Ugrás a tartalomhoz

„Hebridák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
112 810 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: bg:Хебридски острови
infobox
Címke: HTML-sortörés
 
(31 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Sziget infobox
[[Fájl:Hebridesmap.png|bélyegkép|300px|A Hebridák; a Belső-Hebridák rózsaszín, a Külső-Hebridák barna, a skót szárazföld zöld]]
| név = Hebridák
A '''Hebridák''' kiterjedt, változatos szigetcsoport [[Skócia]] partjaitól nyugatra. Geológiailag a [[Brit-szigetek]] legősibb kőzeteiből áll, amik között [[prekambrium]]i és a [[harmadidőszak]]ból származó [[magmás kőzetek]] egyaránt előfordulnak.
| helyi név = na h-Innse Gall
| kép = <!-- Wikidatából: P18 -->
| képméret =
| képaláírás =
| ország = <!-- Wikidatából: P17 -->
| adminisztratív egység típusa = Országrész
| adminisztratív egység neve = [[Skócia]]
| adminisztratív egység típusa 1 =
| adminisztratív egység neve 1 =
| adminisztratív egység típusa 2 =
| adminisztratív egység neve 2 =
| székhely =
| legnagyobb település =
| államvezetés =
| államfő neve =
| népsűrűség =
| népcsoportok =
| kisebbségek =
| fekvése = <!-- melyik tengerben van -->
| szigetcsoport =
| szigetek száma = kb. 500
| nagyobb szigetek =
| terület = <!-- dimenzió nélküli szám, km², Wikidatából: P2046 -->
| rang =
| hosszúsága = <!-- dimenzió nélküli szám, km, Wikidatából: P2043 -->
| szélessége = <!-- dimenzió nélküli szám, km, Wikidatából: P2049 -->
| tengerszint feletti magasság = <!-- Wikidatából: P2044 -->
| legmagasabb pont = <!-- Wikidatából: P610 -->
| időzóna = <!-- Wikidatából: P421 -->
| megjegyzések =
| térkép = Hebridesmap.png
| térképméret =
| térképaláírás = a Belső-Hebridák rózsaszín,<br>a Külső-Hebridák barna,<br> a skót szárazföld zöld
| pozíciós térkép = Skócia
| szöveg pozíciója =
| térképfelirat =
| weboldal = <!-- Wikidatából: P856 -->
| wikicommons = <!-- Wikidatából: P373 -->
}}
A '''Hebridák''' kiterjedt, változatos szigetcsoport [[Skócia]] partjaitól nyugatra a [[Kintyre-félsziget]]től ''(Cantire-félsziget)'' a [[Wrath-fok]]ig{{refhely|Révai|azonos=R}} mintegy 500 szigettel, amelyek nagy többsége lakatlan.{{refhely|MNL|azonos=M}} Geológiailag a [[Brit-szigetek]] legősibb kőzeteiből áll; a [[prekambrium]]i átalakult kőzetek között [[harmadidőszak]]i [[magmás kőzetek|magmatitok]] fordulnak elő.


Nevüket állítólag a [[Caius Plinius Secundus|Plinius]] Naturalis Historiájában előforduló „Hebudes” rontott átiratából kapták; régebben ''Innis-Gailnak'' is hívták őket. Teljes területüket a 19/20 század fordulóján {{szám|7285}}&nbsp;km²-re tették,{{refhely|Pallas|azonos=P}} modern (2019-es) adatok szerint {{szám|7186}}&nbsp;km² (Külső Hebridák 3056, Belső Hebridák 4130).
A Hebridák két nagy csoportra osztható, amit északon a [[Minch]] választ el, délen a [[Hebrida-tenger]]. A Belső-Hebridák fekszik közelebb a szárazföldhöz, és többek között [[Islay]], [[Jura (sziget)|Jura]], [[Skye]], [[Mull]], [[Raasay]], [[Staffa]] és a [[Small-szigetek]] tartozik hozzá. Összesen 36 lakott sziget van ebben a csoportban. A [[Külső-Hebridák]] egy több mint 100 tagból álló sziget és [[sérsziget]]-lánc, ami körülbelül 70 kilométerre fekszik a skót partoktól. 15 szigete lakott, többek között [[Barra]], [[Benbecula]], [[Berneray, North Uist|Berneray]], [[Isle of Lewis|Lewis és Harris]], [[North Uist]], [[South Uist]], és [[Saint Kilda-szigetcsoport|St. Kilda]].


A legnagyobbak:
Néha Western Isles néven is utalnak a Hebridákra, de ez a név pontosan használva csak a Külső-Hebridákat illeti.


