„Szepes Erika” változatai közötti eltérés

	Szepes Erika
	Mágia és ritmus című könyvében; (Csigó László felvétele)
	Életrajzi adatok
Született	1946. december 24. (78 éves); Budapest
Ismeretes mint	vallástörténész
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Tátrai Vilmos
	Iskolái
Felsőoktatási; intézmény	Eötvös Loránd Tudományegyetem
	Pályafutása
Szakterület	klasszika-filológia, irodalomtudomány
Kutatási terület	klasszika-filológia, vallástörténet, magyar irodalomtörténet, világirodalom, verstan
Tudományos fokozat	az irodalomtudományok kandidátusa (1992)
Aktivitási típus	oktató, kutató
	Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Zsigmond Király Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem	az évek során változó beosztások
MTA Világirodalmi Lexikon	verstani főmunkatárs, szerkesztő
Más munkahelyek	Ezredvég folyóirat, szerkesztő
Tudományos publikációk száma	körülbelül 300
	Szakmai kitüntetések
	Köztársasági Érdemrend Arany Fokozata
Hatással voltak rá	Szerdahelyi István

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. április 25., 09:36-kori változata

Szepes Erika (Budapest, 1946. december 24.) magyar irodalomtörténész, klasszika-filológus, vallástörténész, kritikus, egyetemi tanár, szerkesztő.

Pályája

Szepes Erika középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végezte 1961 és 1965 között. 1964-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken magyar irodalomból II., latin nyelvből III., oroszból VII. helyezést ért el. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–latin–görög szakán végezte, summa cum laude minősítéssel, szakdolgozatát antik vallástörténetből írta. 1977-ben szerzett egyetemi doktori fokozatot görög vallástörténetből és filológiából, kandidátusi fokozatát 1992-ben szerezte meg verstani disszertációjával. 1988–89-ben egy év időtartamra Soros-ösztöndíjban részesült. 1994-ben a Nagy Lajos Alapítvány irodalmi pályázatán nyert díjat.

1970 és 1982 között az Akadémiai Kiadó Világirodalmi lexikonánál dolgozott felelős szerkesztőként és egyben szerzőként, többek között egyik mestere, Szerdahelyi István professzor, a rendszerváltás előtti időszak egyik vezető irodalomtudósának irányítás alatt. 1982–85-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt, majd 1985–1991 között a kiadó főszerkesztőjeként dolgozott. A Szépirodalmi privatizációja, majd megszűnése után szabadúszóként tevékenykedett, óraadóként tanított az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetében 1991-től egészen 2006-ig. 1992-től többek között Világirodalmi Lexikon verstani főmunkatársa.

1993 óta vers- és képzőművészeti rovatvezetője az Ezredvég című folyóiratnak. Pályakezdése óta folyamatosan publikál szakfolyóiratokban, irodalmi lapokban, ír tanulmányt, esszét, kritikát, valamint kortárs szerzők köteteihez elő- és utószót. Az utóbbi években novellái, elbeszélései is megjelennek. Tudományos publikációi száma eléri a 300-at, egyike a legtöbbet idézett magyar irodalomtörténészeknek. Tanít többek között a Zsigmond Király Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájában, a Digitális Irodalmi Akadémia Kuczka Péter-szakértője. 2005-ben Gábor Andor-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozatával tüntették ki. Házas, férje dr. Tátrai Vilmos művészettörténész, két gyermeke és három unokája van.

