Ugrás a tartalomhoz

„Európai árfolyam-mechanizmus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xolani (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
updated color legend
 
(36 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[fájl:Eurozone_map.svg|300px|thumb|2020. július 10-e óta<br>{{jelmagyarázat|#003399|Eurózóna}}{{jelmagyarázat|#a050ffff|ERM-2-es tag opt-out opcióval}}{{jelmagyarázat|#46a43b|ERM-2-es tag}}{{jelmagyarázat|#ffd617|Eurótól független nemzeti fizetőeszközt használó EU-s államok}}{{jelmagyarázat|#F29527|Európai Unión kívüli államok, amelyek megállapodás alapján használnak eurót}}{{jelmagyarázat|#da2131|Európai Unión kívüli államok, amelyek megállapodás nélkül használnak eurót}}{{jelmagyarázat|#c0c1c5|Nemzeti fizetőeszközt használó Európai Unión kívüli államok}}]]
[[Fájl:Euro map 2015 hu.png|bélyegkép|jobbra|350px|Az [[eurózóna]] és az ERM II [[2015]]. [[január 1.|január 1]]-jén

{| width="100%" style="background-color:transparent;"
| width="50%" |{{jelmagyarázat|#3E68B9|Eurózóna}}
| width="50%" |{{jelmagyarázat|#EFB461|ERM II ([[Dánia]])}}
⚫
|}
]]
Az '''európai árfolyam-mechanizmus''' ([[Angol nyelv|angolul]] ''European Exchange Rate Mechanism'', ERM) az [[Európai Közösség]] által [[1979]] márciusában az [[Európai Monetáris Rendszer]] (''European Monetary System'', EMS) részeként abból a célból létrehozott [[árfolyamrendszer|rendszer]], hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az [[euró]] bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az [[árfolyamingadozás]]t és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani [[Európai Unió]], EU) tagállamaiban.
Az '''európai árfolyam-mechanizmus''' ([[Angol nyelv|angolul]] ''European Exchange Rate Mechanism'', ERM) az [[Európai Közösség]] által [[1979]] márciusában az [[Európai Monetáris Rendszer]] (''European Monetary System'', EMS) részeként abból a célból létrehozott [[árfolyamrendszer|rendszer]], hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az [[euró]] bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az [[árfolyamingadozás]]t és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani [[Európai Unió]], EU) tagállamaiban.


Jelenlegi egyetlen tagja [[Dánia]], amely nem tervezi bevezetni a közös európai valutát: a dánok [[2000]]-ben egy [[népszavazás]]on elvetették az euró bevezetését.
Jelenlegi tagjai: [[Dánia]], amely nem tervezi bevezetni a közös európai valutát, a dánok [[2000]]-ben egy [[népszavazás]]on elvetették az euró bevezetését; valamint [[Bulgária]].


Az euró bevezetésére végül [[1999]]. [[január 1.|január 1]]-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint „az euró előszobája”, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.
Az euró bevezetésére végül [[1999]]. [[január 1.|január 1]]-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint „az euró előszobája”, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.


[[Magyarország]] nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerről [[2008]] februárjában tért át a [[rugalmas árfolyamrendszer|lebegő árfolyamrendszer]]re. (A magyar valuta, a [[magyar forint|forint]] jelenleg az [[amerikai dollárhoz]] van rögzítve.) A szomszédos EU-tagországok közül [[Ausztria]], [[Szlovákia]] és [[Szlovénia]] már bevezette az eurót – Ausztria az eurózóna alapító tagállama, 2002 óta fizetőeszköze az euró. Szlovénia [[2007]]-ben, Szlovákia [[2009]]-ben vezette be az eurót. [[Románia]] – Magyarországhoz hasonlóan – az ERM bevezetéséhez szükséges gazdasági stabilitás megteremtésének szakaszában van, [[Horvátország]]ban pedig még a gazdaság piaci átalakításának problémáival vesződnek.
[[Magyarország]] nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerről [[2008]] februárjában tért át a [[rugalmas árfolyamrendszer|lebegő árfolyamrendszer]]re. A szomszédos EU-tagországok közül [[Ausztria]], [[Szlovákia]], [[Szlovénia]] és [[Horvátország]] már bevezette az eurót – Ausztria az eurózóna alapító tagállama, 1999 óta fizetőeszköze az euró. [[Románia]] – Magyarországhoz hasonlóan – az ERM bevezetéséhez szükséges gazdasági stabilitás megteremtésének szakaszában van.

