„Lokomobil” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Steam lokomobile 2 (aka).jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Lokomobil a [[németország]]i [[Blankenhein]] kastélymúzeumában]] |
[[Fájl:Steam lokomobile 2 (aka).jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Lokomobil a [[németország]]i [[Blankenhein]] kastélymúzeumában]] |
||
A '''lokomobil''' valamely [[munkagép]] meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 [[Watt (mértékegység)|kilowatt]]os teljesítményű [[energiafejlesztés|energiafejlesztő]] egység, amelyet [[tűztér]], [[gőzkazán]], [[dugattyú]]s [[gőzgép]], [[forgattyús tengely]] és [[lendkerék]] összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a [[dízelmotor|dízelmeghajtású]] [[Mezőgazdasági vontató|traktor]]ok vették át. |
A '''lokomobil''' valamely [[munkagép]] meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 [[Watt (mértékegység)|kilowatt]]os (~ 13-80 [[lóerő]]) teljesítményű [[energiafejlesztés|energiafejlesztő]] egység, amelyet [[tűztér]], [[gőzkazán]], [[dugattyú]]s [[gőzgép]], [[forgattyús tengely]] és [[lendkerék]] összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a [[dízelmotor|dízelmeghajtású]] [[Mezőgazdasági vontató|traktor]]ok vették át. |
||
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a [[kormánymű]]vel és széles [[kerék|acélkerékkel]] is ellátott '''gőztraktorok''' vagy '''gőzvontatók''' alkalmazása főként az [[útépítés]]ben ([[úthenger]]) és a [[mezőgazdaság]]ban ([[gőzeke]], [[cséplőgép]]), valamint alkalmanként a [[hadviselés]]ben, főként a [[tüzérség]] szolgálatában volt jelentős ([[krími háború]], [[búr háborúk]]). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a [[bányászat]]ban használtak a [[fúrókalapács]] meghajtására és a bánya megvilágítására. |
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a [[kormánymű]]vel és széles [[kerék|acélkerékkel]] is ellátott '''gőztraktorok''' vagy '''gőzvontatók''' alkalmazása főként az [[útépítés]]ben ([[úthenger]]) és a [[mezőgazdaság]]ban ([[gőzeke]], [[cséplőgép]]), valamint alkalmanként a [[hadviselés]]ben, főként a [[tüzérség]] szolgálatában volt jelentős ([[krími háború]], [[búr háborúk]]). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a [[bányászat]]ban használtak a [[fúrókalapács]] meghajtására és a bánya megvilágítására. |
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 8., 12:14-kori változata
A lokomobil valamely munkagép meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 kilowattos (~ 13-80 lóerő) teljesítményű energiafejlesztő egység, amelyet tűztér, gőzkazán, dugattyús gőzgép, forgattyús tengely és lendkerék összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a dízelmeghajtású traktorok vették át.
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a kormányművel és széles acélkerékkel is ellátott gőztraktorok vagy gőzvontatók alkalmazása főként az útépítésben (úthenger) és a mezőgazdaságban (gőzeke, cséplőgép), valamint alkalmanként a hadviselésben, főként a tüzérség szolgálatában volt jelentős (krími háború, búr háborúk). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a bányászatban használtak a fúrókalapács meghajtására és a bánya megvilágítására.
Az 1810-es évektől másfél évszázadon keresztül gyártottak lokomobilokat, szórványosan az 1970-es évekig maradtak használatban. A legjelentősebb gyártócégek az angol Tornicroft és Fowler, valamint a német Heinrich Lanz AG voltak.
-
Gőzgép cséplőgépet hajt Groß-Gerauban a 19. század végén
-
1900 – 1913, gőzvontató üzemben
-
"Magánjáró" gőzgép
-
Fowlers „Monarch of the Road“-ja, egy magánjáró gőzgép áramfejlesztő generátorral kiállítva
-
Gőzgép (1908) egy történeti kiállításon
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 218. o. ISBN 963-9257-07-9