Ugrás a tartalomhoz

„Bengáli nyelv” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 139.55.234.133 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
 
(35 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| saját név = বাংলা Bāṇlā
| saját név = বাংলা Bāṇlā
|hatterszin=lawngreen
|hatterszin=lawngreen
| beszélik = [[Banglades]], [[ciganyok]]
| beszélik = [[Banglades]], [[India]]
| terület = [[Dél-Ázsia]]
| terület = [[Dél-Ázsia]]
| beszélők száma = ~250 millió
| beszélők száma = ~250 millió
9. sor: 9. sor:
| család1 = [[Indoeurópai nyelvcsalád]]<br />&nbsp;[[Indoiráni nyelvek]]<br />&nbsp;&nbsp;'''Bengáli nyelv'''
| család1 = [[Indoeurópai nyelvcsalád]]<br />&nbsp;[[Indoiráni nyelvek]]<br />&nbsp;&nbsp;'''Bengáli nyelv'''
| írásrendszer = [[Bengáli írás]]
| írásrendszer = [[Bengáli írás]]
|hivatalos=[[Banglades]], [[India|Indiában]] [[Nyugat-Bengál]] és [[Tripura]] államok
|hivatalos=[[Banglades]]ben, valamint az [[india]]i [[Nyugat-Bengál]] és [[Tripura]] államokban
| szabályozza = [[Bangla Akadémia]]
| szabályozza = [[Bengáli Akadémia]]
| ISO 639-1 = bn| ISO 639-2 = ben| SIL = ben}}
| ISO 639-1 = bn| ISO 639-2 = ben| SIL = ben
| térkép = Idioma bengalí.png
}}
A '''bengáli''' vagy '''bángla, bánla''' ([[bengáli írás]]sal: বাংলা; IPA: [ˈbaŋla]) egy [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelv]], amelyet legtöbben az [[indiai szubkontinens]] keleti részén beszélnek. A [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] nyelvből a középind [[Mágadhi prákrit nyelv|mágadhí prákrit]] nyelven keresztül fejlődött ki.


Nagy és gazdag irodalmi hagyományaival a bengáli egy kulturálisan sokszínű területet ölel fel. A bengálit anyanyelvként [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiá]]ban, a történelmi [[Bengália]] területén beszélik, amely a mai [[Banglades]]ből és az [[india]]i [[Nyugat-Bengál]] tartományból áll, de [[Asszám]] és [[Tripura]] tartományokban is jelentős számú bengáli nyelvet beszélő ember él. Mivel az összes beszélőinek száma [[2005]]-ben közel 230 millió, a bengáli a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve (ötödik<ref>[http://www.ethnologue.com/ethno_docs/distribution.asp?by=country "Statistical Summaries"]. Ethnologue. 2005. Hozzáférés ideje: 2007-03-03.</ref> vagy hatodik<ref>[http://encarta.msn.com/media_701500404/Languages_Spoken_by_More_Than_10_Million_People.html "Languages spoken by more than 10 million people"] {{Wayback|url=http://encarta.msn.com/media_701500404/Languages_Spoken_by_More_Than_10_Million_People.html |date=20091029104855 }}. Encarta Encyclopedia. 2007. Hozzáférés ideje: 2007-03-03.</ref>). A bengáli Banglades elsődleges nyelve, Indiában pedig ez a második legfontosabb beszélt nyelv.<ref>Gordon, Raymond G., Jr. (ed. (2005). [http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=IN "Languages of India"]. Ethnologue: Languages of the World, Fifteenth edition. SIL International. Hozzáférés ideje: 2006-11-17.</ref><ref>[https://web.archive.org/web/20070614053639/http://www.censusindia.net/cendat/language/lang_table1.PDF "Languages in Descending Order of Strength - India, States and Union Territories - 1991 Census"]. Census Data Online. Office of the Registrar General, India. 1.</ref> Az [[asszámi nyelv|asszámival]] együtt ez földrajzilag a legkeletebben beszélt [[indoiráni nyelvek|indo-iráni nyelv]].
A '''bengáli''' vagy '''bánglá''' (IPA: [ˈbaŋla] বাংলা) egy [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelv]] az [[indiai szubkontinens]] keleti részén. A [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] nyelvből a középind [[Mágadhi prákrit nyelv|mágadhí prákrit]] nyelven keresztül fejlődött ki.