⚫
Azonban az euró is veszített vonzerejéből: a 2012-es görög pénzügyi válság megmutatta, hogy nem feltétlenül jár több előnnyel az euróövezeti tagság, mint amennyi hátrányt okoz, ha egy ország lemond az önálló [[monetáris politika|monetáris politikáról]].


⚫
== Működése ==
⚫
Azonban az euró is veszített vonzerejéből: a 2012-es görög pénzügyi válság megmutatta, hogy nem feltétlenül jár több előnnyel az euróövezeti tagság, mint amennyi hátrányt okoz, ha egy ország lemond az önálló [[monetáris politika|monetáris politikáról]].


⚫
==Működése==
Az ERM [[köztes árfolyamrendszer]]ű, melyben az árfolyam megengedett mozgásának szélső értékeit meghatározzák, de ezek közt az árfolyam szabadon mozoghat. Az euró bevezetése előtt az árfolyamokat az [[Európai Valutaegység|ECU]]-höz kötötték, amelynek értékét a tagországok devizáinak súlyozott átlagaként állapították meg.
Az ERM [[köztes árfolyamrendszer]]ű, melyben az árfolyam megengedett mozgásának szélső értékeit meghatározzák, de ezek közt az árfolyam szabadon mozoghat. Az euró bevezetése előtt az árfolyamokat az [[Európai Valutaegység|ECU]]-höz kötötték, amelynek értékét a tagországok devizáinak súlyozott átlagaként állapították meg.


Az ECU-ben meghatározott központi rátája körül minden egyes ERM-tag deviza 2,25%-ot erősödhetett, vagy gyengülhetett. (Az [[olasz líra]] kivételével, amelynek szélesebb, 6±%-os lebegtetési sávot engedélyeztek.) A meghatározottnál nagyobb esetleges árfolyammozgásokat piaci beavatkozások, illetve hitelügyletek voltak hivatva megakadályozni.
Az ECU-ben meghatározott központi rátája körül minden egyes ERM-tag deviza 2,25%-ot erősödhetett, vagy gyengülhetett. (Az [[olasz líra]] kivételével, amelynek szélesebb, 6±%-os lebegtetési sávot engedélyeztek.) A meghatározottnál nagyobb esetleges árfolyammozgásokat piaci beavatkozások, illetve hitelügyletek voltak hivatva megakadályozni.


==Megrázkódtatásai==
== Megrázkódtatásai ==

===Az ír font/font sterling szakítás===
=== Az ír font/font sterling szakítás ===

[[1979]]-ben, röviddel az ERM-hez való csatlakozása után [[Írország]]nak meg kellett szüntetnie az [[ír font]] rögzítését a [[font sterling]]hez, amely nem volt tagja az ERM-nek, s úgy megerősödött az ERM-devizákkal szemben, hogy a rögzítés megtartása az ERM-ben meghatározott sávon kívülre vitte volna az ír fontot.
[[1979]]-ben, röviddel az ERM-hez való csatlakozása után [[Írország]]nak meg kellett szüntetnie az [[ír font]] rögzítését a [[font sterling]]hez, amely nem volt tagja az ERM-nek, s úgy megerősödött az ERM-devizákkal szemben, hogy a rögzítés megtartása az ERM-ben meghatározott sávon kívülre vitte volna az ír fontot.


