Hanau

Hanau város Németországban, Hessen tartományban. A szomszédos települések északon Schöneck és Bruchköbel, északkeleten Erlensee és Rodenbach, délkeleten Kahl am Main, délen Großkrotzenburg, Hainburg és Obertshausen, nyugaton Mühlheim am Main és Maintal.

Hanau
Hanau címere Hanau zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Darmstadt
Járás	Main-Kinzig járás
Rang	város
Polgármester	Claus Kaminsky (SPD)
Irányítószám	63450, 63452, 63454, 63456, 63457
Körzethívószám	06181
Rendszám	HU
Testvérvárosok	Lista Dartford, Conflans-Sainte-Honorine, Francheville, Jaroszlavl, Tottori
Népesség
Teljes népesség	101 364 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Terület	76,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 50° 07′ 58″, k. h. 8° 55′ 01″50.132777777778, 8.9169444444444
Hanau Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Main-Kinzig járás térképén
Hanau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Városrészek

• Innenstadt
• Nordwest
• Südost
• Lamboy
• Steinheim
• Klein-Auheim
• Großauheim
• Wolfgang
• Mittelbuchen
• Kesselstadt

Története

Lásd még: hanaui csata

Várkastélyát első ízben 1143-ban említették, a település ezt követően alakult ki a vár körül. 1303. február 2-án I. Albert német király vásártartási jogot és városi rangot adományozott Hanaunak. Ebben az időben kezdték el a városfalak építését.

A 15. században a lakosok száma megnövekedett és a város lényegesen kibővült. A nyugati városfalakon kívül előváros alakult ki, amit 1470-ben szintén fallal védtek. 1528-ban a két középkori falrendszer körül újabb városfalat építettek a kor technikai színvonalának megfelelően.

A város a legdinamikusabban II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi gróf idején növekedett, aki 1597. június 1-jén szerződést kötött a Franciaországból és Spanyol-Németalföldről menekült kálvinistákkal, akik tőkét és szaktudást hoztak városba. Ekkor alakult ki az új városrész (Neustadt), amely 1821-ig a hanau óvárostól független közigazgatással rendelkezett. Szintén II. Fülöp Lajos volt az, aki zsidó közösséget telepített a városba.

A 19. században Hanau a németországi demokratikus mozgalmak egyik központja volt, ahonnan 1830-ban és 1848-ban számos forradalmi megmozdulás indult. 1850 novemberében a várost bajor és osztrák csapatok foglalták el, amelyek az ellenforradalmat szolgálták, és csak 1851 nyarán vonultak ki.

1933-ban a nemzetiszocialista hatalomátvétellel megszűnt a város demokratikus közigazgatása. A második világháború előtt és alatt számos zsidó származású polgárt deportáltak és öltek meg; Hanau 1604 óta létező zsidó közössége teljesen megsemmisült.

1944. január 6-án és március 19-én a várost brit bombatámadás érte, és ez utóbbi során majdnem teljesen lerombolták. Csak hét ház kerülte el a pusztítást; a lakosság száma 10000 fő alá csökkent. A háborút követő újjáépítés során a középkori városkép eltűnt. A várkastély, hadtörténeti múzeum és a színház romjait eltakarították, hogy az új épületeknek helyet teremtsenek. Ugyanerre a sorsra jutott a városfal akkor még megmaradt része, a lakóépületek többsége, köztük több műemlék is.

Hanau az amerikai hadsereg egyik legnagyobb európai támaszpontja lett. A hidegháború alatt mintegy 30000 katona és civil tartózkodott itt. 2008. augusztus 8-án a támaszpontot végleg bezárták.

Népesség

(December 31-i állapot szerint)

Év	Állandó lakosok
1998	87 716
1999	87 809
2000	88 294
2001	88 801
2002	89 185
2003	88 897
2004	88 487
2005	88 546
2006	88 402
2008	87 760
2009	88 023
2010	88 335

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A3-as, A45-ös és az A66-os autópálya.