== Beszélőinek száma ==
A bengálit anyanyelvként [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiá]]ban, a történelmi [[Bengália]] területén beszélik, amely a mai [[Banglades]]ből és az [[india]]i [[Nyugat-Bengál]] tartományból áll, de [[Asszám]] és [[Tripura]] tartományokban is jelentős számú bangla nyelvet beszélő ember él. Mivel az összes beszélőinek száma [[2005]]-ben közel 230 millió, a bengáli a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve (ötödik<ref>[http://www.ethnologue.com/ethno_docs/distribution.asp?by=country "Statistical Summaries"]. Ethnologue. 2005. Hozzáférés ideje: 2007-03-03.</ref> vagy hatodik<ref>[http://encarta.msn.com/media_701500404/Languages_Spoken_by_More_Than_10_Million_People.html "Languages spoken by more than 10 million people"]. Encarta Encyclopedia. 2007. Hozzáférés ideje: 2007-03-03.</ref>). A bengáli Banglades elsődleges nyelve, Indiában pedig ez a második legfontosabb beszélt nyelv.<ref>Gordon, Raymond G., Jr. (ed. (2005). [http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=IN "Languages of India"]. Ethnologue: Languages of the World, Fifteenth edition. SIL International. Hozzáférés ideje: 2006-11-17.</ref><ref>[https://web.archive.org/web/20070614053639/http://www.censusindia.net/cendat/language/lang_table1.PDF "Languages in Descending Order of Strength - India, States and Union Territories - 1991 Census"]. Census Data Online. Office of the Registrar General, India. 1.</ref> Az [[asszámi nyelv|asszámival]] együtt ez földrajzilag a legkeletebbre elhelyezkedő [[indoiráni nyelvek|indo-iráni nyelv]].
A bengáli nyelvet ma több mint 260 millió ember beszéli. Ez [[Banglades]] államnyelve és az [[india]]i [[Nyugat-Bengál]] állam hivatalos nyelve (az [[angol nyelv|angol]] és a [[hindi nyelv|hindi]] mellett), továbbá a két államban élő törzsek közvetítő nyelve. Sokan ismerik a környező államok, elsősorban [[Asszám]], [[Dzshárkhand]] és [[Tripura]] népei közül is.<ref name="gulp">{{hiv-web |url=http://www.languagesgulper.com/eng/Bengali.html |cím=Bengali |kiadó=Languagesgulper |nyelv=angol |szerző=Alejandro Gutman, Beatriz Avanzati |elérés=2020-12-17}}</ref> A [[16. század|16]]–[[18. század]]ban irodalmi nyelvként használták [[Mianmar|Nyugat-Burmában]] is.


==Története==
Nagy és gazdag irodalmi hagyományaival a bengáli egy kulturálisan sokszínű területet ölel fel. 1952-ben, mikor Banglades [[Kelet-Pakisztán]] volt, ez az erős identitástudat vezetett a [[bengáli nyelvi mozgalom]]hoz, melynek következményeként [[február 21.|február 21]]-én számos ember megsebesült és meghalt. Napjainkban ez a nap lett kijelölve a [[nemzetközi anyanyelv nap]]nak.
A bengáli nyelv a középső indoárja nyelvekből alakult ki az időszámításunk szerinti második évezred elején. A terület korai és kiterjedt iszlamizációja következtében az arab és a perzsa nyelvből is számos jövevényszó érkezett a bengáliba. A nyelv első írásos emlékének a [[Csardzsápada|Csardzsápadát]] tartják, amely 1000 és 1200 között íródott, és 23 költő 47 buddhista himnuszát tartalmazza.<ref name="gulp"/>


1948-ban, amikor Banglades még [[Kelet-Pakisztán]] néven [[Pakisztán]] részét képezte, a pakisztáni főkormányzó, [[Muhammad Ali Dzsinnah]] kijelentette, az egész országban kizárólag az [[urdu nyelv|urdunak]] kell lennie az államnyelvnek, és a későbbi állami vezetés is hasonló álláspontot hirdetett. A bengáliak erős identitástudata hamarosan a [[bengáli nyelvi mozgalom]] megalapításához vezetett, amely éveken át küzdött az urdu kizárólagossága ellen. 1952. február 21-én tömegtüntetést is tartottak az ügy érdekében, ahol azonban a rendőrség a tömegbe lőtt, számos tüntető halálát okozva. 1999-ben ennek emlékére nyilvánította az UNESCO február 21-ét Nemzetközi Anyanyelvnappá.<ref>{{hiv-web |url=https://www.thefinancialexpress.com.bd/special-issues/amar-ekushey-special-2018/international-mother-language-day-its-significance-glory-1519140304 |cím=International Mother Language Day - its significance & glory |kiadó=The Financial Express |dátum=2018-02-20 |elérés=2020-11-23 |szerző=Phorkán Uddin Áhmed |nyelv=angol}}</ref>
== Beszélőinek száma ==

