„Lokomobil” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: eo:Lokomobilo |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
(24 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Fájl:Steam lokomobile 2 (aka).jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Lokomobil a [[németország]]i [[Blankenhein]] kastélymúzeumában]] |
||
A '''lokomobil''' valamely [[munkagép]] meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 |
A '''lokomobil''' valamely [[munkagép]] meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 [[Watt (mértékegység)|kilowatt]]os (~ 13-80 [[lóerő]]) teljesítményű [[energiafejlesztés|energiafejlesztő]] egység, amelyet [[tűztér]], [[gőzkazán]], [[dugattyú]]s [[gőzgép]], [[forgattyús tengely]] és [[lendkerék]] összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a [[dízelmotor|dízelmeghajtású]] [[Mezőgazdasági vontató|traktor]]ok vették át. |
||
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a [[kormánymű]]vel és széles [[kerék|acélkerékkel]] is ellátott '''gőztraktorok''' vagy '''gőzvontatók''' alkalmazása főként az [[útépítés]]ben ([[ |
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a [[kormánymű]]vel és széles [[kerék|acélkerékkel]] is ellátott '''gőztraktorok''' vagy '''gőzvontatók''' alkalmazása főként az [[útépítés]]ben ([[úthenger]]) és a [[mezőgazdaság]]ban ([[gőzeke]], [[cséplőgép]]), valamint alkalmanként a [[hadviselés]]ben, főként a [[tüzérség]] szolgálatában volt jelentős ([[krími háború]], [[búr háborúk]]). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a [[bányászat]]ban használtak a [[fúrókalapács]] meghajtására és a bánya megvilágítására. |
||
Az 1810-es |
Az [[1810-es évek]]től másfél évszázadon keresztül gyártottak lokomobilokat, szórványosan az [[1970-es évek]]ig maradtak használatban. A legjelentősebb gyártócégek az [[Anglia|angol]] Tornicroft és Fowler, valamint a [[Németország|német]] Heinrich Lanz AG voltak. |
||
<gallery> |
|||
== Forrás == |
|||
File:Gross Gerau um1895.jpg|Gőzgép cséplőgépet hajt [[Groß-Gerau]]ban a [[19. század]] végén |
|||
*Lokomobil, in ''Magyar nagylexikon,'' XII. köt., Budapest, Magyar nagylexikon, 2001, 218. |
|||
File:KieselgurNeuohe1-2.jpg|1900 – 1913, gőzvontató üzemben |
|||
File:Lokomobil.jpg|"Magánjáró" gőzgép |
|||
File:Fowlers Monarch of the Road 01.JPG|Fowlers „Monarch of the Road“-ja, egy magánjáró gőzgép áramfejlesztő generátorral kiállítva |
|||
File:Dampfmaschine_1908.JPG|Gőzgép (1908) egy történeti kiállításon |
|||
</gallery> |
|||
== Források == |
|||
* {{MNL|12|218}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{Commonskat|Traction engines}} |
|||
*[http://www.commandomedia.com/xxszazad/kon/0010/0010_2htmloldalak2/kepgaleria2/kepgaleria2.html Zicherman István: Páncélozott és teherszállító lokomobilok (gőztraktorok) az angol-búr háborúban] |
* [http://www.commandomedia.com/xxszazad/kon/0010/0010_2htmloldalak2/kepgaleria2/kepgaleria2.html Zicherman István: Páncélozott és teherszállító lokomobilok (gőztraktorok) az angol-búr háborúban] |
||
[[Kategória:Energetika]] |
[[Kategória:Energetika]] |
||
[[Kategória:Járművek]] |
[[Kategória:Járművek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Technikatörténet]] |
||
[[Kategória:Mezőgazdasági gépek]] |
|||
[[en:Traction engine]] |
|||
[[cs:Lokomobila]] |
|||
[[de:Lokomobile]] |
|||
[[eo:Lokomobilo]] |
|||
[[es:Locomóvil]] |
|||
[[fi:Lokomobiili]] |
|||
[[ja:トラクションエンジン]] |
|||
[[nl:Tractiemachine]] |
|||
[[no:Lokomobil]] |
|||
[[pl:Lokomobila]] |
|||
[[ru:Локомобиль]] |
|||
[[sv:Lokomobil]] |
|||
[[tr:Lokomobil]] |
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 8., 12:14-kori változata
A lokomobil valamely munkagép meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 kilowattos (~ 13-80 lóerő) teljesítményű energiafejlesztő egység, amelyet tűztér, gőzkazán, dugattyús gőzgép, forgattyús tengely és lendkerék összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a dízelmeghajtású traktorok vették át.
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a kormányművel és széles acélkerékkel is ellátott gőztraktorok vagy gőzvontatók alkalmazása főként az útépítésben (úthenger) és a mezőgazdaságban (gőzeke, cséplőgép), valamint alkalmanként a hadviselésben, főként a tüzérség szolgálatában volt jelentős (krími háború, búr háborúk). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a bányászatban használtak a fúrókalapács meghajtására és a bánya megvilágítására.
Az 1810-es évektől másfél évszázadon keresztül gyártottak lokomobilokat, szórványosan az 1970-es évekig maradtak használatban. A legjelentősebb gyártócégek az angol Tornicroft és Fowler, valamint a német Heinrich Lanz AG voltak.
-
Gőzgép cséplőgépet hajt Groß-Gerauban a 19. század végén
-
1900 – 1913, gőzvontató üzemben
-
"Magánjáró" gőzgép
-
Fowlers „Monarch of the Road“-ja, egy magánjáró gőzgép áramfejlesztő generátorral kiállítva
-
Gőzgép (1908) egy történeti kiállításon
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 218. o. ISBN 963-9257-07-9