Hivatalos Aston Villa Szurkolói Klub, melynek vannak kisebb-nagyobb különálló részei is. Korábban voltak független klubok is, de ezek Doug Ellis távozása után sorra felbomlottak. A csapatnak vannak saját szurkolói lapjai is, például a Heroes and Villains vagy a Holtenders in the sky.
A klub legnagyobb riválisa a Birmingham City, a két csapat összecsapásait Second City Derby-ként emlegetik. Manapság a West Brom, a Wolverhampton Wanderers és a Coventry City elleni találkozók már nem olyan parázs hangulatúak, mint korábban, de persze még mindig rangadónak számítanak. Korábban a West Bromwich volt a legnagyobb rivális, ami nem is csoda, hiszen földrajzilag ez a csapat van legközelebb a Villához, ráadásul a 19. század végén három FA-Kupa-döntőt is játszottak egymás ellen.
Sikerlista
7-szeres angol bajnok: 1894, 1896, 1897, 1899, 1900, 1910, 1981
7-szeres FA kupa győztes: 1887, 1895, 1897, 1905, 1913, 1920, 1957
5-szörös ligakupa győztes: 1961, 1975, 1977, 1994, 1996
1-szeres BEK/Bajnokok ligája győztes: 1982
1-szeres UEFA-szuperkupa győztes: 1983
2-szeres Intertotó-kupa győztes: 2001, 2008
Játékoskeret
2019. március 22-én lett frissítve:
Kölcsönben
# | Név | Nemzet | Posztok | Szül. év (kor) | kölcsönben: | meddig: | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
hátvéd | |||||||||
2 | Ritchie de Laet | belga | hátvéd | 1988. november 28. (35 éves) | kölcsönben az Melbourne City-nél | 2019. június 30-ig | |||
16 | James Bree | angol | hátvéd | 1997. december 11. (26 éves) | kölcsönben a Ipswich Town-nál | 2019. június 30-ig | |||
— | Mitch Clark | walesi | hátvéd | 1999. március 13. (25 éves) | kölcsönben a Port Vale-nál | 2019. június 30-ig | |||
— | Frédéric Guilbert | francia | hátvéd | 1994. december 24. (29 éves) | kölcsönben a SM Caen-nál | 2019. június 30-ig | |||
középpályás | |||||||||
25 | Gary Gardner | angol | középpályás | 1992. június 29. (32 éves) | kölcsönben a Birmingham City-nél | 2019. június 30-ig | |||
34 | Jake Doyle-Hayes | ír | középpályás | 1997. szeptember 23. (27 éves) | kölcsönben a Cambridge Unitednél | 2019. június 30-ig | |||
– | Corey Blackett-Taylor | ír | középpályás | 1998. december 30. (25 éves) | kölcsönben a Walsall-nál | 2019. június 30-ig | |||
– | Aaron Tshibola | kongói | középpályás | 1995. január 2. (29 éves) | kölcsönben a Kilmarnock-nál | 2019. június 30-ig | |||
Csatárok | |||||||||
9 | Aaron Drinan | ír | csatár | 1992. április 13. (32 éves) | kölcsönben a Sheffield United-nél | 2019. június 30-ig | |||
29 | Rushian Hepburn-Murphy | angol | csatár | 1998. augusztus 28. (26 éves) | kölcsönben a Cambridge United-nél | 2019. június 30-ig | |||
38 | Callum O'Hare | angol | csatár | 1998. május 1. (26 éves) | kölcsönben a Carlisle United-nál | 2019. június 30-ig | |||
– | Ross McCormack | skót | csatár | 1986. augusztus 18. (38 éves) | kölcsönben a Motherwell-nál | 2019. június 30-ig |