* [[Lewis (Skócia)|Lewis]] 1938&nbsp;km²,
A Hebridák a valószínűleg legismertebb [[Skócia szigeteinek listája|skót szigetcsoport]]. A Clyde szigeteit, különösen [[Arran]]t is néha hibásan Hebridáknak nevezik.
* [[Skye]] 1386&nbsp;km²,
* [[Mull]] 856&nbsp;km²,
* [[North Uist]] 306&nbsp;km²,
* [[South Uist]] 329&nbsp;km²,
* [[Jura (Islay)|Jura]] 207&nbsp;km²,
* [[Islay]] 142&nbsp;km².


== Történet ==
== Természeti viszonyaik ==

=== Prehisztorikus kor ===
[[Fájl:Scotland-Staffa-Fingals-Cave-1900.jpg|right|thumb|263px|A [[Fingal-barlang]] bejárata]]
A Hebridákat [[mezolitikum|mezolitikus]] korban népesítették be az emberek, körülbelül [[i. e. 6500]] körül, azután, hogy a klimatikus viszonyok megengedték az emberi letelepedést. A [[neolitikum|neolitikus]] korból számos építmény maradt fent, például állókövek Callanishnél, amiket az [[i. e. 3. évezred]]re datálnak. Prehisztorikus vadászok múmiáit találták meg Cladh Hallanban, ami az Egyesült Királyság egyetlen olyan bronzkori települése volt, ahol ilyen múmiákat találtak.

== Természetföldrajzuk ==
A szigetek két nagy csoportja az északi szélesség 57° 42' és 55° 53 közötti '''Belső-''' és a szárazföldtől távolibb, az északi szélesség 56° 45' és 54° 30' között elterülő '''Külső-Hebridák'''é.{{refhely|azonos=P}} Ezeket északon a [[Minch]], délen a [[Hebrida-tenger]], a kettő között a [[Kis-Minch]] választja el. A Belső-Hebridák 36 lakott szigete közül a fontosabbak:

* [[Islay]] — termékeny földekkel és gazdag érclelőhelyekkel,
* [[Jura (Islay)|Jura]] — a földtörténeti kor névadója,
* [[Skye]] — a legnagyobb,
* [[Mull]],
* [[Raasay]],
* [[Staffa]] a hires [[Fingal-barlang]]gal,
* a [[Small-szigetek]],
* [[Ulva (sziget)|Ulva]],
továbbá:

* [[Cana (sziget)|Cana]],
* [[Rum (sziget)|Rum]],
* [[Eig]] ''(Egg)'' szép bazaltoszlopokkal,
* [[Muke]],
* [[Coll (Mull)|Coll]] és
* [[Tiree]],
* [[Gigha]],
* [[Arran]] és
* [[Bute]];.

Islay és Jura között alakult ki a [[Coirebhreacain]] nevű veszedelmes tengerörvény.{{refhely|azonos=P}}

A vonulat északi vége a [[Lewis (Skócia)|Lewis]] déli részével egy vonalban, közvetlenül a skót partok előtt fekvő és apró szigetekből álló (a mellékelt térképen be nem színezett) [[Ross és Cromarty]] szigetcsoport.

A skót partoktól körülbelül 70 kilométerre fekvő, {{szám|3056}}&nbsp;knm² összterületű [[Külső-Hebridák]] lánca több mint 100 szigetből és [[sérsziget]]ből áll; anyaguk ősi, töredezett [[gneisz]]. Ezek olyan szorosan vannak egymás mellett, hogy összefüggő szigetnek látszanak — ezért az egész csoportot együtt Hosszú szigetnek ''(Long Island)'' is nevezik.{{refhely|azonos=P}} 15 sziget lakott, egyebek közt:
* [[Barra]],
* [[Benbecula]],
* [[Berneray]],
* [[Lewis (Skócia)|Lewis és Harris]],
* [[North Uist]],
* [[South Uist]], és
* [[Saint Kilda-szigetcsoport|St. Kilda]].

A Hebridákat néha Nyugati-szigetek ''(Western Isles)'' néven is említik; ez a név szűkebb értelemben csak a Külső-Hebridákat illeti meg.

A Hebridák valószínűleg a legismertebb [[Skócia szigeteinek listája|skót szigetcsoport]]; nem utolsósorban [[Felix Mendelssohn Bartholdy|Mendelssohn]] 1832-ben írt, azonos nevű nyitányának (Op.26.) köszönhetően. Néha hibásan Hebridáknak nevezik a [[Alsó Firth of Clyde-szigetek|Clyde-szigeteket]], különösen [[Arran]]t is.

