Kolumbiai spanyol nyelvjárás

A kolumbiai spanyol nyelvjárás (español colombiano) a kasztíliai spanyol nyelv Kolumbia területén kialakult változata, mintegy 41 100 000 anyanyelvi beszélővel.^[1] Bizonyos hangtani tulajdonságokat figyelembe véve két fővariánsa különböztethető meg: a partmenti (superdialecto costeño), valamint a központi andoki (superdialecto central andino).

Főbb jellemzők

A partmenti fővariáns (superdialecto costeño)

A nyelvjárás megkülönböztető sajátossága, hogy a mássalhangzó előtti és a szóvégi -s hehezetté válik vagy kiesik. Ennek kísérőjelensége a zöngés hangok zöngétlenedése: pl. las vacas [lahˈɸaka] ’a tehenek’, illetve a hasonulás: disco [ˈdikko] ’lemez’. E felosztási kritériumon kívül általánosságban az alábbi jellegzetességeket találjuk:

Az l és r felcserélődése mássalhangzók előtt: pierna [ˈpjelna] ’láb’, carne [ˈkalne] ’hús’, palma [ˈparma] ’tenyér’.
A szóvégi -r elhagyása: mujer → mujé ’nő’, hacer → hacé ’csinálni’.
A szóvégi -n veláris esjtése [ŋ].
A régi h hang gyakori megőrzése: pl. mohoso [moˈhoso] ’penészes’.
Bizonyos kettőshangzók hiátussal történő ejtése: cauce [kaˈuse] ’meder’, criollo [kriˈojo] ’kreol’.
Az ll/y gyenge – inkább félhangzós – ejtése: calle [ˈkaje] ’utca’, hoyo [ˈojo] ’gödör’.
A nyelvtan területén gyakori az hacer többes számú használata az eltelt időt jelentő személytelen kifejezésekben: hacen veinte años ’húsz éve’ (a hace veinte años helyett).

A partmenti nyelvjárás tovább osztható két alnyelvjárásra:

Karibi parti (costeño caribe), amelyet végig az Atlanti-óceán partjai mentén beszélnek (Guajira, Cesar, Magdalena, Atlántico, Bolívar, Sucre, Córdoba tartományok, részben Antioquia, valamint Észak-Santander, és a keleti Llanos síkságnak egy kis része). Ebben a nyelvjárásban a tú személyes névmás használata dominál a tegezésnél.
Csendes-óceán-parti, melynek két fő jellemzője a vos névmás használata tegezésnél (voseo), valamint a magánhangzók közötti /d/ > [r] változás, vélhetően az afrikai nyelvek hatására: maduro → maruro ’érett’, modo → moro ’mód’.

A központi andoki fővariáns (superdialecto central andino)

E nyelvjárás megkülönböztető jellemzője az /s/ mint sziszegőhang megőrzése mássalhangzók előtt és a szó végén, bár magánhangzók között/után előfordulhat a hehezetté alakulása vagy kiesése a spontán beszédben: necesita [neheˈsita] ’szüksége van’, nosotros [noˈ(h)otros] ’mi’ (névmás). Továbbá:

Az l és r nem cserélődik fel mássalhangzók előtt.
A szóvégi -r ejtődik.
Az -n veláris ejtése csak a partmenti területekhez közel jelentkezik.
Nyelvtani vonatkozásban: az igeragozásban gyakori a -se végű igék főnévi igenevéhez az -n személyrag hozzáadása a többes számban: sentarse [ellos] → *sentarsen ’leülniük’.

A központi andoki nyelvjárás szintén tovább tagolható két alnyelvjárásra:

Nyugati andoki (Antioquia – az északi rész kivételével –, Caldas, Quindío, Rosaralda, Tolima és Valle del Cauca egyes részein), melynek jellemzője az ll és az y nem megkülönböztető ejtése (yeísmo), illetve az /s/ apiko-alveoláris ejtése (mint a spanyolországi északi nyelvjárásokban, Antioquia – kivétel az északnyugati rész –, Caldas, Quindío, Risaralda, Tolima és Valle del Cauca bizonyos részein).
Keleti andoki (Nariño, Cauca – a parti részek kivételével –, Huila, Tolima egy része, Cundinamarca, Boyacá, Santander és Norte de Santander egy része), melynek legfőbb sajátosságai közé tartozik az ll [ʎ] és y [ʝ] megkülönböztetése (kivétel a főváros, Bogotá).

Nyelvjárási tagolódás

A kolumbiai spanyol részletes nyelvjárási felosztása: a partmenti fővariáns tovább tagolható Karib-tenger-partira, amely öt alnyelvjárásra oszlik (cartagenai, Santa Marta-i, La Guajira-i, belső karibi és észak-santanderi), és Csendes-óceán-partira, amelynek két alváltozata (északi és déli) van. Az utóbbi szintén felbontható közép-keletire, három alnyelvjárással (nariñói–caucai, tolimai–huilai, cundinamarcai–boyacái), illetve közép-nyugatira, két alváltozattal (Valle del Cauca-i és antioquiai vagy paisa). A nyelvjárási tagolódás összefoglalva az alábbi ábrán látható az eredeti elnevezésekkel.

SUPERDIALECTO COSTEÑO
Costeño Caribe
cartagenero	samario	guajiro	caribe interior	nortesantandereano
Costeño Pacífico
septentrional			meridional
SUPERDIALECTO CENTRAL ANDINO
Centro-Oriental			Centro-Occidental
nariñense–caucano	tolimense–huilense	cundiboyacense	valluno	paisa (antioqueño)

Említésre érdemes még, hogy Kolumbiában beszélnek két kreol nyelvváltozatot is: egyikük a spanyol alapú palenquero a San Basilio de Palenque közigazgatási területen, a másik pedig az angol alapú San Andrés y Providencia-i kreol vagy bendé.

Jegyzetek

↑ Francisco Moreno Fernández, Jaime Otero Roth: Demografía de la lengua española (PDF). Instituto Complutense de Estudios Internacionales (ICEI), 2006. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 1.)

Források

Manuel Alvar: Manual de dialectología hispánica. El Español de América. (spanyolul) Barcelona: Grupo Planeta. 1996. ISBN 9788434482180 . (COLOMBIA, José Joaquín Montes, Instituto Caro y Cuervo, Bogotá, pp. 134–145)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Asociación de Academias de la Lengua Española (Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete)
Jergas de habla hispana – online spanyol nyelvjárási és szlengszótár

A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Francisco Moreno Fernández, Jaime Otero Roth: Demografía de la lengua española (PDF). Instituto Complutense de Estudios Internacionales (ICEI), 2006. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 1.)

[1]