A bengáli nyelvet ma több mint 250 millió ember beszéli. Ez [[Banglades]] államnyelve és az [[india]]i [[Nyugat-Bengál]] állam hivatalos nyelve ([[angol nyelv|angol]] és [[hindi nyelv|hindi]] mellett). Továbbá a két államban élő törzsek közvetítő nyelve. Sokan ismerik a környező államok népei közül is. A [[16. század|16]]–[[18. század]]ban irodalmi nyelvként használták [[Mianmar|Nyugat-Burmában]] is.
==Nyelvjárások==
Sztenderd bengálinak azt tekintik, amely a [[Kolkata|Kalkuttában]] beszélt változaton alapul, emellett a regionális nyelvjárásoknak megkülönböztetnek még északi, déli, nyugati és keleti csoportjait. A keleti csoportból kiemelkedik a bangladesi főváros, [[Dakka]] és [[Csittagong]] dialektusa: utóbbira [[Mianmar]] közelségének köszönhetően a [[tibeto-burmai nyelvek]] is hatással voltak.<ref name="gulp"/>

A bengáli nyelv azonban a nyelvjárások fölötti szinten is kettéválik: létezik a sok [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] jövevényszót is tartalmazó, régiesebb morfológiájú úgynevezett [[szádhu bhása]], ami hivatalos és irodalmi nyelvezetet jelent, és van a köznapi beszéd nyelvezete, az úgynevezett [[csalit bhása]].<ref name="gulp"/>

==Nyelvtan==
===Főnevek===
A főnevek különböző ragokat kapnak [[alanyeset]]ben, [[tárgyeset]]ben, [[birtokos eset]]ben és [[locativus]]ban, de ezek a ragok különböznek a főnév [[élőség]]étől függően. Élettelen főneveknek nincs tárgyesete, élőknek pedig locativusa. Amikor határozott névelő (egyes számban টা, azaz ''ta'', többes számban গুল, azaz ''gulo'', vagy többes szám élő esetben রা, azaz ''ra'') társul hozzá, akkor a [[szám (nyelvészet)|számtól]] is függ a ragozás, viszont nyelvtani nemek nem léteznek.<ref name="pinh">{{hiv-web |url=https://www.pinhok.com/kb/bengali/414/bengali-grammar/ |cím=Bengali Grammar |kiadó=Pinhok |nyelv=angol |elérés=2020-11-23}}</ref> Példák:

{| class="wikitable center" style="text-align: center;"
!Eset!!Élő, egyes szám!!Élő, többes szám!!Élettelen, egyes szám||Élettelen, többes szám
|-
|Alanyeset||ছেলেটা (''csheleta'') – a fiú||ছেলেরা (''cshelera'') – a fiúk||ছাতাটা (''cshátáta'') – az esernyő||ছাতাগুলো (''cshátágulo'') – az esernyők
|-
|Tárgyeset||ছেলেটাকে (''csheletáke'') – a fiút||ছেলেদেরকে (''cshelederake'') – a fiúkat||||
|-
|Birtokos eset||ছেলেটার (''csheletára'') – a fiúnak a (birtoka)||ছেলেদের (''csheledera'') – a fiúknak a (birtoka)||ছাতাটার (''cshátátára'') – az esernyőnek a (birtoka)||ছাতাগুলোর (''cshátágulora'') – az esernyőknek a (birtoka)
|-
|Locativus||||||ছাতাটাতে (''cshátátáte'') – az esernyő (mint hely, pl.: benne, rajta)||ছাতাগুলোত (''cshátágulote'') – az esernyők (mint hely, pl.: benne, rajta)
|}

Ha a főnevet egy szám előzi meg, akkor nem kell többes számot használni, viszont a számnév és a főnév közé egy [[számlálószó]]t kell tenni. Ez személyek esetén a জন (''dzsan''), például:<ref>{{hiv-web |url=https://www.sav.sk/journals/uploads/102313111_R%C3%A1cov%C3%A1.pdf |cím=Classifiers in Bengali |kiadó=SAV |szerző=Rác Anna |nyelv=angol |elérés=2020-11-30}}</ref>
* একজন লোক (''ekdzsan lok'') – egy ember
* কয়েকজন মেয়ে (''kajekdzsan meje'') – néhány lány

===Melléknevek===
A mellékneveket nem ragozzák sem eset, sem nem, sem szám szerint. Mindig megelőzik a főnevet, amelyre vonatkoznak.<ref name="pinh"/> Például:
* সুন্দর (''szundar'') – szép
* দেশ (''des'') – ország
* সুন্দর দেশ (''szundar des'') – szép ország

