Ugrás a tartalomhoz

„Tutaj” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(26 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Gorskii 04417u.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tutajok a Nagy Péter Csatornán [[1909]]-ben (Oroszország)]]
[[Fájl:Gorskii 04417u.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tutajok a Nagy Péter Csatornán [[1909]]-ben (Oroszország)]]
[[File:Jean Louis Théodore Géricault 003.jpg|bélyegkép|balra|200px|Jean Louis Théodore Géricault: A Medúza tutaja, 1819.]]
[[Fájl:JEAN LOUIS THÉODORE GÉRICAULT - La Balsa de la Medusa (Museo del Louvre, 1818-19).jpg|balra|bélyegkép|200x200px|[[Théodore Géricault]]: ''A Medúza tutaja'' (1819), [[Louvre]], Párizs]]
A '''tutaj''' közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű [[Vízi közlekedés|vízijármű]]<ref>{{cite web|url=http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-879.html|title=Tutaj|publisher=Magyar Néprajzi Lexikon|language=magyar}}</ref>. Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt<ref>{{cite web|url=http://www.taks.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:az-ulmi-skatulya-toertenete&catid=44:cikkek&Itemid=66|title=Szállítás uszályokon|language=magyar}}</ref>.
A '''tutaj''' közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű [[Vízi közlekedés|vízi jármű]].<ref>{{cite web|url=http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-879.html|title=Tutaj|publisher=Magyar Néprajzi Lexikon|language=magyar}}</ref> Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt.<ref>{{cite web|url=http://www.taks.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:az-ulmi-skatulya-toertenete&catid=44:cikkek&Itemid=66|title=Szállítás uszályokon|language=magyar}}{{Halott link|url=http://www.taks.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:az-ulmi-skatulya-toertenete&catid=44:cikkek&Itemid=66 |date=2022-12 }}</ref>


Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A [[Huculok|tutajosság]] korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. (Pl. Az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön"<ref>{{cite web|url=http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C5%B1r%C5%91k%C5%91|title=Szűrőkő|language=magyar}}</ref> történt átszűrésével állították elő<ref>{{cite web| url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szeged_varos_vizellatasanak_kronikaja/pages/005_vizellatas_elozmenyei.htm|title=Folyóvízből ivóvíz szűréssel|language=magyar}}</ref>.) Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban ill. regényekben maradtak fenn<ref>{{cite web| url=http://www.dunatema.eu/cikk/fa%C3%BAsztat%C3%A1s|title=Faúsztatás|language=magyar}}</ref>. Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a [[Tisza|Tiszán]]<ref>{{cite web| url=http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/030814/ke03.html|title=Tutajon a tudományért|language=magyar}}</ref>.
Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A [[Huculok|tutajosság]] korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. Például az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön"<ref>{{cite web|url=http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C5%B1r%C5%91k%C5%91|title=Szűrőkő|language=magyar}}</ref> történt átszűrésével állították elő.<ref>{{cite web| url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szeged_varos_vizellatasanak_kronikaja/pages/005_vizellatas_elozmenyei.htm|title=Folyóvízből ivóvíz szűréssel|language=magyar}}</ref> Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban illetve regényekben maradtak fenn.<ref>{{cite web|url=http://doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=429|title=Jókai Mór - Az aranyember|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.dunatema.eu/cikk/fa%C3%BAsztat%C3%A1s|title=Faúsztatás|language=magyar|accessdate=2012-05-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110614171509/http://dunatema.eu/cikk/fa%C3%BAsztat%C3%A1s#|archivedate=2011-06-14}}</ref> Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a [[Tisza|Tiszán]].<ref>{{cite web|url=http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/030814/ke03.html|title=Tutajon a tudományért|language=magyar|accessdate=2012-05-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304202015/http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/030814/ke03.html|archivedate=2016-03-04}}</ref>