Munkássága, kutatásai

Szepes Erika elsődleges kutatási területe a klasszika-filológia és a vallástörténet mellett a versformák viselkedése, legismertebb műve talán a Szerdahelyi István professzorral közösen írott, azóta több kiadást is megért Verstan. Emellett azonban kiterjedt kutatásokat folytatott a kortárs magyar- és világirodalom területén is, munkássága nem korlátozódik a vers pusztán formai elemzéseire, értelmező tanulmányt is rengeteget közölt. Írt többek között kismonográfiát Varga Rudolfról és Sebők Éváról, elemző nagytanulmányokat Kuczka Péterről, Weöres Sándorról, Petri Györgyről, Gyimesi Lászlóról, Turczi Istvánról, Payer Imréről, Bíró Józsefről, Géher Istvánról stb. Nagymonográfiában tárta fel a mai magyar költészet formakincsét, publikált tanulmánykötetet a mítoszok kortárs magyar lírára gyakorolt hatásáról, a haiku műfajának magyar irodalomban való megjelenéséről, valamint a rendszerváltással együtt végbement irodalomtudományi paradigmaváltásról. Kutatói figyelme leginkább a rendszerváltás után fordult az úgynevezett paradigmaváltás, a magyar irodalomtudományi diskurzusban megjelent új értelmezői iskolák (hermeneutika, dekonstrukció, recepcióesztétika) felé, Szepes Erika azonban nem ezen irányzatok hívévé, sokkal inkább egyik legmarkánsabb, legerőteljesebb kritikusává vált, élénk vitákat kiváltva. Legutóbbi, A mocskos mesterség – Gondolatok a paradigmaváltásról című tanulmánykötetében erős kritikával illeti a Magyarországon leginkább Kulcsár Szabó Ernő akadémikus professzor és tanítványi köre nevével fémjelezhető hermeneutikai és recepcióesztétikai iskolát, rávilágítva annak elméletcentrikusságára és az értelmezett szövegektől való elrugaszkodására.

Szakkönyvei

Verstan. (Szerdahelyi Istvánnal.) Bp., 1981, Gondolat Kiadó.
Erósz a folklórban. (Hoppál Mihállyal.) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
A szerelem kertjében. (Hoppál Mihállyal.) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
Mágia és ritmus. (Vallástörténeti és verstani tanulmányok.) Bp., 1988, Szépirodalmi Kiadó.
A múzsák tánca. (Szerdahelyi Istvánnal.) Bp., 1988, Akadémiai Kiadó. (Kérdőjel sorozat.)
Magyar költő – magyar vers. (A mai magyar költészet verstani kisenciklopédiája.) Békéscsaba, 1990, Tevan Kiadó.
Olvassuk együtt! Verselemzések. Bp.,1995, Nemzeti Tankönyvkiadó.
A mai magyar vers. Költészetünk formakincsének leíró és funkcionális elemzése az elmúlt fél évszázad verseinek tükrében. (I–III. köt.) Bp.–Békéscsaba, 1996, Intera Rt.–Tevan Kiadó.
Verstan. (2. kiadás) Bp., 1998, Tárogató Könyvek.
Olvassuk együtt! II.: A vers mint alma. (Verselemzések.)Bp., 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Anakreón-variációk. Vágyott életminőség vagy sorsközösség? Bp., Orpheusz, 2002.
Újpalota – egy városrész regénye. Bp., XV. kerületi Önkormányzat, 2002.
Bíborban és feketében az ezredvégen. Sebők Éva költészetéről. Bp., Széphalom Könyvműhely, 2003.
Szerep és személyesség. Olvassuk együtt! III. Bp., Nemzeti Tankvk., 2003.
„Szertenézett, s nem lelé…” A Varga Rudolf-jelenség. Bp., Orpheusz, 2004.
A költő és a mítosz. Olvassuk együtt! IV. Bp., Napkút Kiadó, 2006.
Tizenhét szótag. Esszék és elemzések. Olvassuk együtt! V. Bp., Napkút Kiadó, 2011.
A mocskos mesterség. Gondolatok a paradigmaváltásról. Olvassuk együtt VI. Bp., Hungarovox Kiadó, 2012
Rondó a vadonban. A Nagy Lajos Társaság antológiája, 2013; szerk. Szepes Erika, Gyimesi László, Stramszky Márta; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2013
Világárnyék. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság antológiája, 2014; szerk. Szepes Erika, Szerdahelyi István, Gyimesi László; Hét Krajcár, Bp., 2014
"Az innen-létből sohasem elég". Lászlóffy Csaba ikerkötetének olvasásakor; Napkút, Bp., 2014 (Káva téka)
Polifónia. Olvassunk együtt VII.; Napkút Kiadó, Bp., 2015
Jelentés az Ördöggolyóból; Napkút, Bp., 2017 (Káva téka)

