Karvalybagoly
A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Surnia ulula (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 A karvalybagoly elterjedési területe
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Karvalybagoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Karvalybagoly témájú médiaállományokat és Karvalybagoly témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Strix nembe Strix Ulula néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- karvalybagoly (Surnia ulula ulula) – Eurázsia északi része
- Tien-San-i karvalybagoly (Surnia ulula tianschanica) – Tien-san hegység
- sólyombagoly (Surnia ulula caparoch) – Észak-Amerika
Előfordulása
szerkesztésSkandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikáig fészkel. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, erdős tundrák és a lomberdők. Kedveli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésMagyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg.[5]
Megjelenése
szerkesztésTesthosszúsága 36–39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74–81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm.[5] A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik.
_in_Deutschland..IMG_7610%D0%A6%D0%A8.jpg) |
_(13667938805).jpg) |
Életmódja
szerkesztésKöltési időben főleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakat is.[5] Egyedszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagy számban kóborol.
Szaporodása
szerkesztésFészket nem épít, általában harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hetes koruk után tudnak.
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint forint.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
