Bukarest
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Bukarest (románul: București) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa. Valamivel több mint 1,8 millió lakosával és 2,2 millió lakosú városi agglomerációval, az Európai Unió 7. legnagyobb városa. Építészetét a századforduló kori fejlődése, a háborúk, a kommunista korszak és a modern kor formálta. A két világháború közötti időszakban a várost elegáns neobarokk építészete miatt „Keleti Párizs” és „Kis Párizs” (Micul Paris) néven emlegették. Bár a város történelmi központjában sok régi épület megtalálható, de a háborúk, földrengések és Nicolae Ceaușescu rendszeresítési programja miatt megrongálódtak vagy megsemmisültek. A 2000 utáni években a város gazdasági és kulturális fellendülésen ment keresztül.
Bukarest (București) | |||
Fentről, balról jobbra: Covaci utca, a román parlament épülete, az épülő Nemzet megváltása székesegyház, a Központi Egyetemi Könyvtár és a Calea Victoriei (dicsőség út) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Fejlesztési régió | Bukarest-Ilfov fejlesztési régió | ||
Polgármester | Nicușor Dan (független) | ||
Irányítószám | 010011–062397 | ||
SIRUTA-kód | 179132 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1 716 961 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Magyar lakosság | 2168 (0%, 2021)[2] | ||
Népsűrűség | 12411 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 60-90 m | ||
Terület | 228 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 24′ 48″, k. h. 26° 05′ 52″44.413361°N 26.097778°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 48″, k. h. 26° 05′ 52″44.413361°N 26.097778°E | |||
Bukarest weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bukarest témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajz
szerkesztésBukarest Románia déli részén, a Dâmbovița folyó két partján épült, a Dunától 68 km-rel északra, a Fekete-tengertől 280 km-rel nyugatra. A város a Vlăsiei-síkságon (Câmpia Vlăsiei) fekszik, amely a Román alföld része. Keletre található a Bărăgan síkság, nyugatra a Găvanu Burdea síkság, délre pedig a Burnazului síkság. A Bukarest környéki síkvidéket Bukaresti síkságnak (Câmpia Bucureștiului) is szokták nevezni.
Geológiája és geomorfológiája
szerkesztésA Vlăsiei-síkság a negyedkorban alakult ki, amikor a Fekete-tenger visszahúzódott a Kárpátok és Szubkárpátok előteréből. Az alluviális síkvidéken a pleisztocénben vastag löszrétegek rakódtak le. A terület a holocénben ismét megemelkedett. Ebben az időszakban alakultak ki a síkságot átszelő folyók völgyei, amelyek helyenként mélyen bevágódnak a löszrétegekbe ezáltal tagolva a területet. A síkság magassága 100–115 m körül van az északnyugati részen és 50–60 m körül a délkeleti részen, a Dâmbovița partvidékén. Bukarest 80–90 m tengerszint feletti magasságon fekszik.
A síkságot az átszelő folyók több részre tagolták. Az északi rész a Băneasa síkság, amely a Colentina folyótól északra fekszik, ezt követi a Colentina folyó völgye. A folyó szabályozását követően számos gyűjtőtó alakult ki területén, amelyek meghatározzák Bukarest északi részének geomorfológiai arculatát. Ezek a Plumbuita, Ostrov, Dobroești és Pantelimon tavak. A Colentina-síkság vagy Giulești-Floreasca síkság (Câmpul Colentinei) adja a város területének 36%-át. Déli irányban a Dâmbovița völgye követi. A folyó völgye szabályozva van, ennek következtében az egykori homokvonulatok, szigetek eltűntek. A folyótól délre néhány alacsonyabb halom található: Uranus-Mihai Vodă, Dealul Mitropoliei, Colina Radu Vodă, Movila Mare. A Dâmbovița folyótól délre fekvő geomorfológiai egység a Cotroceni-Berceni vagy Cotroceni-Văcărești síkság.