=== Éghajlatuk ===
A [[Golf-áramlat]] hatásának köszönhetően az éghajlat enyhe és csapadékos.{{refhely|azonos=P}} Az évi átlagos csapadék a külső ívben mintegy 2000, a skót partokhoz közel kb. 1100&nbsp;mm/év. Gyakoriak a szélviharok, a köztes időben pedig a köd.{{refhely|azonos=M}}

=== Domborzatuk és vízrajzuk ===
A [[Kaledóniai-hegységrendszer]] erősen lepusztult rögeinek többsége mára dombsággá szelídült. A dombok közötti laposokban gyakoriak a tavak, amelyek jelentékeny része [[láp]]pá alakult.{{refhely|azonos=M}}

== Élőviláguk ==
Az erdők kivágása felerősítette a [[talajerózió]]t, ezért a terület alig 1/9-e művelhető; a többi kopár vagy tó.{{refhely|azonos=P}} A sziklákon tengeri madarak fészkelnek.

== Történetük ==
=== Őskor ===
A szigeteket a [[középső kőkorszak|mezolitikumban]] népesítették be először, az északi félteke i. e. 6500 körüli felmelegedésének<ref>[http://real.mtak.hu/65992/1/Eghajlatvaltozas_1990_u.pdf Faragó T.; Iványi Zs.; Führer E.; Járó Z.; Jászai T.; Kovács G.; Mika J.; Nováky B.; Nováky E.; Petrasovits I.; Práger T.; Szalai S., 1990: Az éghajlat változékonysága és változása: okok, folyamatok, regionális hatások, különös tekintettel a lehetséges társadalmi-gazdasági következményekre, a nemzetközi együttműködésből adódó feladatokra]</ref> eredményeként. A [[újkőkorszak|neolitikumból]] számos építmény maradt fent, például az [[i. e. 3. évezred]]re datált [[callanishi állókövek]]. Prehisztorikus vadászok múmiáit találták meg [[Cladh Hallan]]ban, ez az Egyesült Királyság egyetlen olyan bronzkori települése, ahol ilyen múmiákat találtak.


=== Kelta kor ===
=== Kelta kor ===
[[Fájl:Kingdom of Mann and the Isles-en.svg|thumb|right|263px|[[A Man-sziget és a Hebridák Királysága]] 1100 körül]]


A Külső-Hebridák első írásos említése [[Pomponius Mela]] nevéhez fűződik, aki az [[1. század]]ban írta le egy 7 szigetből álló csoport neveként a ''Haemodae'' szót. [[Idősebb Plinius]] a nevet ''Hebudes'' alakban használta. Más régi írók, mint [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] is megemlítették a sziget nevét. [[I. e. 55]]-ben a görög történész, [[Diodorus Siculus]] azt írta, hogy van egy sziget, aminek ''Hyperborea'' a neve (azt jelenti, "messze északon"), ahol egy kerek templom áll, ahol 19 évente a Hold nagyon közel látszik a Földhöz. Ez az említés talán a Callanish-i kőkörre vonatkozik.
A Külső-Hebridákat írásban először [[Pomponius Mela]] említi, ő az [[1. század]]ban írta le egy hét szigetből álló csoport neveként a ''Haemodae'' szót. [[Caius Plinius Secundus|Idősebb Plinius]] a nevet ''Hebudes'' alakban használta. Más régi írók, mint [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] is megemlítették a sziget nevét. [[I. e. 55]]-ben a görög történész, [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] azt írta, hogy van egy sziget, aminek ''Hyperborea'' a neve (azt jelenti, „messze északon”), ahol egy kerek templom áll ott, ahol 19 évente a Hold nagyon közel látszik a Földhöz. Lehet, hogy ezzel a callanishi kőkörre utalt.


A [[6. század]] előtt a szigeten élt emberekről keveset tudni. Az első részletes feljegyzések [[Szent Kolumba]] [[Iona|Ionára]] való érkezésétől léteznek.
A [[6. század]] előtt a szigeten élt emberekről keveset tudni. Részletes feljegyzések [[Szent Kolumba]] [[Iona|Ionára]] érkezése óta léteznek. Ö 565-ben keresztény hitre térítette a lakosságot és kolostort alapított a szigeten.


=== Norvég uralom ===
=== Norvég uralom ===
A Hebridákat már a [[9. század]] előtt elfoglalták a norvégok. A norvég törvényeket [[1098]]-ban vezették be, amikor [[Edgár skót király]] átengedte a szigetcsoportot az oda kétszer is hadjáratot vezető [[III. Magnus norvég király]]nak, miután a norvégok már az az [[Orkney-szigetek]]et is meghódították.
[[Fájl:Kingdom of Mann and the Isles-en.svg|thumb|right|A Man sziget és a Hebridák királysága 1100 körül]]


A Belső- és Külső-Hebridák norvég uralma állandó háborúskodáshoz vezetett mindaddig, míg [[1156]]-ban a Külső-Hebridák le nem váltak. A Külső-Hebridák a [[A Man-sziget és a Hebridák Királysága|Man-sziget és a Hebridák Királysága]] fennhatósága alá tartoztak ezután is, de a Belső-Hebridák [[Somerled]] lord vezetése alá kerültek. Két évvel később Somerled lett az utolsó, aki a Man és a Szigetek királya címet viselte. Miután [[1164]]-ben meghalt, Man uralkodói többé nem voltak befolyással a Belső-Hebridákra.
A Hebridák már a [[9. század]] előtt [[Norvégia|norvég]] uralom alá kerültek. A norvég törvényeket [[1098]]-ban vezették be, amikor [[Edgar skót király]] elegett tett [[III. Magnus norvég király]] követelésének. A skótok azután fogadták el Magnust királyként, miután az meghódította az [[Orkney szigetek]]et.