Fordításai

Rákóczi Ferenc: Vallomások. (Fordítás latinból és utószó.) Bp., 1979, Szépirodalmi Kiadó.
Arisztophanész: Lüszisztraté. (Fordítás és kísérőtanulmány.) Bp., 1995, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szépirodalmi munkái

Ördöggolyó. Novellaciklus. Bp., Saluton Kiadó, 2005
Az ördöggolyó fogságában. Novellák. Bp., Napkút Kiadó, 2007
Az ördöggolyó ajándéka; Napkút, Bp., 2013
Jelentés az Ördöggolyóból; Napkút, Bp., 2017 (Káva téka)

Szakmai szervezeti tagságai, tisztségei

Magyar Írószövetség: tag
Szépírók Társasága: tag
Nagy Lajos Irodalmi- és Művészeti Társaság: elnök
Nagy Lajos Alapítvány: kuratóriumi elnök
Hevesi Gyula Alapítvány: kuratóriumi elnök

Díjai, szakmai elismerései

1988-89: Soros-ösztöndíj
1994: Nagy Lajos-díj
2005: Gábor Andor-díj
2006: Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozata

Források

Szepes Erika. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 84. o. ISBN 963-05-6805-5
Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066
https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10006619 Szepes Erika publikációs és idézőlistája a Magyar Tudományos Művek Tárában

További információk

Írásainak online elérhető másodközlései a Terebess oldalain.