Éghajlata
szerkesztésÉghajlata mérsékelt kontinentális. A tavasz és az ősz rövid, a nyár általában már április végén beköszönt. A legmelegebb hónap július. A tél általában december első hetében kezdődik, a nagyobb havazások is erre a hónapra tehetők. Ez a hónap rendszerint csapadékos, ködös, ám a hőmérséklet alig csökken −3 °C alá. A leghidegebb hónap január.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,0 | 20,0 | 29,0 | 32,0 | 37,0 | 37,0 | 39,0 | 41,0 | 39,0 | 35,0 | 24,0 | 18,0 | 41,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,5 | 4,1 | 10,5 | 18,0 | 23,3 | 26,8 | 28,8 | 28,5 | 24,6 | 18,0 | 10,0 | 3,8 | 16,6 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,5 | −3,3 | 0,3 | 5,6 | 10,5 | 14,0 | 15,6 | 15,0 | 11,1 | 5,7 | 1,6 | −2,6 | 5,7 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −32,0 | −26,0 | −19,0 | −4,0 | 0,0 | 5,0 | 8,0 | 7,0 | 0,0 | −6,0 | −14,0 | −23,0 | −32,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 40 | 36 | 38 | 46 | 70 | 77 | 64 | 58 | 42 | 32 | 49 | 43 | 595 |
Havi napsütéses órák száma | 61 | 85 | 155 | 180 | 248 | 270 | 341 | 310 | 240 | 155 | 60 | 62 | 2167 |
Forrás: worldweather.org |
Vízrajza
szerkesztésBukarestet két folyó szeli át, a Dâmbovița és a Colentina, mindkettő szabályozott mederben tart délkeletnek. A város északi részét átszelő Colentina rendezésekor felszámolták a környék mocsarait, és több gyűjtőtavat hoztak létre. Ezek közül jelentősebb a Herăstrău, Tei és a Floreasca. 1984-ben Nicolae Ceaușescu elrendelte, hogy ássanak csatornát a Dunáig, amitől Bukarest is kikötővárossá válhatott volna. A felmérések szerint az 1989-es forradalomig a csatorna mintegy 70%-a készült el.
Története
szerkesztésA legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította. Ezt a legendát először 1761-ben egy ferences szerzetes, Blasius Kleiner jegyezte fel. A történet szerint a pásztor egy templomot emelt, amely napjainkban is nevét viseli, de a vizsgálatok kimutatták, hogy a templom csak 1743 körül épült. A legenda alapját az képezi, hogy Bukarest román nevének (București) elemei a román „bucurie” (boldogság) és "-esti" (településnév-képző, az -escu többesszáma) szavak. Egy másik legenda szerint a várost Negru Vodă alapította. Erről a legendáról először a raguzai Giacomo di Pietro Luccari tesz említést, aki Vitéz Mihály uralkodása alatt járta be Havasalföldet és állított össze egy részletes monográfiát az országról.[3]
Hivatalos dokumentumok először 1459. szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Țepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát. Egy 1460-ból származó fejedelmi dokumentum castro fluvii Dombovicha néven említi, míg 1461-ben castro Bokoresth néven szerepel.[4]
Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domnească (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII.-XVIII. századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.
Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domnească-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült a Mogoșoaia-palota (1698), ahol ma a Brâncoveanu-múzeum található.
Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colțea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost számláltak, 1831-ben ez a szám megduplázódott. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a Cișmigiu Park. A város 1862-ben vált az 1859-ben egyesített Románia fővárosává.[5]
Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-án elfoglalták Bukarestet. 1918 tavaszán Románia különbékét kért, és kötött. A második világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.
1956 novemberében a diákok kommunizmus-ellenes megmozdulásokat szerveztek, de a katonaság leverte és megtorolta az akciót. 1989 decemberében a forradalom végigsöpört Románián, és a bukarestiek megdöntötték Ceaușescu diktatúráját.
Építkezések Nicolae Ceaușescu diktatúrája idején
szerkesztésA hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Bukarest belvárosának ötszáz hektárját eldózeroltatta (az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidőbeli városrombolás), hogy helyébe észak-koreai mintára a rendszerének kedves szocialista realista stílusúnak nevezett, de valójában neoklasszicista új városközpontot építsen.
A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, más elnevezéssel a Nép Háza (Casa Poporului), jelenleg a Parlament Palotája, melyet Ceaușescu saját rezidenciájának szánt.[6] Jelenleg ez az épület ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guinness rekordok könyve is jegyzi: ez a világon a harmadik legnagyobb épület, a Pentagon után, 330 000 m² alapterületű. A palotától a párizsi Champs-Élysées-nél is szélesebb sugárút (Victoria Socialismului, jelenleg Bulevardul Unirii) indul keleti irányba, az ennek mentén felhúzott panelekbe a pártállami elit költözhetett.