===A font sterlinget kiütik az ERM-ből===
=== A font sterlinget kiütik az ERM-ből ===

Végül [[1990]]-ben az [[Egyesült Királyság]] is belépett az ERM-be. Nem tölthetett azonban túl sok időt az árfolyamrendszerben: [[1992]]-ben el kellett hagynia, mert a [[Soros György]] és mások indította árfolyamspekuláció hirtelen óriási, rémületet okozó nyomás alá helyezte a font sterlinget. Az állam több mint 6 milliárd font sterlinget költött arra, hogy a szűk [[árfolyamsáv]]on belül tartsa a font sterlinget, hiába. Az összeomlás napját, [[1992]]. [[szeptember 16.|szeptember 16]]-át azóta is [[Fekete Szerda]] néven emlegetik a pénzpiacokon. A font sterling azóta sem tagja az ERM-nek és az árfolyamrendszer kikényszerített elhagyását azóta sokan átértékelték, még olyanok is akadtak, akik „Fehér Szerda” névre keresztelték át. Az [[1990-es évek]] elején ugyanis a brit gazdaság [[recesszió]]ban volt, [[1992]] után azonban jól teljesített. (Emiatt egyesek „Európai Recessziós Mechanizmus” gúnynéven értelmezték újra az ERM [[betűszó]]t).
Végül [[1990]]-ben az [[Egyesült Királyság]] is belépett az ERM-be. Nem tölthetett azonban túl sok időt az árfolyamrendszerben: [[1992]]-ben el kellett hagynia, mert piac okozta árfolyamspekuláció hirtelen óriási, rémületet okozó nyomás alá helyezte a font sterlinget. Az állam több mint 6 milliárd font sterlinget költött arra, hogy a szűk [[árfolyamsáv]]on belül tartsa a font sterlinget, hiába. Az összeomlás napját, [[1992]]. [[szeptember 16.|szeptember 16]]-át azóta is [[Fekete szerda]] néven emlegetik a pénzpiacokon. A font sterling azóta sem tagja az ERM-nek és az árfolyamrendszer kikényszerített elhagyását azóta sokan átértékelték, még olyanok is akadtak, akik „Fehér Szerda” névre keresztelték át. Az [[1990-es évek]] elején ugyanis a brit gazdaság [[recesszió]]ban volt, [[1992]] után azonban jól teljesített. (Emiatt egyesek „Európai Recessziós Mechanizmus” gúnynéven értelmezték újra az ERM [[betűszó]]t).

⚫
=== Kiszélesítik a sávot ===


⚫
===Kiszélesítik a sávot===
[[1993]]-ban kényszerűen ±15%-ra szélesítették ki az ERM árfolyamsávját, hogy elkerüljék a font sterling katasztrófájának megismétlődését, miután spekuláció indult a [[francia frank]] és más ERM-tag devizák ellen.
[[1993]]-ban kényszerűen ±15%-ra szélesítették ki az ERM árfolyamsávját, hogy elkerüljék a font sterling katasztrófájának megismétlődését, miután spekuláció indult a [[francia frank]] és más ERM-tag devizák ellen.


==Az euró és az ERM II==
== Az euró és az ERM II ==

[[1998]]. [[december 31.|december 31-én]] az [[eurózóna]] tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották, s ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépő, euróval szembeni átváltási árfolyamokat is.
[[1998]]. [[december 31.|december 31-én]] az [[eurózóna]] tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották, s ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépő, euróval szembeni átváltási árfolyamokat is.


[[1999]] másik jelentős változása, hogy az ERM-et az '''ERM–2''' (vagy '''ERM II''') váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül ±15%-os sávban mozoghat. ''„...az ERM II segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez” – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006X0325(01):HU:NOT Megállapodás (2006. március 16.) az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról.]</ref> Az ERM II-tagok számára az [[Európa Központi Bank]] hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felső összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.)
[[1999]] másik jelentős változása, hogy az ERM-et az '''ERM–2''' (vagy '''ERM II''') váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül ±15%-os sávban mozoghat. ''„...az ERM II segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez” – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006X0325(01):HU:NOT Megállapodás (2006. március 16.) az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról.]</ref> Az ERM II-tagok számára az [[Európai Központi Bank]] hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felső összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.)

