Ugrás a tartalomhoz

„Borvendég Béla” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bp. cseréje Budapestre
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(3 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
19. sor: 19. sor:
{{szövegdoboz|'''Borvendég Béla gondolatai az építészetről'''<br />A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. Ami tehát mindenki számára kötelező (volna), aki a nyilvánosságot akarja megszólaltatni. Az építőművészet pedig? Mint a költészet! A kiválasztott üzenete ama kevesek számára, akik (még mindig) képesek és szeretnek rácsodálkozni a szépségre. Jó és használható házat csinálni! Ez az építészet erkölcsi kötelessége. Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.<ref>Szegedi építészek. Szeged, 1999. 30. o. {{ISBN|9630364522}}</ref>|}}
{{szövegdoboz|'''Borvendég Béla gondolatai az építészetről'''<br />A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. Ami tehát mindenki számára kötelező (volna), aki a nyilvánosságot akarja megszólaltatni. Az építőművészet pedig? Mint a költészet! A kiválasztott üzenete ama kevesek számára, akik (még mindig) képesek és szeretnek rácsodálkozni a szépségre. Jó és használható házat csinálni! Ez az építészet erkölcsi kötelessége. Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.<ref>Szegedi építészek. Szeged, 1999. 30. o. {{ISBN|9630364522}}</ref>|}}


Tanulmányait 1942–1950 között a budapesti [[Árpád Gimnázium (Óbuda)|Árpád Gimnáziumban]], majd a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte.
Tanulmányait 1942–1950 között a budapesti [[Árpád Gimnázium (Óbuda)|Árpád Gimnáziumban]], <ref>{{Cite web |title=III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1942 {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B1319_3kerAllamiFogimn_B1356_1942/?pg=36&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2023-03-13 |language=hu}}</ref><ref>{{Cite web |title=III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1948 {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B1319_3kerAllamiFogimn_B1360_1948/?pg=27&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2023-03-13 |language=hu}}</ref>kitűnő tanuló volt, majd a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte.


Számos tanulmányi úton vett részt [[Bulgária|Bulgáriában]], [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Észak-Korea|Észak-Koreában]], [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]], [[Kuba|Kubában]], [[Lengyelország]]ban, [[Mongólia|Mongóliában]], [[Német Demokratikus Köztársaság]]ban, [[Románia|Romániában]], a [[Szovjetunió]]ban, [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Ausztria|Ausztriában]], [[Belgium]]ban, [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]]on, [[Dánia|Dániában]], [[Egyiptom]]ban, [[Finnország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Görögország]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]], [[Olaszország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Argentína|Argentínában]], [[Mexikó]]ban, [[Kanada|Kanadában]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban.
Számos tanulmányi úton vett részt [[Bulgária|Bulgáriában]], [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Észak-Korea|Észak-Koreában]], [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]], [[Kuba|Kubában]], [[Lengyelország]]ban, [[Mongólia|Mongóliában]], [[Német Demokratikus Köztársaság]]ban, [[Románia|Romániában]], a [[Szovjetunió]]ban, [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Ausztria|Ausztriában]], [[Belgium]]ban, [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]]on, [[Dánia|Dániában]], [[Egyiptom]]ban, [[Finnország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Görögország]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]], [[Olaszország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Argentína|Argentínában]], [[Mexikó]]ban, [[Kanada|Kanadában]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban.
33. sor: 33. sor:
[[2001]]-től az [[Architeca Hungarica]] főszerkesztője.
[[2001]]-től az [[Architeca Hungarica]] főszerkesztője.