A forradalom kitörése miatt számos grandomán épület-kezdemény befejezetlenül maradt és jelenleg is üresen áll (Nemzeti Könyvtár, Ifjúsági Ház, Szocializmus Múzeuma / Rádió Ház, piac-komplexumok stb).
Kronológia
szerkesztés- 1459 Először említik hivatalos dokumentumban Bukarestet
- 1465 Radu cel Frumos fejedelem rezidenciája lett
- 1659 Gheorghe Ghica Havasalföld fővárosává tette
- 1661 Megjelentek az első kövezett utak
- 1808 Megnyílt a Hanul lui Manuc fogadó, itt írják alá 1812-ben a török–orosz paktumot
- 1847 A város egyharmadát tűzvész pusztította el
- 1869 Megnyílt az első vasúti pályaudvar (Gara Filaret)
- 1872 Üzembe helyezték az első villamost
- 1912 Megnyílt a Băneasa (ma Aurel Vlaicu) repülőtér
- 1916 A német hadsereg elfoglalta a várost, és csak két év múlva hagyta el
- 1922 Megépült a diadalív (Arcul de Triumf)
- 1929 Elindult az első rendszeres rádióadás
- 1936 Elkészült a Herăstrău park mintegy 187 ha területen, mellette pedig a Falumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
- 1944 A II. világháborúból való kiugrás után a román csapatok megtisztították a várost a német csapatoktól. Helyükre szovjetek érkeztek, akik csak 1958-ban hagyták el az ország területét
- 1954 Megnyílt a Román Operaház
- 1956 Szilveszterkor sugározták az első román tévéadást
- 1968 Megnyílt az Otopeni (ma Henri Coandă) repülőtér
- 1977 A Richter-skálán 7,2 fokozatú földrengés elpusztította a főváros történelmi központjának nagy részét
- 1979 Megépült az első metróvonal
Demográfia
szerkesztésA városnak 2011-ben 1,88 millió lakosa volt.
Népességének változása:
Lakosok száma | 30 000 | 61 000 | 178 000 | 282 000 | 639 000 | 1 452 000 | 2 067 000 | 2 029 000 | 1 929 000 | 1 716 961 |
1798 | 1831 | 1877 | 1900 | 1930 | 1966 | 1992 | 1998 | 2005 | 2021 |
Etnikumok
szerkesztésNemzetiség szerint a lakosság 97-98%-a román.
Jelentősebb etnikai csoportok a romák, a magyarok, a törökök, a zsidók, a németek (főleg a regati németek ), a kínaiak.
Magyar közösség
szerkesztésA bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 fő, de becslések szerint létszámuk tíz-húszezer főre tehető, ezen felül több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró dolgozik itt. A városban működik a magyar tannyelvű Ady Endre Elméleti Líceum (régi nevén 33-as ipari líceum); az egyetemen hungarológiai tanszék is működik.[7] 2013. novemberétől itt szerkesztették a Brassói Lapok havi mellékleteként megjelenő Bukaresti Magyar Élet című lapot, majd ennek megszűnése után 2018-tól a Bukaresti Lapokat. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít, a Bukaresti Rádió napi egyórás magyar adást sugároz. A magyar kultúra terjesztését a Magyar Kulturális Intézet, illetve a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság (Petőfi Sándor Művelődési Ház) is biztosítja. Magyar amatőr színjátszók is működnek Petőfi Színkör néven, újabban amatőr néptánc csoport is létrejött Bercsényi Baráti Tánckör néven. A Bărăția római katolikus templomban heti kétszer magyarul miséznek. A Calvineum és a Szőlőskerti református templomokban hetente többször tartanak magyar nyelvű istentiszteletet. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.
Híres magyarok
szerkesztés- Itt született 1935-ben Kovács Júlia Ibolya biokémikus.
- Itt született 1937-ben Koós János magyar táncdalénekes.
- Itt született 1968-ban Daniela Györfi magyar származású román énekes.[8]
Vallás
szerkesztésA 2011-es népszámlálás során a lakosság 87,6%-a vallotta magát hívőnek, ezen belül 84,3% ortodox, 1,2% római katolikus, 2,1% más kisebb felekezetek hívei, 0,6% vallás nélküli és ateista. A lakosság 11,8%-a esetében nem áll rendelkezésre adat.[9]
A Nemzet Megváltása Székesegyház (románul: Catedrala Mântuirii Neamului), Urunk Mennybemenetele és András apostol katedrális, a román ortodox egyház épülő székesegyháza Bukarestben. A mindenkori román pátriárka széktemploma lesz, egyúttal átadásakor az egyik legnagyobb ortodox templom a világon. A város központjában, a Spirea-dombon áll, a Parlament Palotája szomszédságában.