⚫
=== Későbbi változások ===


⚫
===Későbbi változások===
Mivel az eredeti ERM tagjai közül csaknem minden ország az eurózónába lépett tovább, az ERM II-ben csak [[Görögország]] és [[Dánia]] maradt. [[2001]]-ben azonban Görögország is bevezette az eurót, így a [[dán korona]] maradt az egyetlen ERM II-tag. A korona esetében Dánia az ERM II kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt: a [[Danmarks Nationalbank]], a dán jegybank az euró ellen 7,46038 dán koronában meghatározott központi árfolyamhoz képest ±2,25%-os sávban tartja az ország fizetőeszközét. (A valóságban azonban a korona még ennél is sokkal szűkebb sávban mozgott.)
Mivel az eredeti ERM tagjai közül csaknem minden ország az eurózónába lépett tovább, az ERM II-ben csak [[Görögország]] és [[Dánia]] maradt. [[2001]]-ben azonban Görögország is bevezette az eurót, így a [[dán korona]] maradt az egyetlen ERM II-tag. A korona esetében Dánia az ERM II kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt: a [[Danmarks Nationalbank]], a dán jegybank az euró ellen 7,46038 dán koronában meghatározott központi árfolyamhoz képest ±2,25%-os sávban tartja az ország fizetőeszközét. (A valóságban azonban a korona még ennél is sokkal szűkebb sávban mozgott.)


42. sor: 45. sor:
Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM II-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A [[2004]]-es (és a [[2007]]-es) [[EU-bővítés]] során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az [[Európai Bizottság]] az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli ±2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM II-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy [[2007]] márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a [[Szlovák korona (1993)|szlovák korona]] euró elleni központi árfolyamát.
Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM II-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A [[2004]]-es (és a [[2007]]-es) [[EU-bővítés]] során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az [[Európai Bizottság]] az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli ±2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM II-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy [[2007]] márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a [[Szlovák korona (1993)|szlovák korona]] euró elleni központi árfolyamát.


Az ERM II tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy [[2007]]-ben [[Szlovénia]], [[2008]]-ban [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]] és [[Málta]], [[2009]]-ben Szlovákia, [[2011]]-ben [[Észtország]], [[2014]]-ben [[Lettország]] és [[2015]]-ben pedig [[Litvánia]] is átlépett az ERM II-ből az eurózónába.
Az ERM II tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy [[2007]]-ben [[Szlovénia]], [[2008]]-ban [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]] és [[Málta]], [[2009]]-ben Szlovákia, [[2011]]-ben [[Észtország]], [[2014]]-ben [[Lettország]] és [[2015]]-ben pedig [[Litvánia]] is átlépett az ERM II-ből az eurózónába.


Az ERM II-ből az [[eurózóna|eurózónába]] való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az [[államháztartási hiány]]ra, az [[infláció]]ra, a hosszú távú [[állampapír]]kamatokra és az [[államadósság]]nak a [[bruttó hazai termék|GDP]]-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a [[konvergencia-kritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumok]] foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.<ref>[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.]</ref> Magyarország az előzetes várakozások alapján [[2009]]-re teljesíthette volna a fogyasztói árindexre ([[infláció]]ra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s így azon év végén megkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.<ref>[http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM II-es csatlakozási tárgyalások]</ref> A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-ban csúcsosodó gazdasági világválságtól]] nyilván nem függetlenül, ezeket a feltételeket még 2012-ben sem tudja teljesíteni Magyarország.
Az ERM II-ből az [[eurózóna|eurózónába]] való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az [[államháztartási hiány]]ra, az [[infláció]]ra, a hosszú távú [[állampapír]]kamatokra és az [[államadósság]]nak a [[bruttó hazai termék|GDP]]-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a [[konvergencia-kritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumok]] foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.<ref>[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.]{{Halott link|url=http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 |date=2019-10 }}</ref> Magyarország az előzetes várakozások alapján [[2009]]-re teljesíthette volna a fogyasztói árindexre ([[infláció]]ra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s így azon év végén megkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.<ref>[http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM II-es csatlakozási tárgyalások]{{Halott link|url=http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 |date=2021-09 }}</ref> Ezeket a feltételeket még 2020-ig sem teljesítette Magyarország.

