Ugrás a tartalomhoz

„Lokomobil” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Maxell miklós (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Maxell miklós (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Steam lokomobile 2 (aka).jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Lokomobil a [[németország]]i [[Blankenhein]] kastélymúzeumában]]
[[Fájl:Steam lokomobile 2 (aka).jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Lokomobil a [[németország]]i [[Blankenhein]] kastélymúzeumában]]


A '''lokomobil''' valamely [[munkagép]] meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 [[Watt (mértékegység)|kilowatt]]os teljesítményű [[energiafejlesztés|energiafejlesztő]] egység, amelyet [[tűztér]], [[gőzkazán]], [[dugattyú]]s [[gőzgép]], [[forgattyús tengely]] és [[lendkerék]] összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a [[dízelmotor|dízelmeghajtású]] [[Mezőgazdasági vontató|traktor]]ok vették át.
A '''lokomobil''' valamely [[munkagép]] meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 [[Watt (mértékegység)|kilowatt]]os (~ 13-80 [[lóerő]]) teljesítményű [[energiafejlesztés|energiafejlesztő]] egység, amelyet [[tűztér]], [[gőzkazán]], [[dugattyú]]s [[gőzgép]], [[forgattyús tengely]] és [[lendkerék]] összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a [[dízelmotor|dízelmeghajtású]] [[Mezőgazdasági vontató|traktor]]ok vették át.


Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a [[kormánymű]]vel és széles [[kerék|acélkerékkel]] is ellátott '''gőztraktorok''' vagy '''gőzvontatók''' alkalmazása főként az [[útépítés]]ben ([[úthenger]]) és a [[mezőgazdaság]]ban ([[gőzeke]], [[cséplőgép]]), valamint alkalmanként a [[hadviselés]]ben, főként a [[tüzérség]] szolgálatában volt jelentős ([[krími háború]], [[búr háborúk]]). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a [[bányászat]]ban használtak a [[fúrókalapács]] meghajtására és a bánya megvilágítására.
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a [[kormánymű]]vel és széles [[kerék|acélkerékkel]] is ellátott '''gőztraktorok''' vagy '''gőzvontatók''' alkalmazása főként az [[útépítés]]ben ([[úthenger]]) és a [[mezőgazdaság]]ban ([[gőzeke]], [[cséplőgép]]), valamint alkalmanként a [[hadviselés]]ben, főként a [[tüzérség]] szolgálatában volt jelentős ([[krími háború]], [[búr háborúk]]). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a [[bányászat]]ban használtak a [[fúrókalapács]] meghajtására és a bánya megvilágítására.

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 8., 12:14-kori változata

Lokomobil a németországi Blankenhein kastélymúzeumában

A lokomobil valamely munkagép meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 kilowattos (~ 13-80 lóerő) teljesítményű energiafejlesztő egység, amelyet tűztér, gőzkazán, dugattyús gőzgép, forgattyús tengely és lendkerék összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a dízelmeghajtású traktorok vették át.

Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a kormányművel és széles acélkerékkel is ellátott gőztraktorok vagy gőzvontatók alkalmazása főként az útépítésben (úthenger) és a mezőgazdaságban (gőzeke, cséplőgép), valamint alkalmanként a hadviselésben, főként a tüzérség szolgálatában volt jelentős (krími háború, búr háborúk). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a bányászatban használtak a fúrókalapács meghajtására és a bánya megvilágítására.

Az 1810-es évektől másfél évszázadon keresztül gyártottak lokomobilokat, szórványosan az 1970-es évekig maradtak használatban. A legjelentősebb gyártócégek az angol Tornicroft és Fowler, valamint a német Heinrich Lanz AG voltak.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Traction engines
A Wikimédia Commons tartalmaz Lokomobil témájú médiaállományokat.