Ugrás a tartalomhoz

„Hegyi-Karabah Köztársaság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Története: kétszer mond
rendezés, pontosítás
32. sor: 32. sor:
| címer_méret = 80px
| címer_méret = 80px
}}
}}
'''Hegyi-Karabah''', hivatalos nevén '''Hegyi-Karabah Köztársaság''' ({{örményül|Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն}}, ''Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun'') egy vitatott státusú terület. [[Azerbajdzsán]] délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán. Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete.
'''Hegyi-Karabah''', hivatalos nevén '''Hegyi-Karabah Köztársaság''' ({{örményül|Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն}}, ''Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun'') egy [[Nemzetközileg el nem ismert de facto országok|de facto ország]] a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]] déli részén. Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam: [[Abházia]], [[Dél-Oszétia]] és a [[Dnyeszter Menti Köztársaság]] ismeri el, hivatalosan [[Azerbajdzsán]] részének minősül. A Hegyi-Karabah Köztársaság a korábbi [[Hegyi-Karabah Autonóm Terület]] nagy részét és a környező területek egy részét ellenőrzi, így [[Örményország]]gal és [[Irán]]nal is határos.


Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete.
== Története ==

== Földrajz ==
Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.

*Legmagasabb pont: [[Mrаv]], 3340 m
*Legfőbb folyók: [[Terter]], [[Khachen]]

== Történelem ==
Az egykori kánátus területén [[1923]]. [[július 7.|július 7-én]] alakult meg a [[Hegyi-Karabah Autonóm Terület]], amelyet [[Azerbajdzsán]]ból kormányoztak.
Az egykori kánátus területén [[1923]]. [[július 7.|július 7-én]] alakult meg a [[Hegyi-Karabah Autonóm Terület]], amelyet [[Azerbajdzsán]]ból kormányoztak.


51. sor: 59. sor:
Örményországnak nem csak Azerbajdzsánnal van határvitája, hanem [[Grúzia|Grúziával]] is. Grúzia délnyugati részén megközelítőleg {{szám|340000}} örmény él Örményországon kívül.
Örményországnak nem csak Azerbajdzsánnal van határvitája, hanem [[Grúzia|Grúziával]] is. Grúzia délnyugati részén megközelítőleg {{szám|340000}} örmény él Örményországon kívül.


== Népessége ==
== Népesség ==
A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt [[asszírok]], [[kurdok]] és [[görögök]] egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.<ref>Forrás: ''A Világ országai'', Nyír.Karta Bt 2008</ref>
A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt [[asszírok]], [[kurdok]] és [[görögök]] egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.<ref>Forrás: ''A Világ országai'', Nyír.Karta Bt 2008</ref>


== Földrajz ==
== Ünnepek ==
*Legmagasabb pont: [[Mrаv]], 3340 m
*Legfőbb folyók: [[Terter]], [[Khachen]]

== Ünnep ==
[[Szeptember 2.]] - [[Nemzeti ünnep]] (a függetlenség napja [[1991]])
[[Szeptember 2.]] - [[Nemzeti ünnep]] (a függetlenség napja [[1991]])


== Külső hivatkozások ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references />
*[http://www.ormenyorszag.lap.hu Örményországról]


== Forrás ==
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Nagorno-Karabakh Republic|oldid=509987904|n=a}}

== Források ==
* Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
* Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5


81. sor: 87. sor:
[[Kategória:Hegyi-Karabah| ]]
[[Kategória:Hegyi-Karabah| ]]


[[en:Nagorno-Karabakh]]
[[en:Nagorno-Karabakh Republic]]