2020-ban [[Horvátország]] és [[Bulgária]] is csatlakozott az ERM-II-höz.<ref>{{CitWeb|tit=Communiqué on Bulgaria|dátum=2020-07-10|url=https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200710~4aa5e3565a.en.html|elér=2020-07-13}}</ref><ref>{{CitWeb|tit=Communiqué on Croatia|dátum=2020-07-10|url=https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200710_1~88c0f764e7.en.html|elér=2020-07-13}}</ref> Horvátországban 2023-ban bevezették,<ref>[https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210913/horvatorszag-keszen-all-az-euro-bevezetesere-500452 Horvátország készen áll az euró bevezetésére]</ref> míg Bulgáriában 2025-ben vezetik be az eurót.<ref>{{Cite web |title=Bulgária nem 2024, hanem 2025 elején vezetné be az eurót |url=https://24.hu/kulfold/2023/11/01/bulgaria-nem-2024-hanem-2025-elejen-csatlakozna-az-euro-zonahoz/ |work=24.hu |date=2023-11-01 |accessdate=2024-05-04 |language=hu}}</ref>

⚫
== Árfolyamsávok ==


⚫
==Árfolyamsávok==
Elméletben az ERM II-n belül minden deviza a megállapított központi árfolyamhoz képest lefelé és felfelé is 16%-ot ingadozhat. A valóságban a [[dán korona]] árfolyama alig mozog a sávközéphez képest, általában kevesebb, mint 1 százalék az eltérés.
Elméletben az ERM II-n belül minden deviza a megállapított központi árfolyamhoz képest lefelé és felfelé is 16%-ot ingadozhat. A valóságban a [[dán korona]] árfolyama alig mozog a sávközéphez képest, általában kevesebb, mint 1 százalék az eltérés.


69. sor: 75. sor:
|A dán korona 1999-ben, az euró bevezetéskor lépett az ERM II-be.
|A dán korona 1999-ben, az euró bevezetéskor lépett az ERM II-be.
|-
|-
| rowspan="2" | [[2004]]. [[június 28.]]
|[[1999]]. [[január 1.]]
⚫
|{{GRE}}
|[[Görög drachma|Drachma]]
|353,109
| align="center" | 15%
| align="center" | Ismeretlen
⚫
|
|-
|-
|[[2004]]. [[június 28.]]
⚫
|{{LTU}}
|{{SLO}}
⚫
|[[litván litas|Litas]]
|[[Szlovén tolár|Tolár]]
|3,45280
|239,64
| align="center" | 15%
| align="center" | 0,16%
|
|-
|[[2005]]. [[május 2.]]
|{{CYP}}
|[[Ciprusi font|Font]]
|0,585274
| align="center" | 15%
| align="center" | 2,1%
|
|-
|[[2005]]. [[május 2.]]
|{{MLT}}
|[[Máltai líra|Líra]]
|0,4293
| align="center" | 15%
| align="center" | 15%
| align="center" | 0%
| align="center" | 0%
|
⚫
|A litván litas [[2002]]. [[február 2.|február 2-áig]] az [[amerikai dollár]]hoz volt rögzített, ezután pedig az euróhoz. [[2015]]. január 1-jén felváltotta az euró.
|-
|[[2005]]. [[november 28.]]
|{{SVK}}
|[[Szlovák korona (1993)|Korona]]
|38,455
| align="center" | 15%
| align="center" | 12%
|
|-
|[[2004]]. [[június 28.]]
|{{EST}}
|[[Észt korona|Korona]]
|15,6466
| align="center" | 15%
| align="center" | 0%
|
|-
|-
|[[2005]]. [[május 2.]]
|[[2005]]. [[május 2.]]
85. sor: 130. sor:
| align="center" | 1%
| align="center" | 1%
|[[Lettország]] [[valutatanács]]ot alkalmaz, amelyben a latot kezdetben az [[SDR]]-hoz, [[2005]]. [[január 1.|január 1-től]] pedig az [[euró]]hoz rögzítették. [[2014]]. [[január 1.|január 1-től]] az ország fizetőeszköze az euró lett.
|[[Lettország]] [[valutatanács]]ot alkalmaz, amelyben a latot kezdetben az [[SDR]]-hoz, [[2005]]. [[január 1.|január 1-től]] pedig az [[euró]]hoz rögzítették. [[2014]]. [[január 1.|január 1-től]] az ország fizetőeszköze az euró lett.
|-
|[[2004]]. [[június 28.]]
|{{LTU}}
⚫
|[[litván litas|Litas]]
|3,4528
| align="center" | 15%
| align="center" | 0%
⚫
|A litván litas [[2002]]. [[február 2.|február 2-áig]] az [[amerikai dollár]]hoz volt rögzített, ezután pedig az euróhoz. [[2015]]. január 1-jén felváltotta az euró.
|-
|[[2020]]. [[július 10.]]
|{{CRO}}
|[[Horvát kuna|Kuna]]
|7,53450
| align="center" | 15%
| align="center" | 0%
|
|}
|}