Szenczi Molnár Albert és Hanau

• Az első teljes, magyar nyelvre lefordított (és kinyomtatott) Biblia, vagyis a vizsolyi biblia javított kiadását Szenczi Molnár Albert készítette el és Hanauban adta ki 1608-ban – innen is a kiadás neve: hanaui biblia. (A tudós fordító ez idő tájt a kb. 100 km-re északra fekvő Marburgban volt Móric hessen–kasseli tartománygróf pártfogoltja.)
• (Évekkel később) Szenczi Molnár Albert a harmincéves háború következtében elvesztette oppenheimi otthonát, így először a heidelbergi fejedelmi udvarban húzódott meg, de a várost a fehérhegyi csata után Johann t’Serclaes Tilly katonái dúlták fel; kifosztották és megkínozták Szenczi Molnár Albertet is, aki ekkor Hanauba vándorolt. Itt adta ki Bethlen Gábor megbízásából Kálvin Institutio Christianae religionis című művének magyar fordítását (1624).

Híres hanauiak

• Salamon Hanau (1687. – 1746.) német zsidó nyelvtudós
• Friedrich Wilhelm Mertz (Hanau, 1777. – 1859.) osztrák császári-királyi altábornagy, a komáromi erőd parancsnoka 1845 és 1848 között
• Johann Christian Claudius Devaranne (Hanau, 1784. március 8. – Düsseldorf, 1813. július 20.) a népek csatája egyik alakja a Napóleon elleni koalíciós haderőből
• Grimm fivérek
  • Jacob Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) német nyelvész, irodalomtudós, jogász, a német filológia és ókortudomány megalapozója
  • Wilhelm Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) német író, nyelvtudós és régiségbúvár
• Ludwig Emil Grimm (Hanau, 1790. május 14. – Kassel, 1863. április 4.) német festő és rézmetsző, a Grimm fivérek öccse
• Ludwig Hassenpflug (Hanau, 1794. február 26. – Marburg, 1862. október 10.) kurhesseni miniszter
• Moritz Daniel Oppenheim (Hanau, 1800. január 7. – Frankfurt am Main, 1882. február 26.) német–zsidó festő (a modern kor első zsidó festője)
• Hermann Kopp (Hanau, 1817. október 30. – Heidelberg, 1892. február 20.) német kémikus
• Louis Paul Amédée Appia (Hanau, 1818. október 13. – Genf, 1898. május 1.) svájci sebész
• Karl Storck (Hanau, 1826. május 21.. – Bukarest, 1887. május 18.) német születésű román szobrász
• Karl Heyer (Hanau, 1888. november 30. – Freiburg, 1964. július 24.) hugenotta író, antropozófus
• Paul Hindemith (Hanau, 1895. november 16. – Frankfurt am Main, 1963. december 28.) német zeneszerző, zenetudós és -pedagógus, hegedűs, brácsás, karmester, a 20. századi zene egyik központi alakja
• Wilhelm Wagenfeld (Bréma, 1900. április 15. — Stuttgart, 1990. május 28.) német ipari formatervező, dizájner, a bauhaus fontos alakja, Moholy-Nagy László tanítványa
• Rudi Völler (Hanau, 1960. április 13. –) volt német labdarúgó, jelenleg a Bayer 04 Leverkusen sportigazgatója
• Molnár Zsófi (Arad, 1967. augusztus 1. –) Hanauban élő magyar meseíró, ifjúsági elbeszélő, műfordító. Molnár Szabolcs és Molnár Erzsébet leánya
• Nico Kurz (Hanau, 1997. január 31. –) német dartsjátékos

Testvérvárosai

• Dartford, Egyesült Királyság
• Tottori, Japán
• Jaroszlavl, Oroszország
• Conflans-Sainte-Honorine, Franciaország
• Francheville, Franciaország
• Nilüfer, Törökország
• Doorn, Hollandia (megszakadt 2009 januárjában)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.