Némelyik melléknév ellentéte úgy képezhető, hogy elé, ha mássalhangzóval kezdődik, egy অ (''a'') előtagot tesznek, ha magánhangzóval kezdődik, akkor egy অন (''an'') előtagot. Például:
* সম্ভব (''szambhab'') – lehetséges
* অসম্ভব (''aszambhab'') – lehetetlen

===Határozószók===
Sok határozószó melléknevekből képezhető valamilyen előtag hozzáadásával vagy a melléknév megismétlésével, de nincs rá általános szabály, hogy hogyan lesz a melléknévből határozószó. Vannak olyan határozószók is, amelyek nem melléknévből képzettek, például:<ref name="pinh"/>
* গতকাল (''gatakál'') – tegnap
* সর্বত্র (''szarbatra'') – mindenhol
* খুব (''khub'') – nagyon
* সচরাচর (''szacsarácsar'') – általában, rendszerint

===Névmások===
Személyes névmásból létezik első, második és harmadik személyű, egyes és többes számú is, sőt, a harmadik személyű névmások aszerint is megoszlanak, hogy akire utalunk velük, az tőlünk milyen távolságban van (közel, távolabb, nincs jelen). A második és harmadik személyű szavaknak van külön udvarias és barátságos, illetve élettelen dolgokra használatos változata is. Nemek szerint a névmások szintjén sincs megkülönböztetés.<ref name="pinh"/> A legfontosabb személyes és birtokos névmások (a harmadik személynél a távoli személyre utaló forma):<ref>{{hiv-web |url=http://learn101.org/bengali_grammar.php |cím=Bengali Grammar |kiadó=Learn101 |nyelv=angol |elérés=2020-11-24}}</ref>

{| class="wikitable center" style="text-align: center;"
!Szám, személy!!Alanyeset!!Tárgyeset!!Birtokos névmás
|-
|E 1||আমি (''ámi'') – én||আমাকে (''ámáke'') – engem||আমার (''ámár'') – az én (birtokom)
|-
|E 2 (bizalmas)||তুমি (''tumi'') – te||তোমাকে (''tomáke'') – téged||তোমার (''tomár'') – a te (birtokod)
|-
|E 2 (udvarias)||আপনি (''ápni'') – Ön||আপনাকে (''ápnáke'') – Önt||আপনার (''ápnár'') – az Ön (birtoka)
|-
|E 3||সে (''sze'') – ő||তাকে (''táke'') – őt||তার (''tár'') – az ő (birtoka)
|-
|T 1||আমরা (''ámra'') – mi||আমাদেরকে (''ámáderke'') – minket||আমাদের (''ámáder'') – a mi (birtokunk)
|-
|T 3||তারা (''tára'') – ők||তাদেরকে (''táderke'') – őket||তাদের (''táder'') – az ő (birtokuk)
|}

A kérdő névmásokból határozatlan névmások képezhetők, azokból pedig a না (''na'') partikulával tagadó névmások, például:<ref name="pinh"/>
* কে (''ke'') – ki?
* কেউ (''keu'') – valaki
* কেউ না (''keu na'') – senki

===Igék===
Az igéket sok szempont szerint ragozzák, az ragozás szabályai alól kevés a kivétel. Az igéknek két fő csoportja van: a ''véges'' és a ''nem véges'' igék: előbbieket nem ragozzák idő és személy szerint, utóbbiakat viszont igen, sőt, [[Igeszemlélet és igejelleg|szemlélet]] és udvariassági fok szerint is, igaz, nincs megkülönböztetve az egyes és a többes szám. Az igeidőre és a szemléletre utaló toldalékokat időnként feltételes, felszólító vagy egyéb speciális módot jelző toldalékok helyettesíthetik. Van számos olyan ige, amelyek tövéből több mint 200-féle alak képezhető ragozással.<ref name="pinh"/>

Az idő és a személy szerinti ragozás esetén a szavak végére kerül a toldalék, ami többnyire minden igénél ugyanaz. Előfordulhat azonban, hogy a [[magánhangzó-harmónia]] miatt a szótőben is megváltozik egy-egy magánhangzó.<ref name="pinh"/>

Példa egy ige (জানা (''dzsána'') – tud) ragozására:<ref name="gulp"/><ref>{{hiv-web |url=https://www.banglatangla.com/conjugate.php?verb=%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A8%E0%A6%BE |cím=Conjugations of the verb জানা – to know |kiadó=BanglaTangla |elérés=2020-12-18}}</ref>