=== Első skót uralom ===
A Belső- és Külső-Hebridák norvég uralma állandó háborúskodáshoz vezetett mindaddig, míg [[1156]]-ban a Külső-Hebridák le nem váltak. A Külső-Hebridák a [[A Man sziget és a Hebridák Királysága]] fennhatósága alá tartoztak ezután is, de a Belső-Hebridák [[Somerled]] vezetése alá kerültek. Két évvel később Somerled lett az utolsó, aki a Mann és a Szigetek királya címet viselte. Miután [[1164]]-ben meghalt, Mann uralkodói többé nem voltak befolyással a Belső-Hebridákra.
[[1262]]-ben felkelés tört ki [[Skye]] szigetén, és ez arra késztette [[IV. Haakon norvég király]]t, hogy személyesen rendezze az ügyet. 1263 végén Haakon nagy inváziós sereggel, mintegy 200 hajóval és {{szám|15000}} katonával kelt útra. A skót partoknál kitört vihar mintegy 40 hajót a partra vetett [[Loch Lomond]]nál. Végül csak egy kisebb csetepaté tört ki, amelyben a norvégok és Man szigeti szövetségeseik kisebb taktikai győzelmet arattak [[III. Sándor skót király]] erői fölött. A csata után a rossz időjárás miatt a norvégoknak vissza kellett hajózniuk Orkneyra. Ott Haakon áttelelt, majd a következő nyáron ismét útnak indult. Eztúttel sem sikerült döntő győzelmet aratnia, és decemberben meghalt. Fia, [[VI. Magnus norvég király|VI. Magnus]] fontosabbnak tartotta a békét a skótokkal, ezért lemondott Norvégiától túlságosan messze fekvő területekről. Az [[1266]]-os [[perth-i egyezmény]] kimondta, hogy a Hebridáknak és a Man-szigetnek egyszeri 4000 márkát, valamint évente további 100 márkát kell fizetniük, [[Shetland-szigetek|Shetland]] és az [[Orkney-szigetek]] pedig továbbra is norvég uralom alatt maradnak.


=== Skót uralom ===
=== Függetlenség (1346–1540) ===
1346-ban egyik törzsfő sikeres függetlenségi harc őket után fölvette a '''Lord of Islands''' (a szigetek ura) címet.{{refhely|azonos=P}}
[[1262]]-ben felkelés tört ki [[Skye]] szigetén, és ez arra késztette [[IV. Haakon norvég király]]t, hogy személyesen rendezze az ügyet. 1263 végén Haakon nagy inváziós sereggel kelt útra, mintegy 200 hajóval és 15000 katonával. A skót partoknál kitört vihar mintegy 40 hajót vetett partra [[Loch Lomond]]nál. Végül csak egy kisebb csetepaté tört ki, ahol a norvégok és Man szigeti szövetségeseik nem tudtak többet elérni, mint egy kisebb taktikai győzelmet [[III. Alexander skót király]] fölött. A csata után a rossz időjárás miatt a norvégoknak vissza kellett hajózniuk Ornkeyra. Miután megérkeztek, Haakon úgy döntött, áttelelnek és következő nyáron indulnak ismét útnak. A király azonban decemberben meghalt, a koronát fia, [[VI. Magnus norvég király|VI. Magnus]] örökölte, aki fontosabbnak tartotta a békét a skótokkal, mint hogy ilyen messze Norvégiától mindenáron megtartsák a norvég fennhatóságot. Az [[1266]]-os [[Perth-i Egyezmény]] kimondta, a Hebridáknak és a Man szigetnek egy egyszeri 4000 márkát, valamint évente további 100 márkát kell fizetniük, és hogy a Shetland és Orkney szigetek továbbra is norvég uralom alatt maradnak.