Irodalomportál
Vallásportál

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Horror}}
 {{Tudós infobox
 | név                            =Szepes Erika
+| kép                            =Szepes Erika.PNG
+| képméret                       =
+| képaláírás                     =''Mágia és ritmus'' című könyvében<br>([[Csigó László]] felvétele)
 | <!--Életrajzi adatok -->
 | ismeretes mint                 =
@@ 23. sor: / 25. sor: @@
 | mérnöki ág                     =
 | aktivitási típus               = oktató, kutató
-| szakintézeti tagság            =MTA köztestületi tagja
+| szakintézeti tagság            =
 | felsőoktatási munkahely1       =[[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] BTK, Zsigmond Király Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
 | felsőoktatási beosztás1        =az évek során változó beosztások
 | kutatóintézeti munkahely       =MTA Világirodalmi Lexikon
@@ 35. sor: / 37. sor: @@
 | hatással voltak rá             =Szerdahelyi István
 }}
+'''Szepes Erika''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[december 24.]]) magyar irodalomtörténész, klasszika-filológus, vallástörténész, kritikus, egyetemi tanár, szerkesztő.
-===Életrajz===
-Szepes Erika 1946. december 24-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végezte 1961 és 65 között. 1964-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken magyar irodalomból II., latin nyelvből III., oroszból VII. helyezést ért el. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–latin–görög szakán végezte, summa cum laude minősítéssel, szakdolgozatát az antik vallástörténetből írta. 1977-ben szerzett egyetemi doktori fokozatot görög vallástörténetből és filológiából, kandidátusi fokozatát 1992-ben szerezte meg verstani disszertációjával. 1988–89-ben egyéves Soros-ösztöndíjat kapott. 1994-ben a Nagy Lajos Alapítvány pályázatán nyert díjat.
-és 1982 között az Akadémiai Kiadó Világirodalmi Lexikonánál dolgozott felelős szerkesztőként és egyben szerzőként. 1982–85-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője, majd 1985–1991-ben főszerkesztője volt. A Szépirodalmi Kiadó megszűnése óta állás nélküli, óraadóként tanított az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetében 1991 óta, egészen 2006-ig. 1992-től a Világirodalmi Lexikon verstani főmunkatársa.
-óta vers- és képzőművészeti rovatvezetője az Ezredvég című folyóiratna. Pályakezdése óta folyamatosan publikál szakfolyóiratokban, irodalmi lapokban, ír tanulmányt, esszét, kritikát, valamint számos kortárs szerző köteteihez elő- és utószót. Tanít többek között a Zsigmond Király Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájában. 2005-ben Gábor Andor-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozatával tüntették ki. Házas, férje dr. Tátrai Vilmos művészettörténész, két gyermeke és három unokája van.
+==Pályája==
-===Munkássága, kutatásai===
-Szepes Erika elsődleges kutatási területe a klasszika-filológia és a vallástörténet mellett a versformák viselkedése, legismertebb műve talán a Szerdahelyi István professzorral közösen írott, azóta több kiadást is megért Verstan. Emellett azonban kiterjedt kutatásokat folytatott a kortárs magyar- és világirodalom területén is, munkássága nem korlátozódik a vers pusztán formai elemzéseire, értelmező tanulmányt is rengeteget közölt. Írt többek között kismonográfiát Varga Rudolfról és Sebők Éváról, elemző nagytanulmányokat Kuczka Péterről, Weöres Sándorról, Petri Györgyről, Gyimesi Lászlóról, Turczi Istvánról, Payer Imréről, Bíró Józsefről, Géher Istvánról, stb. Nagymonográfiában tárta fel a mai magyar költészet formakincsét, publikált tanulmánykötetet a mítoszok kortárs magyar lírára gyakorolt hatásáról, a haiku műfajának magyar irodalomban való megjelenéséről, valamint a rendszerváltással együtt végbement irodalomtudományi paradigmaváltásról. Kutatói figyelme leginkább a rendszerváltás után fordult az úgynevezett paradigmaváltás, a magyar irodalomtudományi diskurzusban megjelent új értelmezői iskolák (hermeneutika, dekonstrukció, recepcióesztétika) felé, Szepes Erika azonban nem ezen irányzatok hívévé, sokkal inkább egyik legmarkánsabb, legerőteljesebb kritikusává vált, élénk vitákat kiváltva. Legutóbbi, A mocskos mesterség - Gondolatok a paradigmaváltásról című tanulmánykötetében erős kritikával illeti a Magyarországon leginkább Kulcsár Szabó Ernő akadémikus professszor és tanítványi köre nevével fémjelezhető hermeneutikai és recepcióesztétikai iskolát, rávilágítva annak elméletcentrikusságára és az értelmezett szövegektől való elrugaszkodására.