{| class="wikitable center" style="text-align: center;"
!Idő!!1. személy!!2. személy (nagyon közeli vagy alacsonyabb rangú)!!2. személy (azonos rangú, barátságos)!!2. és 3. személy (udvarias)!!3. személy (baráti)
|-
|Egyszerű jelen||জানা (''dzsáni'')||জানিস (''dzsánisz'')||জান (''dzsána'')||জানেন (''dzsánen'')||জানে (''dzsáne'')
|-
|Folyamatos jelen||জানছি (''dzsáncshi'')||জানছিস (''dzsáncshisz'')||জানছ (''dzsáncsha'')||জানছেন (''dzsáncshen'')||জানছে (''dzsáncshe'')
|-
|Jövő||জানব (''dzsánba'')||জানবি (''dzsánbi'')||জানবে (''dzsánbe'')||জানবেন (''dzsánben'')||জানবেে (''dzsánbe'')
|-
|Egyszerű múlt||জানলাম (''dzsánlám'')||জানলি (''dzsánli'')||জানলে (''dzsánle'')||জানলেন (''dzsánlen'')||জানল (''dzsánla'')
|-
|Szokásos múlt||জানতাম (''dzsántám'')||জানতিস (''dzsántisz'')<!--ez különbözik a két forrásban-->||জানতে (''dzsánte'')||জানতেন (''dzsánten'')||জানত (''dzsánta'')
|-
|Folyamatos múlt||জানছিলাম (''dzsáncshilám'')||জানছিলি (''dzsáncshili'')||জানছিলে (''dzsáncshile'')||জানছিলেন (''dzsáncshilen'')||জানছিল (''dzsáncshila'')
|-
|Befejezett jelen||জেনেছি (''dzsenecshi'')||জেনেছিস (''dzsenecshisz'')||জেনেছ (''dzsenecsha'')||জেনেছেন (''dzsenecshen'')||জেনেছে (''dzsenecshe'')
|-
|Befejezett múlt||জেনেছিলাম (''dzsenecshilám'')||জেনেছিলি (''dzsenecshili'')||জেনেছিলে (''dzsenecshile'')||জেনেছিলেন (''dzsenecshilen'')||জেনেছিল (''dzsenecshila'')
|}

A bengáli a legtöbb [[Indoárja nyelvek|indoárja nyelvvel]] ellentétben zéró[[kopula|kopulás]], azaz, például a [[magyar nyelv|magyarhoz]] hasonlóan jelen idejű kijelentésnél nincs szükség létigére:<ref name="pinh"/>
* সে শিক্ষক (''Sze siksak.'') – Ő tanár.

Más indoárja nyelvekhez viszont hasonlít abban, hogy sok főnév bizonyos segédigékkel igévé változtatható. A bengáliban a leggyakoribb ilyen segédige a করা (''kara'') – csinál. Ilyen esetben ragozásnál a főnév rész változatlanul marad. Példa ilyen igésítésre:<ref name="pinh"/>
* রসিকতা (''raszikata'') – vicc
* রসিকতা করা (''raszikata kara'') – viccel.

===Névutók===
Bár az indo-európai nyelvek jellemzően elöljárókat használnak, a bengáli velük ellentétben inkább [[névutó]]kat. Ezek között vannak olyanok, amelyeknél a szót, amit követnek, birtokos esetbe kell tenni, és olyanok is, ahol tárgyesetbe (legalábbis élőnek minősülő főnév esetén), de a legtöbbnél a főnév valamilyen helyet jelöl, és [[locativus]]ban áll. Néhány gyakori névutó:<ref name="pinh"/>
* আগে (''áge'') – előtt
* থেকে (''theke'') – -tól, -től (óta)
* সহ (''szaha'') – -val, -vel (együtt)
* বিনা (''bina'') – nélkül
* কথা (''katha'') – körül
* জন্য (''dzsanna'') – -nak, -nek, végett, érdekében, felé


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap jelenlegi, 2024. május 12., 14:36-kori változata

Bengáli
বাংলা Bāṇlā
BeszélikBanglades, India
TerületDél-Ázsia
Beszélők száma~250 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
 Indoiráni nyelvek
  Bengáli nyelv
ÍrásrendszerBengáli írás
Hivatalos állapot
HivatalosBangladesben, valamint az indiai Nyugat-Bengál és Tripura államokban
Nyelvkódok
ISO 639-1bn
ISO 639-2ben
A Wikimédia Commons tartalmaz বাংলা Bāṇlā témájú médiaállományokat.

A bengáli vagy bángla, bánla (bengáli írással: বাংলা; IPA: [ˈbaŋla]) egy indoeurópai nyelv, amelyet legtöbben az indiai szubkontinens keleti részén beszélnek. A szanszkrit nyelvből a középind mágadhí prákrit nyelven keresztül fejlődött ki.