=== Második skót uralom ===
Az újra hatalomra skótok megszüntették az egységes közigazgatást. A 19. század végén a szigeteken [[Inverness (grófság)|Inverness]], [[Ross (grófság)|Ross]], [[Argyle (grófság)|Argyle]] és [[Bute (grófság)|Bute]] grófságok osztoztak.{{refhely|azonos=P}}

=== 20. század ===
A 19/20. század fordulóján a két szigetcsoportnak együtt mintegy {{szám|82000}} lakosa volt — főleg földművelők ''(crofters)'', halászok és állattenyésztők.{{refhely|azonos=P}}


== Művészetek és nyelv ==
== Művészetek és nyelv ==
[[Fájl:Scots Gaelic speakers in the 2011 census.png|thumb|right|222px|A [[skót gael nyelv]]et beszélők földrajzi megoszlása Skóciában a 2011-es népszámlálás szerint]]
[[Fájl:Scotland-Staffa-Fingals-Cave-1900.jpg|right|thumb|A [[Fingal's Cave]] bejárata]]

A [[gaelek|gael]] nyelvű skótok többsége a Hebridákon él, vagy innen származik. [[Sabhal Mòr Ostaig]], a gael főiskola Skye és Islay szigeteken van. A nyelv különösen a Külső-Hebridákon életerős.
A [[gaelek|gael]] nyelvű skótok többsége a Hebridákon él, vagy innen származik. [[Sabhal Mòr Ostaig]], a gael főiskola [[Skye]] és [[Islay]] szigeteken van. A nyelv különösen a Külső-Hebridákon életerős.


A Hebridák több művészeti ág képviselőit is megihlették, vagy itt éltek, laktak, mialatt valamelyik művüket alkották.
A Hebridák több művészeti ág képviselőit is megihlették, vagy itt éltek, laktak, mialatt valamelyik művüket alkották.
* ''A Hebridák'' vagy ''[[Fingal's Cave]]'' [[Felix Mendelssohn-Bartholdy]] híres nyitánya, amit akkor írt, amikor a szigeteken tartózkodott.
* ''A Hebridák'' vagy ''[[Fingal's Cave]]'' [[Felix Mendelssohn Bartholdy]] híres nyitánya, amit akkor írt, amikor a szigeteken tartózkodott.
* [[Sorley MacLean]], a költő [[Raasay]] szigetén született.
* [[Sorley MacLean]], a költő [[Raasay]] szigetén született.
* [[Iain Chrichton Smith]] [[Lewis és Harris|Lewison]] nőtt fel és [[Derick Thomson]] is itt született.
* [[Iain Crichton Smith]] [[Lewis (Skócia)|Lewison]] nőtt fel és [[Derick Thomson]] is itt született.
* [[William Wordsworth]] műve, a ''The Solitary Reaper'' a Hebridákon játszódik.
* [[William Wordsworth]] műve, a ''The Solitary Reaper'' a Hebridákon játszódik.
* A regényíró [[Compton Mackenzie]] [[Barra]] szigetén élt.
* A regényíró [[Compton Mackenzie]] [[Barra]] szigetén élt.
* [[George Orwell]] [[Jura (sziget)|Jura]] szigetén lakott, amikor megírta [[1984 (regény)|1984]] című regényét.
* [[George Orwell]] [[Jura (Islay)|Jura]] szigetén lakott, amikor megírta [[1984 (regény)|1984]] című regényét.
* [[Henry Wadsworth Longfellow]] megemlíti a Hebridákat ''Seaweed'' című versében.
* [[Henry Wadsworth Longfellow]] megemlíti a Hebridákat ''Seaweed'' című versében.
* [[Edgar Allan Poe]] említi a Hebridákat a ''The Valley of Unrest'' című versében, és a Silence című novellájában.
* [[Edgar Allan Poe]] említi a Hebridákat a ''The Valley of Unrest'' című versében és a Silence című novellájában.
* [[Enya]] egyik dala, az "Ebudæ" a Belső-Hebridák után kapta a címét (''Ebudae'' latinul).
* [[Enya]] egyik dala, az "Ebudæ" a Belső-Hebridák után kapta a címét (''Ebudae'' latinul).
* [[Virginia Woolf]] regénye, a ''Világítótorony'' egy családi nyaraló története, ami Skye-on fekszik.
* [[Virginia Woolf]] regénye, a ''Világítótorony'' egy családi nyaraló története, ami Skye-on fekszik.


== Lakosságuk, gazdaságuk ==
== Zászlaja ==
A szigetek teljes lakosságát az 1910-es évek elején mintegy {{szám|50000}},{{refhely|azonos=R}} 1995-ben {{szám|51000}}{{refhely|azonos=M}}, a 2020-as évek elején {{szám|45000}} főre becsülték.
A kék brit felségjelet egy fekete [[gálya]] (hagyományos evezős hajó) ábrája díszíti. A [[heraldika]]i eredetű hajó a tengerészeti hagyományokra és a lakosság legfontosabb eszközére utal a [[zászló]] repülőrészén.