+Szepes Erika középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végezte 1961 és 1965 között. 1964-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken magyar irodalomból II., latin nyelvből III., oroszból VII. helyezést ért el. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–latin–görög szakán végezte, [[summa cum laude]] minősítéssel, szakdolgozatát antik vallástörténetből írta. 1977-ben szerzett egyetemi doktori fokozatot görög vallástörténetből és filológiából, kandidátusi fokozatát 1992-ben szerezte meg verstani disszertációjával. 1988–89-ben egy év időtartamra Soros-ösztöndíjban részesült. 1994-ben a Nagy Lajos Alapítvány irodalmi pályázatán nyert díjat.
-===Szakkönyvei===
+és 1982 között az [[Akadémiai Kiadó]] [[Világirodalmi lexikon (1970–1996)|Világirodalmi lexikon]]ánál dolgozott felelős szerkesztőként és egyben szerzőként, többek között egyik mestere, Szerdahelyi István professzor, a rendszerváltás előtti időszak egyik vezető irodalomtudósának irányítás alatt. 1982–85-ben a [[Szépirodalmi Könyvkiadó]] felelős szerkesztője volt, majd 1985–1991 között a kiadó főszerkesztőjeként dolgozott. A Szépirodalmi privatizációja, majd megszűnése után szabadúszóként tevékenykedett, óraadóként tanított az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetében 1991-től egészen 2006-ig. 1992-től többek között Világirodalmi Lexikon verstani főmunkatársa.
+óta vers- és képzőművészeti rovatvezetője az ''Ezredvég'' című folyóiratnak. Pályakezdése óta folyamatosan publikál szakfolyóiratokban, irodalmi lapokban, ír tanulmányt, esszét, kritikát, valamint kortárs szerzők köteteihez elő- és utószót. Az utóbbi években novellái, elbeszélései is megjelennek. Tudományos publikációi száma eléri a 300-at, egyike a legtöbbet idézett magyar irodalomtörténészeknek. Tanít többek között a [[Zsigmond Király Egyetem|Zsigmond Király Főiskolán]] és a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]] Doktori Iskolájában, a Digitális Irodalmi Akadémia Kuczka Péter-szakértője. 2005-ben [[Gábor Andor-díj]]jal, 2006-ban a [[Magyar Köztársasági Érdemrend]] Arany Fokozatával tüntették ki. Házas, férje dr. Tátrai Vilmos művészettörténész, két gyermeke és három unokája van.
+==Munkássága, kutatásai==
+Szepes Erika elsődleges kutatási területe a klasszika-filológia és a vallástörténet mellett a versformák viselkedése, legismertebb műve talán a Szerdahelyi István professzorral közösen írott, azóta több kiadást is megért ''Verstan''. Emellett azonban kiterjedt kutatásokat folytatott a kortárs magyar- és világirodalom területén is, munkássága nem korlátozódik a vers pusztán formai elemzéseire, értelmező tanulmányt is rengeteget közölt. Írt többek között kismonográfiát [[Varga Rudolf]]ról és [[Sebők Éva (költő)|Sebők Éváról]], elemző nagytanulmányokat [[Kuczka Péter (író)|Kuczka Péter]]ről, [[Weöres Sándor]]ról, [[Petri György]]ről, [[Gyimesi László Lajos|Gyimesi Lászlóról]], [[Turczi István]]ról, [[Payer Imre (költő)|Payer Imréről]], [[Bíró József (költő)|Bíró Józsefről]], [[Géher István]]ról stb. Nagymonográfiában tárta fel a mai magyar költészet formakincsét, publikált tanulmánykötetet a mítoszok kortárs magyar lírára gyakorolt hatásáról, a [[haiku]] műfajának magyar irodalomban való megjelenéséről, valamint a rendszerváltással együtt végbement irodalomtudományi [[paradigma]]váltásról. Kutatói figyelme leginkább a rendszerváltás után fordult az úgynevezett paradigmaváltás, a magyar irodalomtudományi [[diskurzus]]ban megjelent új értelmezői iskolák (hermeneutika, dekonstrukció, recepcióesztétika) felé, Szepes Erika azonban nem ezen irányzatok hívévé, sokkal inkább egyik legmarkánsabb, legerőteljesebb kritikusává vált, élénk vitákat kiváltva. Legutóbbi, ''A mocskos mesterség – Gondolatok a paradigmaváltásról'' című tanulmánykötetében erős kritikával illeti a Magyarországon leginkább [[Kulcsár Szabó Ernő]] akadémikus professzor és tanítványi köre nevével fémjelezhető hermeneutikai és recepcióesztétikai iskolát, rávilágítva annak elméletcentrikusságára és az értelmezett szövegektől való elrugaszkodására.
+==Szakkönyvei==
 *Verstan. (Szerdahelyi Istvánnal.) Bp., 1981, Gondolat Kiadó.
-*Erósz a folklórban. (Hoppál Mihállyal.) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