Nagy és gazdag irodalmi hagyományaival a bengáli egy kulturálisan sokszínű területet ölel fel. A bengálit anyanyelvként Dél-Ázsiában, a történelmi Bengália területén beszélik, amely a mai Bangladesből és az indiai Nyugat-Bengál tartományból áll, de Asszám és Tripura tartományokban is jelentős számú bengáli nyelvet beszélő ember él. Mivel az összes beszélőinek száma 2005-ben közel 230 millió, a bengáli a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve (ötödik[1] vagy hatodik[2]). A bengáli Banglades elsődleges nyelve, Indiában pedig ez a második legfontosabb beszélt nyelv.[3][4] Az asszámival együtt ez földrajzilag a legkeletebben beszélt indo-iráni nyelv.

Beszélőinek száma

[szerkesztés]

A bengáli nyelvet ma több mint 260 millió ember beszéli. Ez Banglades államnyelve és az indiai Nyugat-Bengál állam hivatalos nyelve (az angol és a hindi mellett), továbbá a két államban élő törzsek közvetítő nyelve. Sokan ismerik a környező államok, elsősorban Asszám, Dzshárkhand és Tripura népei közül is.[5] A 16–18. században irodalmi nyelvként használták Nyugat-Burmában is.

Története

[szerkesztés]

A bengáli nyelv a középső indoárja nyelvekből alakult ki az időszámításunk szerinti második évezred elején. A terület korai és kiterjedt iszlamizációja következtében az arab és a perzsa nyelvből is számos jövevényszó érkezett a bengáliba. A nyelv első írásos emlékének a Csardzsápadát tartják, amely 1000 és 1200 között íródott, és 23 költő 47 buddhista himnuszát tartalmazza.[5]

1948-ban, amikor Banglades még Kelet-Pakisztán néven Pakisztán részét képezte, a pakisztáni főkormányzó, Muhammad Ali Dzsinnah kijelentette, az egész országban kizárólag az urdunak kell lennie az államnyelvnek, és a későbbi állami vezetés is hasonló álláspontot hirdetett. A bengáliak erős identitástudata hamarosan a bengáli nyelvi mozgalom megalapításához vezetett, amely éveken át küzdött az urdu kizárólagossága ellen. 1952. február 21-én tömegtüntetést is tartottak az ügy érdekében, ahol azonban a rendőrség a tömegbe lőtt, számos tüntető halálát okozva. 1999-ben ennek emlékére nyilvánította az UNESCO február 21-ét Nemzetközi Anyanyelvnappá.[6]

Nyelvjárások

[szerkesztés]

Sztenderd bengálinak azt tekintik, amely a Kalkuttában beszélt változaton alapul, emellett a regionális nyelvjárásoknak megkülönböztetnek még északi, déli, nyugati és keleti csoportjait. A keleti csoportból kiemelkedik a bangladesi főváros, Dakka és Csittagong dialektusa: utóbbira Mianmar közelségének köszönhetően a tibeto-burmai nyelvek is hatással voltak.[5]

A bengáli nyelv azonban a nyelvjárások fölötti szinten is kettéválik: létezik a sok szanszkrit jövevényszót is tartalmazó, régiesebb morfológiájú úgynevezett szádhu bhása, ami hivatalos és irodalmi nyelvezetet jelent, és van a köznapi beszéd nyelvezete, az úgynevezett csalit bhása.[5]

Nyelvtan

[szerkesztés]

Főnevek

[szerkesztés]

A főnevek különböző ragokat kapnak alanyesetben, tárgyesetben, birtokos esetben és locativusban, de ezek a ragok különböznek a főnév élőségétől függően. Élettelen főneveknek nincs tárgyesete, élőknek pedig locativusa. Amikor határozott névelő (egyes számban টা, azaz ta, többes számban গুল, azaz gulo, vagy többes szám élő esetben রা, azaz ra) társul hozzá, akkor a számtól is függ a ragozás, viszont nyelvtani nemek nem léteznek.[7] Példák:

Eset Élő, egyes szám Élő, többes szám Élettelen, egyes szám Élettelen, többes szám
Alanyeset ছেলেটা (csheleta) – a fiú ছেলেরা (cshelera) – a fiúk ছাতাটা (cshátáta) – az esernyő ছাতাগুলো (cshátágulo) – az esernyők
Tárgyeset ছেলেটাকে (csheletáke) – a fiút ছেলেদেরকে (cshelederake) – a fiúkat
Birtokos eset ছেলেটার (csheletára) – a fiúnak a (birtoka) ছেলেদের (csheledera) – a fiúknak a (birtoka) ছাতাটার (cshátátára) – az esernyőnek a (birtoka) ছাতাগুলোর (cshátágulora) – az esernyőknek a (birtoka)
Locativus ছাতাটাতে (cshátátáte) – az esernyő (mint hely, pl.: benne, rajta) ছাতাগুলোত (cshátágulote) – az esernyők (mint hely, pl.: benne, rajta)