Legnagyobb városaik:
== Lásd még ==

* [[Stornoway]] (Lewison, 1995-ben 8700, a 2020-as évek első felében kb. 4800 lakossal),
* [[Tobermory (Mull)|Tobermory]] (Mullön, a 2020-as évek első felében kb. 1000 lakossal),
* [[Bowmore]] (Islayn, a 2020-as évek első felében kb. 710 lakossal) és
* [[Portree]] LSkyeon, a 2020-as évek első felében kb. 2310 lakossal).{{refhely|azonos=P}}
A kevés termőföldön főleg zabot, krumplit és zöldségféléket termesztenek, a domboldalakon juhokat legeltetnek. A halászok leginkább heringet és makrélát fognak. A Külső-Hebridákon több évszázados hagyomány a kis-, illetve háziipari gyapjúszövés; messze földön nevezetes termékük a [[Harris tweed]].{{refhely|azonos=M}}

== Zászlajuk ==
A kék brit felségjelet egy fekete [[gálya]] (hagyományos evezős hajó) ábrája díszíti. A zászló repülőrészén elhelyezett hajó a tengerészeti hagyományokra, a lakosság legfontosabb járművére utal.

== Fordítás ==
{{fordítás|en|Hebrides|375931437}}

== Források ==
* {{hely|Pallas}} {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Hebridák|url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/h-B866/hebridak-C0E6/|elérés ideje=2024.05.07}}
* {{hely|Révai}} {{Révai nagy lexikona|9|649–650}}
* {{hely|MNL}} {{MNL|9|318}}

== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}

== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Északi-szigetek]]
* [[Északi-szigetek]]
* [[Alsó Firth of Clyde-szigetek]]
* [[Alsó Firth of Clyde-szigetek]]
* [[Skócia szigeteinek listája]]
* [[Skócia szigeteinek listája]]
* [[A Man sziget és a Hebridák uralkodóinak listája]]
* [[A Man-sziget és a Hebridák uralkodóinak listája]]

== Fordítás ==
{{fordítás|en|Hebrides|375931437}}
{{Hebridák}}
{{Hebridák}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
{{portál|Földrajz||}}


{{DEFAULTSORT:Hebridak}}
{{DEFAULTSORT:Hebridak}}
[[Kategória:Skócia szigetei]]
[[Kategória:Skócia szigetei]]

[[en:Hebrides]]
[[be:Гебрыдскія астравы]]
[[bg:Хебридски острови]]
[[br:Inizi Gall]]
[[ca:Hèbrides]]
[[cy:Ynysoedd Heledd]]
[[da:Hebriderne]]
[[de:Hebriden]]
[[el:Εβρίδες]]
[[eo:Hebridaj Insuloj]]
[[es:Islas Hébridas]]
[[et:Hebriidid]]
[[eu:Hebridak]]
[[fi:Hebridit]]
[[fo:Suðuroyar]]
[[fr:Hébrides]]
[[fy:Hebriden]]
[[ga:Inse Ghall]]
[[gd:Na h-Innse Gall]]
[[gl:Illas Hébridas]]
[[gv:Inshyn Goal]]
[[he:האיים ההברידיים]]
[[is:Suðureyjar]]
[[it:Isole Ebridi]]
[[ja:ヘブリディーズ諸島]]
[[ko:헤브리디스 제도]]
[[lt:Hebridai]]
[[nl:Hebriden]]
[[nn:Hebridane]]
[[no:Hebridene]]
[[pl:Hebrydy]]
[[pnb:ہیبرڈز]]
[[pt:Hébridas]]
[[ru:Гебридские острова]]
[[sco:Hebrides]]
[[sr:Хебриди]]
[[sv:Hebriderna]]
[[tr:Hebridler]]
[[uk:Гебридські острови]]
[[vi:Hebrides]]
[[zh:赫布里底群岛]]

A lap jelenlegi, 2024. június 13., 09:33-kori változata

Hebridák (na h-Innse Gall)
Közigazgatás
OrszágEgyesült Királyság
OrszágrészSkócia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Szigetek számakb. 500
Terület7200 km²
Tengerszint feletti magasság1009 m
Legmagasabb pontSgùrr Alasdair
IdőzónaUTC±00:00
Elhelyezkedése
a Belső-Hebridák rózsaszín, a Külső-Hebridák barna, a skót szárazföld zöld
a Belső-Hebridák rózsaszín,
a Külső-Hebridák barna,
a skót szárazföld zöld
Hebridák (Skócia)
Hebridák
Hebridák
Pozíció Skócia térképén
é. sz. 58°, ny. h. 7°58.000000°N 7.000000°WKoordináták: é. sz. 58°, ny. h. 7°58.000000°N 7.000000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Hebridák témájú médiaállományokat.