Önkormányzat és közigazgatás
szerkesztésAdminisztratív körzetek
szerkesztésBukarest 2020 táján hat szektorra (sector) van felosztva. Ezek a szektorok a hozzájuk tartozó körzetekkel (cartiere):
szektor | körzet |
---|---|
1. szektor | Aviatorilor, Aviației, Băneasa, Bucureștii Noi, Dămăroaia, Domenii, Dorobanți, Floreasca, Gara de Nord, Grivița, Pajura, Pipera, Primăverii, Victoriei |
2. szektor | Colentina, Iancului, Pantelimon, Tei |
3. szektor | Balta Albă, Centru Civic, Dudești, Titan, Vitan |
4. szektor | Berceni, Olteniței, Timpuri Noi, Văcărești |
5. szektor | Cotroceni, Ferentari, Rahova |
6. szektor | Crângași, Drumul Taberei, Giulești, Militari |
Mindegyik szektornak van egy 27 fős tanácsa, egy városházája és egy polgármestere. Tervezik a városi terület bővítését; az északra fekvő terület, Otopeni bővítését és beépítését.[10]
Címerek
szerkesztés-
Címer 1868
-
Címer 1970-1989
-
Jelenlegi címer
Közlekedés
szerkesztésBukarestet két nagy nemzetközi útvonal keresztezi: IV. és IX. páneurópai közlekedési folyosó.
Metró
szerkesztésVasút
szerkesztésAz ország nemzeti vasúthálózatának csomópontja, amelyet Căile Ferate Române üzemeltet. A főpályaudvar a Gara de Nord ('Északi pályaudvar'), amely összeköttetést biztosít Románia összes nagyobb városával, valamint nemzetközi célpontokkal: Belgrád, Szófia, Várna, Kisinyov, Kijev, Szaloniki, Bécs, Budapest, Isztambul stb.
Légi
szerkesztésBukarestnek két nemzetközi repülőtere van :
- Henri Coandă nemzetközi repülőtér ( IATA : OTP, ICAO : LROP), amely 16,5 km-re északra található Bukarest városközpontjától, Otopeni városában, Ilfovban. Az utasforgalmat tekintve Románia legforgalmasabb repülőtere.
- Aurel Vlaicu nemzetközi repülőtér (IATA: BBU, ICAO: LRBS) Bukarest üzleti és VIP repülőtere. Mindössze 8 km-re északra található Bukarest városközpontjától, a város határain belül.
Oktatás
szerkesztésBukarestben számos állami vagy magán felsőoktatási intézmény van. A képzési kínálat teljesnek mondható.
Kultúra
szerkesztésRománia más részeitől, például a Fekete-tenger partjától vagy Erdélytől eltérően Bukarest kultúrájának nincs meghatározott stílusa, hanem a román és a nemzetközi kultúra elemeit foglalja magában.
Építmények
szerkesztésA városban nevezetes épületek és műemlékek találhatók. Ezek közül talán a legkiemelkedőbb a Parlament Palotája, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor uralma alatt építettek az 1980-as években. A világ második legnagyobb parlamenti épülete, amely otthont ad a román parlamentnek (a képviselőháznak és a szenátusnak), valamint a Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeumnak. Az épület a világ egyik legnagyobb kongresszusi központjával büszkélkedhet.
Bukarest másik nevezetessége az Arcul de Triumf (A Diadalív), amely jelenlegi formájában 1935-ben épült, és a párizsi Diadalív mintájára készült.
A román Athenaeum (Ateneul Român) épülete a román kultúra szimbólumának számít. 1886 és 1888 között Paul Louis Albert Galeron építész építtette. Az 1888-ban megnyílt díszes, kupolás, kör alakú épület a város legrangosabb koncertterme, valamint a „George Enescu” Filharmónia és a George Enescu Fesztivál otthona.
Az InterContinental Bucharest egy ötcsillagos szálloda az Egyetem tér közelében, és egyben a város egyik nevezetessége is.
A Szabad Sajtó Háza (Casa Presei Libere, korábban: Casa Scânteii) a híres "Lomonoszov" Moszkvai Állami Egyetem másolata. 1956 és 2007 között a legmagasabb épület volt a városban. Az ország fő nyomdájának otthont adó épület neve a Scînteia című újság nevéből származik, amely a Román Kommunista Párt fő írott propagandaeszköze volt.