Ha a főnevet egy szám előzi meg, akkor nem kell többes számot használni, viszont a számnév és a főnév közé egy számlálószót kell tenni. Ez személyek esetén a জন (dzsan), például:[8]

  • একজন লোক (ekdzsan lok) – egy ember
  • কয়েকজন মেয়ে (kajekdzsan meje) – néhány lány

Melléknevek

[szerkesztés]

A mellékneveket nem ragozzák sem eset, sem nem, sem szám szerint. Mindig megelőzik a főnevet, amelyre vonatkoznak.[7] Például:

  • সুন্দর (szundar) – szép
  • দেশ (des) – ország
  • সুন্দর দেশ (szundar des) – szép ország

Némelyik melléknév ellentéte úgy képezhető, hogy elé, ha mássalhangzóval kezdődik, egy অ (a) előtagot tesznek, ha magánhangzóval kezdődik, akkor egy অন (an) előtagot. Például:

  • সম্ভব (szambhab) – lehetséges
  • অসম্ভব (aszambhab) – lehetetlen

Határozószók

[szerkesztés]

Sok határozószó melléknevekből képezhető valamilyen előtag hozzáadásával vagy a melléknév megismétlésével, de nincs rá általános szabály, hogy hogyan lesz a melléknévből határozószó. Vannak olyan határozószók is, amelyek nem melléknévből képzettek, például:[7]

  • গতকাল (gatakál) – tegnap
  • সর্বত্র (szarbatra) – mindenhol
  • খুব (khub) – nagyon
  • সচরাচর (szacsarácsar) – általában, rendszerint

Névmások

[szerkesztés]

Személyes névmásból létezik első, második és harmadik személyű, egyes és többes számú is, sőt, a harmadik személyű névmások aszerint is megoszlanak, hogy akire utalunk velük, az tőlünk milyen távolságban van (közel, távolabb, nincs jelen). A második és harmadik személyű szavaknak van külön udvarias és barátságos, illetve élettelen dolgokra használatos változata is. Nemek szerint a névmások szintjén sincs megkülönböztetés.[7] A legfontosabb személyes és birtokos névmások (a harmadik személynél a távoli személyre utaló forma):[9]

Szám, személy Alanyeset Tárgyeset Birtokos névmás
E 1 আমি (ámi) – én আমাকে (ámáke) – engem আমার (ámár) – az én (birtokom)
E 2 (bizalmas) তুমি (tumi) – te তোমাকে (tomáke) – téged তোমার (tomár) – a te (birtokod)
E 2 (udvarias) আপনি (ápni) – Ön আপনাকে (ápnáke) – Önt আপনার (ápnár) – az Ön (birtoka)
E 3 সে (sze) – ő তাকে (táke) – őt তার (tár) – az ő (birtoka)
T 1 আমরা (ámra) – mi আমাদেরকে (ámáderke) – minket আমাদের (ámáder) – a mi (birtokunk)
T 3 তারা (tára) – ők তাদেরকে (táderke) – őket তাদের (táder) – az ő (birtokuk)

A kérdő névmásokból határozatlan névmások képezhetők, azokból pedig a না (na) partikulával tagadó névmások, például:[7]

  • কে (ke) – ki?
  • কেউ (keu) – valaki
  • কেউ না (keu na) – senki

Igék

[szerkesztés]

Az igéket sok szempont szerint ragozzák, az ragozás szabályai alól kevés a kivétel. Az igéknek két fő csoportja van: a véges és a nem véges igék: előbbieket nem ragozzák idő és személy szerint, utóbbiakat viszont igen, sőt, szemlélet és udvariassági fok szerint is, igaz, nincs megkülönböztetve az egyes és a többes szám. Az igeidőre és a szemléletre utaló toldalékokat időnként feltételes, felszólító vagy egyéb speciális módot jelző toldalékok helyettesíthetik. Van számos olyan ige, amelyek tövéből több mint 200-féle alak képezhető ragozással.[7]

Az idő és a személy szerinti ragozás esetén a szavak végére kerül a toldalék, ami többnyire minden igénél ugyanaz. Előfordulhat azonban, hogy a magánhangzó-harmónia miatt a szótőben is megváltozik egy-egy magánhangzó.[7]

Példa egy ige (জানা (dzsána) – tud) ragozására:[5][10]