A Hebridák kiterjedt, változatos szigetcsoport Skócia partjaitól nyugatra a Kintyre-félszigettől (Cantire-félsziget) a Wrath-fokig[1] mintegy 500 szigettel, amelyek nagy többsége lakatlan.[2] Geológiailag a Brit-szigetek legősibb kőzeteiből áll; a prekambriumi átalakult kőzetek között harmadidőszaki magmatitok fordulnak elő.

Nevüket állítólag a Plinius Naturalis Historiájában előforduló „Hebudes” rontott átiratából kapták; régebben Innis-Gailnak is hívták őket. Teljes területüket a 19/20 század fordulóján 7285 km²-re tették,[3] modern (2019-es) adatok szerint 7186 km² (Külső Hebridák 3056, Belső Hebridák 4130).

A legnagyobbak:

Természeti viszonyaik

[szerkesztés]
A Fingal-barlang bejárata

Természetföldrajzuk

[szerkesztés]

A szigetek két nagy csoportja az északi szélesség 57° 42' és 55° 53 közötti Belső- és a szárazföldtől távolibb, az északi szélesség 56° 45' és 54° 30' között elterülő Külső-Hebridáké.[3] Ezeket északon a Minch, délen a Hebrida-tenger, a kettő között a Kis-Minch választja el. A Belső-Hebridák 36 lakott szigete közül a fontosabbak:

továbbá:

Islay és Jura között alakult ki a Coirebhreacain nevű veszedelmes tengerörvény.[3]

A vonulat északi vége a Lewis déli részével egy vonalban, közvetlenül a skót partok előtt fekvő és apró szigetekből álló (a mellékelt térképen be nem színezett) Ross és Cromarty szigetcsoport.

A skót partoktól körülbelül 70 kilométerre fekvő, 3056 knm² összterületű Külső-Hebridák lánca több mint 100 szigetből és sérszigetből áll; anyaguk ősi, töredezett gneisz. Ezek olyan szorosan vannak egymás mellett, hogy összefüggő szigetnek látszanak — ezért az egész csoportot együtt Hosszú szigetnek (Long Island) is nevezik.[3] 15 sziget lakott, egyebek közt:

A Hebridákat néha Nyugati-szigetek (Western Isles) néven is említik; ez a név szűkebb értelemben csak a Külső-Hebridákat illeti meg.

A Hebridák valószínűleg a legismertebb skót szigetcsoport; nem utolsósorban Mendelssohn 1832-ben írt, azonos nevű nyitányának (Op.26.) köszönhetően. Néha hibásan Hebridáknak nevezik a Clyde-szigeteket, különösen Arrant is.

Éghajlatuk

[szerkesztés]

A Golf-áramlat hatásának köszönhetően az éghajlat enyhe és csapadékos.[3] Az évi átlagos csapadék a külső ívben mintegy 2000, a skót partokhoz közel kb. 1100 mm/év. Gyakoriak a szélviharok, a köztes időben pedig a köd.[2]

Domborzatuk és vízrajzuk

[szerkesztés]

A Kaledóniai-hegységrendszer erősen lepusztult rögeinek többsége mára dombsággá szelídült. A dombok közötti laposokban gyakoriak a tavak, amelyek jelentékeny része láppá alakult.[2]

Élőviláguk

[szerkesztés]

Az erdők kivágása felerősítette a talajeróziót, ezért a terület alig 1/9-e művelhető; a többi kopár vagy tó.[3] A sziklákon tengeri madarak fészkelnek.

Történetük

[szerkesztés]

Őskor

[szerkesztés]

A szigeteket a mezolitikumban népesítették be először, az északi félteke i. e. 6500 körüli felmelegedésének[4] eredményeként. A neolitikumból számos építmény maradt fent, például az i. e. 3. évezredre datált callanishi állókövek. Prehisztorikus vadászok múmiáit találták meg Cladh Hallanban, ez az Egyesült Királyság egyetlen olyan bronzkori települése, ahol ilyen múmiákat találtak.

Kelta kor

[szerkesztés]
A Man-sziget és a Hebridák Királysága 1100 körül

A Külső-Hebridákat írásban először Pomponius Mela említi, ő az 1. században írta le egy hét szigetből álló csoport neveként a Haemodae szót. Idősebb Plinius a nevet Hebudes alakban használta. Más régi írók, mint Ptolemaiosz is megemlítették a sziget nevét. I. e. 55-ben a görög történész, Diodorus Siculus azt írta, hogy van egy sziget, aminek Hyperborea a neve (azt jelenti, „messze északon”), ahol egy kerek templom áll ott, ahol 19 évente a Hold nagyon közel látszik a Földhöz. Lehet, hogy ezzel a callanishi kőkörre utalt.

A 6. század előtt a szigeten élt emberekről keveset tudni. Részletes feljegyzések Szent Kolumba Ionára érkezése óta léteznek. Ö 565-ben keresztény hitre térítette a lakosságot és kolostort alapított a szigeten.

