Andok

Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén. Hossza 7000 km, szélessége nagyjából 200–300 km, néhány helyen (a 18° és a 20° szélességek között) meghaladja az 500 km-t (Bolíviában 640 km), átlagos magassága 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela.

Andok
Andok
Magasság	6962 m
Hely	Dél-Amerika Argentína Chile Peru Bolívia Ecuador Kolumbia Venezuela
Hegység	Kordillerák
Legmagasabb pont	Aconcagua (6962 m)
Típus	vulkanikus, gyűrődéses
Terület	3 300 000 km2
Hosszúság	7000 km
Szélesség	200-600 km
Elhelyezkedése
Andok Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 32° 39′ 12″, ny. h. 70° 00′ 42″-32.65333333, -70.01166667
A Wikimédia Commons tartalmaz Andok témájú médiaállományokat.

Cono de Arita, Salta (Argentína)

Az Andok a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja az Aconcagua (6962 m). A Chimborazo az ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely, az egyenlítői kidudorodás miatt. Az Andok nem olyan magas, mint a Himalája, de legalább olyan széles és majdnem kétszer olyan hosszú.

Fizikai jellemzők

Geológia

Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca-lemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá. A két lemez határát a Peru-Chile óceáni árok jelzi. A fiatal Nazca litoszféra ellenállása a szegélyek mentén sok földrengést okoz.

Az Andok kialakulása a jura időszakban kezdődött. A kréta időszakban kezdte elnyerni mai formáját, a keleti ősi kratonok üledékes és átalakult kőzeteinek kiemelkedésével törésével és gyűrődésével. A Nazca-lemez, illetve részben az Antarktiszi-lemez alábukása életben tartja a tektonikus erőket és folyamatos hegységképződéshez (orogenezishez) vezet, amely nagy földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Délen nagy törés választja el a Tűzföldet a kis Scotia kéreglemeztől. Az 1000 kilométeres Drake-átjáró túloldalán, a Scotia-lemeztől délre fekszenek az Antarktiszi-félsziget hegyei, amelyek az Andok láncai meghosszabbításának látszanak.

Az Andokban több aktív vulkán van. A leghíresebb a Cotopaxi, az egyik legmagasabb aktív vulkán a világon. Az Andok három részre oszlik: a Déli-Andok Argentínában és Chilében, a Közép-Andok Chile északi részén, Peruban és Bolíviában, valamint az Északi-Andok Ecuador északi részén, Peruban és Venezuelában. Az Északi-Andok két vonulatra oszlik: a Nyugati Kordillera és a Keleti Kordillera, amelyeket mély medencék választanak el egymástól.

Éghajlat

Az Andok éghajlata a magassággal és tengerhez való közelséggel változik. A déli rész esős és hideg, a központi nagyon száraz, az északi esős és meleg, 18 °C átlaghőmérséklettel. Az éghajlat a magassággal hirtelen változik. A hóborította Cotopaxi hegycsúcstól néhány kilométerre már esőerdők vannak.

A hóhatár az elhelyezkedéstől függ. Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában és Peruban 4500–4800 m, Dél-Peru és Észak-Chile száraz hegységeiben (a 30° déli szélesség körül) 4800–5200 m. Dél felé csökkenni kezd, az Aconcaguán (32° D) 4500 m, a 40° szélességnél 2000 m, az 50°-nál 500 m, és a Tűzföldön (55° D) már csak 300 m. Az 50° D-től kezdődően több gleccser lenyúlik a tengerszintre.

Felfedezése

Woodbine Parish és Joseph Barclay Pentland végighaladt a bolíviai Andok nagy részén 1826 és 1827 között.

Hegycsúcsok

Az Andok 10 legmagasabb hegycsúcsa:

Az El Misti egy tipikus rétegvulkán az Andokban

Magasság (m)	Név	Ország
6962	Aconcagua	Argentína
6891	Ojos del Salado	Argentína, Chile
6792	Monte Pissis	Argentína
6770	Cerro Mercedario	Argentína
6768	Huascarán	Peru
6759	Cerro Bonete	Argentína
6758	Nevado Tres Cruces	Argentína, Chile
6739	Llullaillaco	Argentína, Chile
6658	Walther Penck-csúcs	Argentína
6638	Incahuasi	Argentína, Chile

Irodalom

• Longhena, M.-Walter, A.: Az ősi Peru - Az Andok kultúrái, az inkák birodalma, Officina '96 Kiadó, 2002.
• Az Andok kincsei, Elektra Kiadóház, 2010

Szakcikkek

• H. "Bedouin" Áron, Qoyllurrity: a hó csillaga : zarándokút az Andok csúcsai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2009. (11. évf.) 3. sz. 42-57. old.
• Pajtókné Tari Ilona: Salar de Uyuni : kalandozás az Andok hegyláncai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2006. (8. évf.) 3. sz. 18-25. old
• Mező Szilveszter: Az ismeretlen Andok - A Méridai-Kordillera ösvényein, Élet és tudomány, 2004. (59. évf.) 25. sz. 784-787. old.
• Kókai Sándor: Misztikum és valóság az Andok láncai között: Peru, Természet világa: természettudományi közlöny, 1999. (130. évf.) 2. sz. 66-68. old.
• Sáfrány József: Tengerparti sivatag: az Andok lábánál, Természetbúvár, 1997. (52. évf.) 4. sz. 28-30. old.
• Jégszigetek az Andok tavaiban, Természet világa: természettudományi közlöny, 1983. (114. évf.) 2. sz. 75-76. old.
• A déli Andok vulkánjainak idei kitörése, Természettudományi közlöny , 1932. (64. évf.) 959-960. sz. 340-343. old.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Andok témájú médiaállományokat.

• PhotoGlobe: Andes around Mt. Mercedario
• Andes geology (University of Arizona)
• Climate and animal life of the Andes
• Civilizations of Ancient Peru