-
belvárosi szökőkutak az Unirii téren
-
A Cărturești Carusel könyvesbolt belseje
-
A Therme Bukarest Európa egyik legnagyobb termálfürdő-komplexuma
Főbb látnivalók
szerkesztésTörténelmi
szerkesztés- A Parlament Palota épülete
- Athenaeum (Ateneul Român) (1888), neoklasszikus koncertterem, a város legrangosabb koncertterme
- Stavropoleos-kolostor temploma brâncoveanu-stílusban (1724)
- Arcul de Triumf (A Diadalív). Az első, fából készült diadalív Románia függetlenségének elnyerése (1878) után készült el. Ezt 1935-ben a jelenlegi neoklasszikus stílusú építmény váltotta fel.
- a mogoșoaiai palota (1702) Bukarest közelében
- Kretzulescu-palota (1902-1904), a Stirbei Vodă utca 39. alatt
- A patriarchális székesegyház (Catedrala Patriarhală din București) (1655-1659)
- Antim-kolostor (1715)
- Radu Vodă ortodox kolostor
-
Az Athenaeum (Ateneul Român)
-
A bukaresti patriarchális székesegyház (Catedrala Patriarhală din București)
-
Radu Vodă-kolostor
-
Parasztmúzeum (Muzeul Naţional al Taranului Român)
-
Cercul Militar
Egyéb vallási
szerkesztés- A Nemzet Megváltása Székesegyház (Catedrala Mântuirii Neamului)
Múzeumok
szerkesztés- Dimitrie Gusti Falumúzeum (szabadtéri múzeum)
- Parasztmúzeum (Muzeul Naţional al Taranului Român) Európa egyik népszerű művészeti és hagyományokkal foglalkozó múzeuma
Egyéb
szerkesztés- Parkok (Herăstrău, Cismigau)
Testvérvárosok
szerkesztés- Chișinău, Moldova
- Budapest, Magyarország (1997) (partnerváros)
- Moszkva, Oroszország
- London, Egyesült Királyság
- Szófia, Bulgária
- Athén, Görögország
- Ankara, Törökország
- Isztambul, Törökország
- Ammán, Jordánia (1999)
- Atlanta, USA (1994)
- Peking, Kína (2005)
- Hannover, Németország
- Nicosia, Ciprus
Galéria
szerkesztés-
Hanul lui Manuc (Manuc fogadója)
-
BNR (Román Nemzeti Bank)
-
Palatul Patriarhiei (Püspöki Palota)
-
Știrbei Vodă sugárút, háttérben a Rádió Ház
-
Stavropoleos kolostor
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Colfescu, Silvia. Scurtă povestire, București (román nyelven), 6. o.
- ↑ Parusi, Gheorghe. Cronologia Bucureștilor (román nyelven), 9. o.
- ↑ National Geographic-A román nemzeti ünnep, az Egyesítés (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 12.)[halott link]
- ↑ Anca Petrescu, a Nép Házának vezető tervező építésze 2012-ben azt nyilatkozta az Associeted Press hírügynökségnek, hogy az épület megtervezéséhez nem észak-koreai mintát vett alapul, hanem a Buckingham-palotából és a versailles-i kastélyból merített ihletet. Lásd: Elhunyt Ceausescu gigantikus palotájának tervezője. Múlt-kor.hu 2013. október 31.
- ↑ Hungarológia Tanszék. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Daniela Gyorfi e mai sexy ca oricând. spynews.ro, 2016. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
- ↑ Recensământul populației și locuințelor 2011. Tab 13. Populaţia stabilă după religie – judeţe, municipii, oraşe, comune. www.recensamantromania.ro. Institutul Național de Statistică [Nemzeti Statisztikai Hivatal] (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Birgitta Gabriela Hannover, Bukarest entdecken, S. 54, 2008.
Források
szerkesztés- Ádám László, Belia György et al.: Románia. Budapest : Panoráma, 1979. Bukarest lásd 290-339. p. ill. ISBN 963-243-172-3
- Gáll Erwin 2014: A "magyar" Bukarest, avagy a bukaresti magyarok - Néhány gondolat Hencz Hilda Bucurestiul maghiar című könyvéről. Székelyföld XVIII/6 június, 76-107.