+*Erósz a folklórban. ([[Hoppál Mihály|Hoppál Mihállyal]].) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
-*A szerelem kertjében. (Hoppál Mihállyal.) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
+*A szerelem kertjében. ([[Hoppál Mihály|Hoppál Mihállyal]].) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
 *Mágia és ritmus. (Vallástörténeti és verstani tanulmányok.) Bp., 1988, Szépirodalmi Kiadó.
 *A múzsák tánca. (Szerdahelyi Istvánnal.) Bp., 1988, Akadémiai Kiadó. (Kérdőjel sorozat.)
@@ 55. sor: / 62. sor: @@
 *Olvassuk együtt! II.: A vers mint alma. (Verselemzések.)Bp., 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó.
 *Anakreón-variációk. Vágyott életminőség vagy sorsközösség? Bp., Orpheusz, 2002.
-*Újpalota - egy városrész regénye. Bp., XV. kerületi Önkormányzat, 2002.
+*Újpalota – egy városrész regénye. Bp., XV. kerületi Önkormányzat, 2002.
 *Bíborban és feketében az ezredvégen. Sebők Éva költészetéről. Bp., Széphalom Könyvműhely, 2003.
 *Szerep és személyesség. Olvassuk együtt! III. Bp., Nemzeti Tankvk., 2003.
 *„Szertenézett, s nem lelé…” A Varga Rudolf-jelenség. Bp., Orpheusz, 2004.
 *A költő és a mítosz. Olvassuk együtt! IV. Bp., Napkút Kiadó, 2006.
 *Tizenhét szótag. Esszék és elemzések. Olvassuk együtt! V. Bp., Napkút Kiadó, 2011.
-*A mocskos mesterség. Gondolatok a paradigmaváltásról. Olvassuk együtt VI. Bp., Hungarovox Kiadó, 2012.
+*A mocskos mesterség. Gondolatok a paradigmaváltásról. Olvassuk együtt VI. Bp., Hungarovox Kiadó, 2012
+*''Rondó a vadonban. A Nagy Lajos Társaság antológiája, 2013''; szerk. Szepes Erika, [[Gyimesi László Lajos|Gyimesi László]], Stramszky Márta; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2013
+*''Világárnyék. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság antológiája, 2014''; szerk. Szepes Erika, [[Szerdahelyi István (esztéta)|Szerdahelyi István]], [[Gyimesi László Lajos|Gyimesi László]]; Hét Krajcár, Bp., 2014
+*''"Az innen-létből sohasem elég". [[Lászlóffy Csaba]] ikerkötetének olvasásakor''; Napkút, Bp., 2014 ''(Káva téka)''
+*''Polifónia. Olvassunk együtt VII.''; Napkút Kiadó, Bp., 2015
+*''Jelentés az Ördöggolyóból''; Napkút, Bp., 2017 ''(Káva téka)''
-===Fordításai===
+==Fordításai==
 *Rákóczi Ferenc: Vallomások. (Fordítás latinból és utószó.) Bp., 1979, Szépirodalmi Kiadó.
 *Arisztophanész: Lüszisztraté. (Fordítás és kísérőtanulmány.) Bp., 1995, Nemzeti Tankönyvkiadó.
-===Szépirodalmi munkái===
+==Szépirodalmi munkái==
-*Ördöggolyó. Novellaciklus. Bp., Saluton Kiadó, 2005.
+*Ördöggolyó. Novellaciklus. Bp., Saluton Kiadó, 2005
-*Az ördöggolyó fogságában. Novellák. Bp., Napkút Kiadó, 2007.
+*Az ördöggolyó fogságában. Novellák. Bp., Napkút Kiadó, 2007
+*''Az ördöggolyó ajándéka''; Napkút, Bp., 2013
+*''Jelentés az Ördöggolyóból''; Napkút, Bp., 2017 ''(Káva téka)''
-===Szakmai szervezeti tagságai, tisztségei===
+==Szakmai szervezeti tagságai, tisztségei==
 *Magyar Írószövetség: tag
 *Szépírók Társasága: tag
@@ 78. sor: / 92. sor: @@
 *Hevesi Gyula Alapítvány: kuratóriumi elnök
-===Díjai, szakmai elismerései===
+==Díjai, szakmai elismerései==
 *1988-89: Soros-ösztöndíj
 *1994: Nagy Lajos-díj
 *2005: Gábor Andor-díj
 *2006: Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozata
+==Források==
+*{{cite web|url=http://www.pim.hu/object.43eca9e1-6811-4edd-996f-0ef69918b97d.ivy|publisher=Petőfi Irodalmi Múzeum|title=Szepes Erika|accessdate=20120730}}
+*{{ÚMIL|11|84}}
+*Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066
+*https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10006619 Szepes Erika publikációs és idézőlistája a Magyar Tudományos Művek Tárában
+==További információk==
+Írásainak online elérhető másodközlései a [[Terebess Gábor|Terebess]] oldalain.
+*[https://terebess.hu/haiku/szepese.html Ezredvégi önarcképünk: a haiku]
+*[https://terebess.hu/haiku/szepes.html Haiku: egység – teljesség – magány]
+*[https://terebess.hu/haiku/szepeser.html A japán moraszámláló vers formái – a haiku]
+{{Nemzetközi katalógusok}}
+{{Portál|Irodalom||Vallás}}
+[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
+[[Kategória:1946-ban született személyek]]
+[[Kategória:Nagy Lajos-díjasok]]
+[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
+[[Kategória:Élő személyek]]
+[[Kategória:Gábor Andor-díjasok]]
+[[Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek]]
+[[Kategória:Budapesten született személyek]]