„Tutaj” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
(26 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Gorskii 04417u.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tutajok a Nagy Péter Csatornán [[1909]]-ben (Oroszország)]] |
[[Fájl:Gorskii 04417u.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tutajok a Nagy Péter Csatornán [[1909]]-ben (Oroszország)]] |
||
[[ |
[[Fájl:JEAN LOUIS THÉODORE GÉRICAULT - La Balsa de la Medusa (Museo del Louvre, 1818-19).jpg|balra|bélyegkép|200x200px|[[Théodore Géricault]]: ''A Medúza tutaja'' (1819), [[Louvre]], Párizs]] |
||
A '''tutaj''' közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű [[Vízi közlekedés| |
A '''tutaj''' közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű [[Vízi közlekedés|vízi jármű]].<ref>{{cite web|url=http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-879.html|title=Tutaj|publisher=Magyar Néprajzi Lexikon|language=magyar}}</ref> Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt.<ref>{{cite web|url=http://www.taks.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:az-ulmi-skatulya-toertenete&catid=44:cikkek&Itemid=66|title=Szállítás uszályokon|language=magyar}}{{Halott link|url=http://www.taks.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:az-ulmi-skatulya-toertenete&catid=44:cikkek&Itemid=66 |date=2022-12 }}</ref> |
||
Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A [[Huculok|tutajosság]] korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. |
Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A [[Huculok|tutajosság]] korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. Például az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön"<ref>{{cite web|url=http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C5%B1r%C5%91k%C5%91|title=Szűrőkő|language=magyar}}</ref> történt átszűrésével állították elő.<ref>{{cite web| url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szeged_varos_vizellatasanak_kronikaja/pages/005_vizellatas_elozmenyei.htm|title=Folyóvízből ivóvíz szűréssel|language=magyar}}</ref> Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban illetve regényekben maradtak fenn.<ref>{{cite web|url=http://doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=429|title=Jókai Mór - Az aranyember|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.dunatema.eu/cikk/fa%C3%BAsztat%C3%A1s|title=Faúsztatás|language=magyar|accessdate=2012-05-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110614171509/http://dunatema.eu/cikk/fa%C3%BAsztat%C3%A1s#|archivedate=2011-06-14}}</ref> Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a [[Tisza|Tiszán]].<ref>{{cite web|url=http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/030814/ke03.html|title=Tutajon a tudományért|language=magyar|accessdate=2012-05-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304202015/http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/030814/ke03.html|archivedate=2016-03-04}}</ref> |
||
Tágabb értelemben ''ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet'' is |
Tágabb értelemben ''ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet'' is (pl. mentőtutaj stb.). Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, Jean Louis Théodore Géricault-t is.<ref>{{cite web|url=http://www.insecula.com/contact/A007171.html|title=Jean Louis Théodore Géricault (képei)|language=francia|accessdate=2012-05-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20061028224050/http://www.insecula.com/contact/A007171.html#|archivedate=2006-10-28}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{Jegyzetek}} |
||
{{commonskat|Raft}} |
{{commonskat|Raft}} |
||
17. sor: | 18. sor: | ||
* [[Kon-Tiki (hajó)]] |
* [[Kon-Tiki (hajó)]] |
||
* [[Balsafa]] |
* [[Balsafa]] |
||
* [[Tiszaeszlári vérvád|Tutajosok (film)]] |
|||
== További információk == |
|||
⚫ | |||
* Thor Heyerdahl: ''Tutajjal a Csendes-óceánon. A Kon-Tiki expedíció''; ford. Istványi Ernő; Művelt Nép, Budapest, 1956 (''Világjárók'') |
|||
[[en:Raft]] |
|||
* Czeglédy János: ''Tutajozás a Maroson a múlt században, 1-2.''; Akadédmiai Ny., Budapest, 1969 |
|||
[[ar:طوف]] |
|||
[[bg:Сал]] |
|||
⚫ | |||
[[bjn:Lanting]] |
|||
[[bn:ভেলা]] |
|||
[[br:Radell]] |
|||
[[cs:Vor]] |
|||
[[cv:Сулă]] |
|||
[[de:Floß]] |
|||
[[eo:Floso]] |
|||
[[es:Balsa (embarcación)]] |
|||
[[et:Parv]] |
|||
[[fa:کلک]] |
|||
[[fi:Lautta]] |
|||
[[fr:Radeau]] |
|||
[[gl:Balsa]] |
|||
[[gn:Ygape]] |
|||
[[he:רפסודה]] |
|||
[[hr:Splav]] |
|||
[[id:Rakit]] |
|||
[[io:Rafto]] |
|||
[[it:Zattera]] |
|||
[[ja:ラフト]] |
|||
[[ko:뗏목]] |
|||
[[lt:Plaustas]] |
|||
[[lv:Plostnieki]] |
|||
[[mk:Сплав]] |
|||
[[mrj:Шал]] |
|||
[[nl:Vlot]] |
|||
[[no:Flåte]] |
|||
[[pl:Tratwa]] |
|||
[[ru:Плот]] |
|||
[[sk:Plť]] |
|||
[[sv:Flotte]] |
|||
[[te:బల్లకట్టు]] |
|||
[[uk:Пліт (плавзасіб)]] |
|||
[[zh:筏]] |
A lap jelenlegi, 2024. szeptember 24., 05:57-kori változata
A tutaj közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű vízi jármű.[1] Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt.[2]
Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A tutajosság korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. Például az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön"[3] történt átszűrésével állították elő.[4] Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban illetve regényekben maradtak fenn.[5][6] Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a Tiszán.[7]
Tágabb értelemben ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet is (pl. mentőtutaj stb.). Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, Jean Louis Théodore Géricault-t is.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tutaj (magyar nyelven). Magyar Néprajzi Lexikon
- ↑ Szállítás uszályokon (magyar nyelven)[halott link]
- ↑ Szűrőkő (magyar nyelven)
- ↑ Folyóvízből ivóvíz szűréssel (magyar nyelven)
- ↑ Jókai Mór - Az aranyember (magyar nyelven)
- ↑ Faúsztatás (magyar nyelven). [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
- ↑ Tutajon a tudományért (magyar nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
- ↑ Jean Louis Théodore Géricault (képei) (francia nyelven). [2006. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Thor Heyerdahl: Tutajjal a Csendes-óceánon. A Kon-Tiki expedíció; ford. Istványi Ernő; Művelt Nép, Budapest, 1956 (Világjárók)
- Czeglédy János: Tutajozás a Maroson a múlt században, 1-2.; Akadédmiai Ny., Budapest, 1969