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==

{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==

* [http://www.guardian.co.uk/fromthearchive/story/0,12269,793335,00.html Pound drops out of ERM] – The Guardian, 1992. szeptember 17. {{en}}
* [http://www.guardian.co.uk/fromthearchive/story/0,12269,793335,00.html Pound drops out of ERM] – The Guardian, 1992. szeptember 17. {{en}}


=== Az [http://www.ecb.int/ Európai Központi Bank] sajtóközleményei ===
=== Az [http://www.ecb.int/ Európai Központi Bank] sajtóközleményei ===

* [http://www.ecb.int/press/pr/date/2004/html/pr040503.hu.html 2004. május 3. - Az új tagállamok nemzeti központi bankjainak bevonása az ERM-2 központi banki megállapodásba]
* [http://www.ecb.int/press/pr/date/2004/html/pr040503.hu.html 2004. május 3. - Az új tagállamok nemzeti központi bankjainak bevonása az ERM-2 központi banki megállapodásba]
* [http://www.ecb.int/press/pr/date/2004/html/pr040627.en.html 27 June 2004 - Slovenian tolar included in the Exchange Rate Mechanism II (ERM II)]
* [http://www.ecb.int/press/pr/date/2004/html/pr040627.en.html 27 June 2004 - Slovenian tolar included in the Exchange Rate Mechanism II (ERM II)]
104. sor: 168. sor:


{{DEFAULTSORT:Europaiarfolyammechanizmus}}
{{DEFAULTSORT:Europaiarfolyammechanizmus}}

[[Kategória:Pénzügy]]
[[Kategória:Pénzügy]]
[[Kategória:Európai Unió]]
[[Kategória:Európai Unió]]

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 3., 22:24-kori változata

2020. július 10-e óta
  Eurózóna
  ERM-2-es tag opt-out opcióval
  ERM-2-es tag
  Eurótól független nemzeti fizetőeszközt használó EU-s államok
  Európai Unión kívüli államok, amelyek megállapodás alapján használnak eurót
  Európai Unión kívüli államok, amelyek megállapodás nélkül használnak eurót
  Nemzeti fizetőeszközt használó Európai Unión kívüli államok

Az európai árfolyam-mechanizmus (angolul European Exchange Rate Mechanism, ERM) az Európai Közösség által 1979 márciusában az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS) részeként abból a célból létrehozott rendszer, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyamingadozást és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani Európai Unió, EU) tagállamaiban.

Jelenlegi tagjai: Dánia, amely nem tervezi bevezetni a közös európai valutát, a dánok 2000-ben egy népszavazáson elvetették az euró bevezetését; valamint Bulgária.