Lakásokat és középületeket tervezett, részt vett az 1950-es évek nagyszabású városrendezési pályázatain (Ózd, Szolnok, Gyöngyös).<ref>[http://artportal.hu/lexikon/muveszek/borvendeg-bela-404 Borvendég Béla.] Artportal.hu</ref> A 2000-es évek végén Budapestre költözött.<ref>[http://csmek.wordpress.com/2012/10/24/a-lajbi-begombolasa/ Borvendég Béla: A lajbi begombolása – cikkajánló. http://csmek.wordpress.com 2012. október 24.]</ref>
Lakásokat és középületeket tervezett, részt vett az 1950-es évek nagyszabású városrendezési pályázatain (Ózd, Szolnok, Gyöngyös).<ref>[http://artportal.hu/lexikon/muveszek/borvendeg-bela-404 Borvendég Béla.] {{Wayback|url=http://artportal.hu/lexikon/muveszek/borvendeg-bela-404 |date=20140221120124 }} Artportal.hu</ref> A 2000-es évek végén Budapestre költözött.<ref>[http://csmek.wordpress.com/2012/10/24/a-lajbi-begombolasa/ Borvendég Béla: A lajbi begombolása – cikkajánló. http://csmek.wordpress.com 2012. október 24.]</ref>


== Pályázatok (válogatás) ==
== Pályázatok (válogatás) ==

A lap jelenlegi, 2024. június 12., 21:43-kori változata

Borvendég Béla
Született1931. október 6.
Szeged
Elhunyt2014. február 1. (82 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítészmérnök,
építészeti szakíró
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Borvendég Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Borvendég Béla (Szeged, 1931. október 6.2014. február 1.[1][2]) Kossuth-díjas magyar építészmérnök.

Életpályája

[szerkesztés]
Borvendég Béla gondolatai az építészetről
A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. Ami tehát mindenki számára kötelező (volna), aki a nyilvánosságot akarja megszólaltatni. Az építőművészet pedig? Mint a költészet! A kiválasztott üzenete ama kevesek számára, akik (még mindig) képesek és szeretnek rácsodálkozni a szépségre. Jó és használható házat csinálni! Ez az építészet erkölcsi kötelessége. Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.[3]

Tanulmányait 1942–1950 között a budapesti Árpád Gimnáziumban, [4][5]kitűnő tanuló volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte.

Számos tanulmányi úton vett részt Bulgáriában, Csehszlovákiában, Észak-Koreában, Jugoszláviában, Kubában, Lengyelországban, Mongóliában, Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában, a Szovjetunióban, Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Dániában, Egyiptomban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, Argentínában, Mexikóban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban.

1955-től a Délmagyarországi Tervező Vállalatnál (DÉLTERV) dolgozott. Itt tervező, majd műteremvezető, 1961-től 1962-ig a londoni County Council Architects Departement (Nagy-Londoni Tanács építészeti osztályának) munkatársa. 19621965 között vállalati főépítész, 1965-től műszaki igazgatóhelyettes, 19651987 között főmérnök, 1987–1989 között főépítész, 1995-ben a b+e Építészeti és Városfejlesztési Bt. ügyvezető igazgatója.

1964-től a Magyar Építészek Szövetségének vezetőségi tagja, 19821990 között elnöke, 1999-től a Magyar Építőművészek Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke.

1985-től a BME címzetes egyetemi tanára.

1990-ben az MDF szegedi polgármesterjelöltje. 1991-től a szegedi városi közgyűlés városfejlesztési bizottságának elnöke volt.[6]

2001-től az Architeca Hungarica főszerkesztője.

Lakásokat és középületeket tervezett, részt vett az 1950-es évek nagyszabású városrendezési pályázatain (Ózd, Szolnok, Gyöngyös).[7] A 2000-es évek végén Budapestre költözött.[8]

Pályázatok (válogatás)

[szerkesztés]
Sellő ház, Szeged, 1961
Égő Arany ház, Szeged, 1973

Főbb művei (válogatás)

[szerkesztés]

Írásai (válogatás)

[szerkesztés]

Kötete

[szerkesztés]

Elismerések, kitüntetések (válogatás)

[szerkesztés]

Irodalom (válogatás)

[szerkesztés]
  • Az építőipar és építőművészet másfél évtizedének eredményeiről, Magyar Építőművészet, 1960/2.
  • Südi E.: Szeged, Ravatalozó a belvárosi temetőben, Magyar Építőművészet, 1961/6.
  • Kőhalmi József: Lakóépület, Szeged, Korányi rakpart, Magyar Építőművészet, 1962/4.
  • Major M: Az Építészet új világa, Budapest, 1969.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]