Norvég uralom

[szerkesztés]

A Hebridákat már a 9. század előtt elfoglalták a norvégok. A norvég törvényeket 1098-ban vezették be, amikor Edgár skót király átengedte a szigetcsoportot az oda kétszer is hadjáratot vezető III. Magnus norvég királynak, miután a norvégok már az az Orkney-szigeteket is meghódították.

A Belső- és Külső-Hebridák norvég uralma állandó háborúskodáshoz vezetett mindaddig, míg 1156-ban a Külső-Hebridák le nem váltak. A Külső-Hebridák a Man-sziget és a Hebridák Királysága fennhatósága alá tartoztak ezután is, de a Belső-Hebridák Somerled lord vezetése alá kerültek. Két évvel később Somerled lett az utolsó, aki a Man és a Szigetek királya címet viselte. Miután 1164-ben meghalt, Man uralkodói többé nem voltak befolyással a Belső-Hebridákra.

Első skót uralom

[szerkesztés]

1262-ben felkelés tört ki Skye szigetén, és ez arra késztette IV. Haakon norvég királyt, hogy személyesen rendezze az ügyet. 1263 végén Haakon nagy inváziós sereggel, mintegy 200 hajóval és 15 000 katonával kelt útra. A skót partoknál kitört vihar mintegy 40 hajót a partra vetett Loch Lomondnál. Végül csak egy kisebb csetepaté tört ki, amelyben a norvégok és Man szigeti szövetségeseik kisebb taktikai győzelmet arattak III. Sándor skót király erői fölött. A csata után a rossz időjárás miatt a norvégoknak vissza kellett hajózniuk Orkneyra. Ott Haakon áttelelt, majd a következő nyáron ismét útnak indult. Eztúttel sem sikerült döntő győzelmet aratnia, és decemberben meghalt. Fia, VI. Magnus fontosabbnak tartotta a békét a skótokkal, ezért lemondott Norvégiától túlságosan messze fekvő területekről. Az 1266-os perth-i egyezmény kimondta, hogy a Hebridáknak és a Man-szigetnek egyszeri 4000 márkát, valamint évente további 100 márkát kell fizetniük, Shetland és az Orkney-szigetek pedig továbbra is norvég uralom alatt maradnak.

Függetlenség (1346–1540)

[szerkesztés]

1346-ban egyik törzsfő sikeres függetlenségi harc őket után fölvette a Lord of Islands (a szigetek ura) címet.[3]

Második skót uralom

[szerkesztés]

Az újra hatalomra skótok megszüntették az egységes közigazgatást. A 19. század végén a szigeteken Inverness, Ross, Argyle és Bute grófságok osztoztak.[3]

20. század

[szerkesztés]

A 19/20. század fordulóján a két szigetcsoportnak együtt mintegy 82 000 lakosa volt — főleg földművelők (crofters), halászok és állattenyésztők.[3]

Művészetek és nyelv

[szerkesztés]
A skót gael nyelvet beszélők földrajzi megoszlása Skóciában a 2011-es népszámlálás szerint

A gael nyelvű skótok többsége a Hebridákon él, vagy innen származik. Sabhal Mòr Ostaig, a gael főiskola Skye és Islay szigeteken van. A nyelv különösen a Külső-Hebridákon életerős.

A Hebridák több művészeti ág képviselőit is megihlették, vagy itt éltek, laktak, mialatt valamelyik művüket alkották.

Lakosságuk, gazdaságuk

[szerkesztés]

A szigetek teljes lakosságát az 1910-es évek elején mintegy 50 000,[1] 1995-ben 51 000[2], a 2020-as évek elején 45 000 főre becsülték.

Legnagyobb városaik:

  • Stornoway (Lewison, 1995-ben 8700, a 2020-as évek első felében kb. 4800 lakossal),
  • Tobermory (Mullön, a 2020-as évek első felében kb. 1000 lakossal),
  • Bowmore (Islayn, a 2020-as évek első felében kb. 710 lakossal) és
  • Portree LSkyeon, a 2020-as évek első felében kb. 2310 lakossal).[3]

A kevés termőföldön főleg zabot, krumplit és zöldségféléket termesztenek, a domboldalakon juhokat legeltetnek. A halászok leginkább heringet és makrélát fognak. A Külső-Hebridákon több évszázados hagyomány a kis-, illetve háziipari gyapjúszövés; messze földön nevezetes termékük a Harris tweed.[2]

Zászlajuk

[szerkesztés]

A kék brit felségjelet egy fekete gálya (hagyományos evezős hajó) ábrája díszíti. A zászló repülőrészén elhelyezett hajó a tengerészeti hagyományokra, a lakosság legfontosabb járművére utal.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hebrides című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hebridák&oldid=27208840”