Az euró bevezetésére végül 1999. január 1-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint „az euró előszobája”, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.

Magyarország nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerről 2008 februárjában tért át a lebegő árfolyamrendszerre. A szomszédos EU-tagországok közül Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország már bevezette az eurót – Ausztria az eurózóna alapító tagállama, 1999 óta fizetőeszköze az euró. Románia – Magyarországhoz hasonlóan – az ERM bevezetéséhez szükséges gazdasági stabilitás megteremtésének szakaszában van.

Azonban az euró is veszített vonzerejéből: a 2012-es görög pénzügyi válság megmutatta, hogy nem feltétlenül jár több előnnyel az euróövezeti tagság, mint amennyi hátrányt okoz, ha egy ország lemond az önálló monetáris politikáról.

Működése

[szerkesztés]

Az ERM köztes árfolyamrendszerű, melyben az árfolyam megengedett mozgásának szélső értékeit meghatározzák, de ezek közt az árfolyam szabadon mozoghat. Az euró bevezetése előtt az árfolyamokat az ECU-höz kötötték, amelynek értékét a tagországok devizáinak súlyozott átlagaként állapították meg.

Az ECU-ben meghatározott központi rátája körül minden egyes ERM-tag deviza 2,25%-ot erősödhetett, vagy gyengülhetett. (Az olasz líra kivételével, amelynek szélesebb, 6±%-os lebegtetési sávot engedélyeztek.) A meghatározottnál nagyobb esetleges árfolyammozgásokat piaci beavatkozások, illetve hitelügyletek voltak hivatva megakadályozni.

Megrázkódtatásai

[szerkesztés]

Az ír font/font sterling szakítás

[szerkesztés]

1979-ben, röviddel az ERM-hez való csatlakozása után Írországnak meg kellett szüntetnie az ír font rögzítését a font sterlinghez, amely nem volt tagja az ERM-nek, s úgy megerősödött az ERM-devizákkal szemben, hogy a rögzítés megtartása az ERM-ben meghatározott sávon kívülre vitte volna az ír fontot.

A font sterlinget kiütik az ERM-ből

[szerkesztés]

Végül 1990-ben az Egyesült Királyság is belépett az ERM-be. Nem tölthetett azonban túl sok időt az árfolyamrendszerben: 1992-ben el kellett hagynia, mert piac okozta árfolyamspekuláció hirtelen óriási, rémületet okozó nyomás alá helyezte a font sterlinget. Az állam több mint 6 milliárd font sterlinget költött arra, hogy a szűk árfolyamsávon belül tartsa a font sterlinget, hiába. Az összeomlás napját, 1992. szeptember 16-át azóta is Fekete szerda néven emlegetik a pénzpiacokon. A font sterling azóta sem tagja az ERM-nek és az árfolyamrendszer kikényszerített elhagyását azóta sokan átértékelték, még olyanok is akadtak, akik „Fehér Szerda” névre keresztelték át. Az 1990-es évek elején ugyanis a brit gazdaság recesszióban volt, 1992 után azonban jól teljesített. (Emiatt egyesek „Európai Recessziós Mechanizmus” gúnynéven értelmezték újra az ERM betűszót).

Kiszélesítik a sávot

[szerkesztés]

1993-ban kényszerűen ±15%-ra szélesítették ki az ERM árfolyamsávját, hogy elkerüljék a font sterling katasztrófájának megismétlődését, miután spekuláció indult a francia frank és más ERM-tag devizák ellen.

Az euró és az ERM II

[szerkesztés]

1998. december 31-én az eurózóna tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották, s ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépő, euróval szembeni átváltási árfolyamokat is.

1999 másik jelentős változása, hogy az ERM-et az ERM–2 (vagy ERM II) váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül ±15%-os sávban mozoghat. „...az ERM II segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez” – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma.[1] Az ERM II-tagok számára az Európai Központi Bank hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felső összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.)