[[an:Alto Karabakh]]
[[af:Republiek van Nagorno-Karabach]]
[[ar:قرة باغ]]
[[ar:جمهورية مرتفعات قرة باغ]]
[[az:Dağlıq Qarabağ]]
[[be:Нагорна-Карабахская Рэспубліка]]
[[be:Нагорны Карабах]]
[[be-x-old:Нагорна-Карабаская Рэспубліка]]
[[bg:Нагорни Карабах]]
[[br:Nagorno-Karabac'h]]
[[bi:Nagorno-Karabakh Republic]]
[[cs:Náhorno-karabašská republika]]
[[bs:Nagorni Karabah]]
[[da:Republikken Nagorno-Karabakh]]
[[ca:Alt Karabagh]]
[[de:Republik Bergkarabach]]
[[ckb:ناگۆرنۆ-قەرەباغ]]
[[cs:Náhorní Karabach]]
[[de:Bergkarabach]]
[[dv:ނަގޯނޯ-ކަރަބަކް]]
[[el:Ναγκόρνο-Καραμπάχ]]
[[eo:Montara Karabaĥo]]
[[es:Nagorno Karabaj]]
[[et:Mägi-Karabahh]]
[[et:Mägi-Karabahh]]
[[es:República de Nagorno Karabaj]]
[[eu:Karabakh Garaia]]
[[eo:Respubliko Montara Karabaĥo]]
[[fa:قره‌باغ]]
[[fa:جمهوری قره‌باغ]]
[[fi:Vuoristo-Karabah]]
[[fo:Nagorno-Karabakk]]
[[fr:Haut-Karabagh]]
[[fr:Haut-Karabagh]]
[[hy:Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն]]
[[frp:Hôt-Karabag]]
[[gl:Nagorno-Karabakh]]
[[io:Republiko di Nagorno-Karabakh]]
[[ka:მთიანი ყარაბაღის რესპუბლიკა]]
[[gv:Nagorno-Karabakh]]
[[kk:Таулы Қарабақ Республика]]
[[he:נגורנו קרבאך]]
[[kv:Керӧс Карабах Республика]]
[[hi:नागोर्नो-काराबाख़]]
[[la:Res Publica Carabachiae Superioris]]
[[hr:Gorski Karabah]]
[[lez:Арцlах Республика]]
[[hy:Լեռնային Ղարաբաղ]]
[[id:Nagorno-Karabakh]]
[[pt:República do Nagorno-Karabakh]]
[[ru:Нагорно-Карабахская Республика]]
[[it:Nagorno-Karabakh]]
[[sco:Nagorno-Karabakh Republic]]
[[ja:ナゴルノ・カラバフ]]
[[sk:Náhorná karabašská republika]]
[[jv:Nagorno Karabakh]]
[[fi:Vuoristo-Karabahin tasavalta]]
[[ka:მთიანი ყარაბაღი]]
[[tt:Таулы Карабах Җөмһүрияте]]
[[ko:나고르노카라바흐]]
[[th:นากอร์โน-คาราบัค]]
[[lez:Суван Къарабагъ]]
[[tr:Dağlık Karabağ Cumhuriyeti]]
[[lt:Kalnų Karabachas]]
[[uk:Нагірно-Карабаська Республіка]]
[[lv:Kalnu Karabaha]]
[[vi:Cộng hòa Nagorno-Karabakh]]
[[mk:Нагорно-Карабах]]
[[war:Republika han Nagorno-Karabakh]]
[[mr:नागोर्नो-काराबाख]]
[[yo:Nagorno-Karabakh Republic]]
[[mzn:قره‌باغ]]
[[nl:Nagorno-Karabach]]
[[nn:Nagorno-Karabakh]]
[[no:Nagorno-Karabakh]]
[[os:Уæлхох Карабах]]
[[pl:Górski Karabach]]
[[pnb:نگورنو کارا باخ]]
[[pt:Nagorno-Karabakh]]
[[qu:Urqusapa Kharabaq]]
[[ro:Nagorno-Karabah]]
[[ru:Нагорный Карабах]]
[[sco:Nagorno-Karabakh]]
[[simple:Nagorno-Karabakh]]
[[sl:Gorski Karabah]]
[[sq:Nagorni Karabah]]
[[sr:Нагорно-Карабах]]
[[su:Nagorno-Karabakh]]
[[sv:Nagorno-Karabach]]
[[tr:Dağlık Karabağ]]
[[uk:Нагірний Карабах]]
[[ur:نگورنو کاراباخ]]
[[vi:Nagorno-Karabakh]]
[[yo:Nagorno-Karabakh]]
[[zh:納戈爾諾-卡拉巴赫]]

A lap 2012. szeptember 5., 10:09-kori változata

Hegyi-Karabah Köztársaság
örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun
Hegyi-Karabah zászlaja
Hegyi-Karabah zászlaja
Hegyi-Karabah címere
Hegyi-Karabah címere
Nemzeti himnusz: Azat ou Ankakh Artsakh

FővárosaSztepanakert
é. sz. 39° 49′ 02″, k. h. 46° 45′ 02″39.817222°N 46.750556°EKoordináták: é. sz. 39° 49′ 02″, k. h. 46° 45′ 02″39.817222°N 46.750556°E
Államformaparlamentáris köztársaság
Vezetők
ÁllamfőBako Szahakjan
MiniszterelnökArajik Harutjunjan
Hivatalos nyelvörmény
függetlenAzerbajdzsántól
kikiáltása1991
Népesség
Népszámlálás szerint146 600 fő (2012)[1]
Becsült143 574 fő (2005)
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11 500 km²
Víz1,7%%
IdőzónaUTC+04:00 (UTC+4)
Egyéb adatok
Pénznemörmény dram (AMD)
Hívószám374 97
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.internet végződés
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi-Karabah Köztársaság témájú médiaállományokat.

Hegyi-Karabah, hivatalos nevén Hegyi-Karabah Köztársaság (örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն, Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun) egy de facto ország a Kaukázus déli részén. Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam: Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság ismeri el, hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül. A Hegyi-Karabah Köztársaság a korábbi Hegyi-Karabah Autonóm Terület nagy részét és a környező területek egy részét ellenőrzi, így Örményországgal és Iránnal is határos.

Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete.

Földrajz

Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.

Történelem

Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak.

1988-ban zavargásokat okozott Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozásának terve. 1989-ben elhatározták az Egyesült Örmény Köztársaság megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.

1991 szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezetett be Örményországgal szemben.

1994-ben Oroszország sikertelenül közvetített az Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.

Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett.

„Soha nem fogunk engedményeket tenni országunk területi egységét illetően. Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget” – mondta Ilham Alijev azeri elnök 2008 januárjában.

„Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné” – jelentette ki Szerzs Szargszjan örmény elnök 2008 tavaszán.

Örményországnak nem csak Azerbajdzsánnal van határvitája, hanem Grúziával is. Grúzia délnyugati részén megközelítőleg 340 000 örmény él Örményországon kívül.

Népesség

A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt asszírok, kurdok és görögök egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.[2]

Ünnepek

Szeptember 2. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1991)

Jegyzetek

  1. http://stat-nkr.am/files/publications/joxovrdagrakan_2012.pdf, 2016. június 12.
  2. Forrás: A Világ országai, Nyír.Karta Bt 2008

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nagorno-Karabakh Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5