Idő 1. személy 2. személy (nagyon közeli vagy alacsonyabb rangú) 2. személy (azonos rangú, barátságos) 2. és 3. személy (udvarias) 3. személy (baráti)
Egyszerű jelen জানা (dzsáni) জানিস (dzsánisz) জান (dzsána) জানেন (dzsánen) জানে (dzsáne)
Folyamatos jelen জানছি (dzsáncshi) জানছিস (dzsáncshisz) জানছ (dzsáncsha) জানছেন (dzsáncshen) জানছে (dzsáncshe)
Jövő জানব (dzsánba) জানবি (dzsánbi) জানবে (dzsánbe) জানবেন (dzsánben) জানবেে (dzsánbe)
Egyszerű múlt জানলাম (dzsánlám) জানলি (dzsánli) জানলে (dzsánle) জানলেন (dzsánlen) জানল (dzsánla)
Szokásos múlt জানতাম (dzsántám) জানতিস (dzsántisz) জানতে (dzsánte) জানতেন (dzsánten) জানত (dzsánta)
Folyamatos múlt জানছিলাম (dzsáncshilám) জানছিলি (dzsáncshili) জানছিলে (dzsáncshile) জানছিলেন (dzsáncshilen) জানছিল (dzsáncshila)
Befejezett jelen জেনেছি (dzsenecshi) জেনেছিস (dzsenecshisz) জেনেছ (dzsenecsha) জেনেছেন (dzsenecshen) জেনেছে (dzsenecshe)
Befejezett múlt জেনেছিলাম (dzsenecshilám) জেনেছিলি (dzsenecshili) জেনেছিলে (dzsenecshile) জেনেছিলেন (dzsenecshilen) জেনেছিল (dzsenecshila)

A bengáli a legtöbb indoárja nyelvvel ellentétben zérókopulás, azaz, például a magyarhoz hasonlóan jelen idejű kijelentésnél nincs szükség létigére:[7]

  • সে শিক্ষক (Sze siksak.) – Ő tanár.

Más indoárja nyelvekhez viszont hasonlít abban, hogy sok főnév bizonyos segédigékkel igévé változtatható. A bengáliban a leggyakoribb ilyen segédige a করা (kara) – csinál. Ilyen esetben ragozásnál a főnév rész változatlanul marad. Példa ilyen igésítésre:[7]

  • রসিকতা (raszikata) – vicc
  • রসিকতা করা (raszikata kara) – viccel.

Névutók

[szerkesztés]

Bár az indo-európai nyelvek jellemzően elöljárókat használnak, a bengáli velük ellentétben inkább névutókat. Ezek között vannak olyanok, amelyeknél a szót, amit követnek, birtokos esetbe kell tenni, és olyanok is, ahol tárgyesetbe (legalábbis élőnek minősülő főnév esetén), de a legtöbbnél a főnév valamilyen helyet jelöl, és locativusban áll. Néhány gyakori névutó:[7]

  • আগে (áge) – előtt
  • থেকে (theke) – -tól, -től (óta)
  • সহ (szaha) – -val, -vel (együtt)
  • বিনা (bina) – nélkül
  • কথা (katha) – körül
  • জন্য (dzsanna) – -nak, -nek, végett, érdekében, felé

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "Statistical Summaries". Ethnologue. 2005. Hozzáférés ideje: 2007-03-03.
  2. ↑ "Languages spoken by more than 10 million people" Archiválva 2009. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Encarta Encyclopedia. 2007. Hozzáférés ideje: 2007-03-03.
  3. ↑ Gordon, Raymond G., Jr. (ed. (2005). "Languages of India". Ethnologue: Languages of the World, Fifteenth edition. SIL International. Hozzáférés ideje: 2006-11-17.
  4. ↑ "Languages in Descending Order of Strength - India, States and Union Territories - 1991 Census". Census Data Online. Office of the Registrar General, India. 1.
  5. ↑ a b c d e Alejandro Gutman, Beatriz Avanzati: Bengali (angol nyelven). Languagesgulper. (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  6. ↑ Phorkán Uddin Áhmed: International Mother Language Day - its significance & glory (angol nyelven). The Financial Express, 2018. február 20. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
  7. ↑ a b c d e f g h i j Bengali Grammar (angol nyelven). Pinhok. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
  8. ↑ Rác Anna: Classifiers in Bengali (angol nyelven). SAV. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  9. ↑ Bengali Grammar (angol nyelven). Learn101. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  10. ↑ Conjugations of the verb জানা – to know. BanglaTangla. (Hozzáférés: 2020. december 18.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Tekintsd meg a Wikipédia bengáli nyelvű változatát!
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bengáli_nyelv&oldid=27126897”