Későbbi változások

[szerkesztés]

Mivel az eredeti ERM tagjai közül csaknem minden ország az eurózónába lépett tovább, az ERM II-ben csak Görögország és Dánia maradt. 2001-ben azonban Görögország is bevezette az eurót, így a dán korona maradt az egyetlen ERM II-tag. A korona esetében Dánia az ERM II kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt: a Danmarks Nationalbank, a dán jegybank az euró ellen 7,46038 dán koronában meghatározott központi árfolyamhoz képest ±2,25%-os sávban tartja az ország fizetőeszközét. (A valóságban azonban a korona még ennél is sokkal szűkebb sávban mozgott.)

A cél: az euró

Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM II-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A 2004-es (és a 2007-es) EU-bővítés során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az Európai Bizottság az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli ±2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM II-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy 2007 márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a szlovák korona euró elleni központi árfolyamát.

Az ERM II tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben Szlovákia, 2011-ben Észtország, 2014-ben Lettország és 2015-ben pedig Litvánia is átlépett az ERM II-ből az eurózónába.

Az ERM II-ből az eurózónába való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az államháztartási hiányra, az inflációra, a hosszú távú állampapírkamatokra és az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a maastrichti kritériumok foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.[2] Magyarország az előzetes várakozások alapján 2009-re teljesíthette volna a fogyasztói árindexre (inflációra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s így azon év végén megkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.[3] Ezeket a feltételeket még 2020-ig sem teljesítette Magyarország.

2020-ban Horvátország és Bulgária is csatlakozott az ERM-II-höz.[4][5] Horvátországban 2023-ban bevezették,[6] míg Bulgáriában 2025-ben vezetik be az eurót.[7]

Árfolyamsávok

[szerkesztés]

Elméletben az ERM II-n belül minden deviza a megállapított központi árfolyamhoz képest lefelé és felfelé is 16%-ot ingadozhat. A valóságban a dán korona árfolyama alig mozog a sávközéphez képest, általában kevesebb, mint 1 százalék az eltérés.

Belépés időpontja Ország Deviza 1 € Sáv Megjegyzés
A szabály szerint A valóságban
1999. január 1.  DEN Korona 7,46038 2,25% <1% A dán korona 1999-ben, az euró bevezetéskor lépett az ERM II-be.
1999. január 1.  GRE Drachma 353,109 15% Ismeretlen
2004. június 28.  SLO Tolár 239,64 15% 0,16%
2005. május 2.  CYP Font 0,585274 15% 2,1%
2005. május 2.  MLT Líra 0,4293 15% 0%
2005. november 28.  SVK Korona 38,455 15% 12%
2004. június 28.  EST Korona 15,6466 15% 0%
2005. május 2.  LAT Lat 0,702804 15% 1% Lettország valutatanácsot alkalmaz, amelyben a latot kezdetben az SDR-hoz, 2005. január 1-től pedig az euróhoz rögzítették. 2014. január 1-től az ország fizetőeszköze az euró lett.
2004. június 28.  LTU Litas 3,4528 15% 0% A litván litas 2002. február 2-áig az amerikai dollárhoz volt rögzített, ezután pedig az euróhoz. 2015. január 1-jén felváltotta az euró.
2020. július 10.  CRO Kuna 7,53450 15% 0%

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Megállapodás (2006. március 16.) az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról.
  2. ↑ Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.[halott link]
  3. ↑ Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM II-es csatlakozási tárgyalások[halott link]
  4. ↑ Communiqué on Bulgaria. www.ecb.europa.eu (2020. július 10.) (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  5. ↑ Communiqué on Croatia. www.ecb.europa.eu (2020. július 10.) (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  6. ↑ Horvátország készen áll az euró bevezetésére
  7. ↑ Bulgária nem 2024, hanem 2025 elején vezetné be az eurót (magyar nyelven). 24.hu, 2023. november 1. (Hozzáférés: 2024. május 4.)

További információk

[szerkesztés]

Az Európai Központi Bank sajtóközleményei

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_árfolyam-mechanizmus&oldid=27335817”