Tágabb értelemben ''ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet'' is. (Pl. mentőtutaj stb.) Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, [[Jean Louis Théodore Géricault]]<ref>{{cite web| url=http://www.insecula.com/contact/A007171.html|title=Jean Louis Théodore Géricault (képei)|language=francia}}</ref>-t is.
Tágabb értelemben ''ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet'' is (pl. mentőtutaj stb.). Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, Jean Louis Théodore Géricault-t is.<ref>{{cite web|url=http://www.insecula.com/contact/A007171.html|title=Jean Louis Théodore Géricault (képei)|language=francia|accessdate=2012-05-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20061028224050/http://www.insecula.com/contact/A007171.html#|archivedate=2006-10-28}}</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{references}}
{{Jegyzetek}}


{{commonskat|Raft}}
{{commonskat|Raft}}
17. sor: 18. sor:
* [[Kon-Tiki (hajó)]]
* [[Kon-Tiki (hajó)]]
* [[Balsafa]]
* [[Balsafa]]
* [[Tiszaeszlári vérvád|Tutajosok (film)]]


== További információk ==
[[Kategória:Vízijárművek]]


* Thor Heyerdahl: ''Tutajjal a Csendes-óceánon. A Kon-Tiki expedíció''; ford. Istványi Ernő; Művelt Nép, Budapest, 1956 (''Világjárók'')
[[en:Raft]]
* Czeglédy János: ''Tutajozás a Maroson a múlt században, 1-2.''; Akadédmiai Ny., Budapest, 1969
[[ar:طوف]]

[[bg:Сал]]
[[Kategória:Vízijárművek]]
[[bjn:Lanting]]
[[bn:ভেলা]]
[[br:Radell]]
[[cs:Vor]]
[[cv:Сулă]]
[[de:Floß]]
[[eo:Floso]]
[[es:Balsa (embarcación)]]
[[et:Parv]]
[[fa:کلک]]
[[fi:Lautta]]
[[fr:Radeau]]
[[gl:Balsa]]
[[gn:Ygape]]
[[he:רפסודה]]
[[hr:Splav]]
[[id:Rakit]]
[[io:Rafto]]
[[it:Zattera]]
[[ja:ラフト]]
[[ko:뗏목]]
[[lt:Plaustas]]
[[lv:Plostnieki]]
[[mk:Сплав]]
[[mrj:Шал]]
[[nl:Vlot]]
[[no:Flåte]]
[[pl:Tratwa]]
[[ru:Плот]]
[[sk:Plť]]
[[sv:Flotte]]
[[te:బల్లకట్టు]]
[[uk:Пліт (плавзасіб)]]
[[zh:筏]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 24., 05:57-kori változata

Tutajok a Nagy Péter Csatornán 1909-ben (Oroszország)
Théodore Géricault: A Medúza tutaja (1819), Louvre, Párizs

A tutaj közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű vízi jármű.[1] Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt.[2]

Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A tutajosság korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. Például az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön"[3] történt átszűrésével állították elő.[4] Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban illetve regényekben maradtak fenn.[5][6] Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a Tiszán.[7]

Tágabb értelemben ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet is (pl. mentőtutaj stb.). Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, Jean Louis Théodore Géricault-t is.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tutaj (magyar nyelven). Magyar Néprajzi Lexikon
  2. Szállítás uszályokon (magyar nyelven)[halott link]
  3. Szűrőkő (magyar nyelven)
  4. Folyóvízből ivóvíz szűréssel (magyar nyelven)
  5. Jókai Mór - Az aranyember (magyar nyelven)
  6. Faúsztatás (magyar nyelven). [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
  7. Tutajon a tudományért (magyar nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
  8. Jean Louis Théodore Géricault (képei) (francia nyelven). [2006. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
Commons:Category:Raft
A Wikimédia Commons tartalmaz Tutaj témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Thor Heyerdahl: Tutajjal a Csendes-óceánon. A Kon-Tiki expedíció; ford. Istványi Ernő; Művelt Nép, Budapest, 1956 (Világjárók)
  • Czeglédy János: Tutajozás a Maroson a múlt században, 1-2.; Akadédmiai Ny., Budapest, 1969