Grúz írások
A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan hangjelek, amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv írását teszik lehetővé.
Grúz írások | |
Típus | ábécé |
Nyelvek | grúz és kartvél nyelvek |
Időszak | 430[1] - napjainkig |
ISO 15924 | Geor[2] Geok[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat. |
Grúz írások | |||
| |||
Adatok | |||
Ország | Grúzia | ||
Felvétel éve | 2016 | ||
UNESCO azonosító | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat. |
A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta.
A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.
Érdekesség
szerkesztésAz első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Grúzia királya, Artsil megbízásából.
Írások
szerkesztésAszomtavruli
szerkesztésAszomtavruli betűk | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ⴀ | Ⴁ | Ⴂ | Ⴃ | Ⴄ | Ⴅ | Ⴆ | Ⴡ | Ⴇ | Ⴈ | Ⴉ | Ⴊ | Ⴋ | Ⴌ |
Ⴢ | Ⴍ | Ⴎ | Ⴏ | Ⴐ | Ⴑ | Ⴒ | Ⴣ | ႭჃ, Ⴓ | Ⴔ | Ⴕ | Ⴖ | Ⴗ | Ⴘ |
Ⴙ | Ⴚ | Ⴛ | Ⴜ | Ⴝ | Ⴞ | Ⴤ | Ⴟ | Ⴠ | Ⴥ |
Nuszkhuri
szerkesztésNuszkhuri betűk | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ⴀ | ⴁ | ⴂ | ⴃ | ⴄ | ⴅ | ⴆ | ⴡ | ⴇ | ⴈ | ⴉ | ⴊ | ⴋ | ⴌ |
ⴢ | ⴍ | ⴎ | ⴏ | ⴐ | ⴑ | ⴒ | ⴣ | ⴍⴣ, ⴓ | ⴔ | ⴕ | ⴖ | ⴗ | ⴘ |
ⴙ | ⴚ | ⴛ | ⴜ | ⴝ | ⴞ | ⴤ | ⴟ | ⴠ | ⴥ |
Mkhedruli
szerkesztésMkhedruli betűk | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ა | ბ | გ | დ | ე | ვ | ზ | ჱ | თ | ი | კ | ლ | მ | ნ | |
ჲ | ო | პ | ჟ | რ | ს | ტ | ჳ | უ | ფ | ქ | ღ | ყ | შ | |
ჩ | ც | ძ | წ | ჭ | ხ | ჴ | ჯ | ჰ | ჵ | ჶ | ჷ | ჺ | ჸ | ჹ |
Az ábécé és átírásai
szerkesztésA mai grúz ábécé 33 jelből áll, és számokat is jelöl.
Mchedruli betű |
Neve | Számérték | Nemzeti átírása[4] |
ISO[5] | IKE[6] | ALA-LC[7] | KNAB[8] | BGN/PCGN[9] | TITUS[10] | IPA | Magyaros[11] |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ა | an | 1 | a | a | a | a | a | a | a | [a] | a |
ბ | ban | 2 | b | b | b | b | b | b | b | [b] | b |
გ | gan | 3 | g | g | g | g | g | g | g | [g] | g |
დ | don | 4 | d | d | d | d | d | d | d | [d] | d |
ე | en | 5 | e | e | e | e | e | e | e | [ɛ] | e |
ვ | vin | 6 | v | v | v | v | v | v | v | [v] | v |
ზ | zen | 7 | z | z | z | z | z | z | z | [z] | z |
ჱ[12] | ha | 8 | - | ē | e/ey | ē | ē | ey | ē | [e] | e |
თ | tan | 9 | t | t' | t | tʻ | t | tʼ | t | [tʰ] | t |
ი | in | 10 | i | i | i | i | i | i | i | [ɪ] | i |
კ | k’an | 20 | k’ | k | ḳ | k | ķ | k | ḳ | [kʔ] | k |
ლ | las | 30 | l | l | l | l | l | l | l | [l] | l |
მ | man | 40 | m | m | m | m | m | m | m | [m] | m |
ნ | nar | 50 | n | n | n | n | n | n | n | [n] | n |
ჲ[12] | ye | 60 | - | y | y | y | y | y | - | [j] | j |
ო | on | 70 | o | o | o | o | o | o | o | [ɔ] | o |
პ | p’ar | 80 | p’ | p | ṗ | p | ṗ | p | ṗ | [pʔ] | p |
ჟ | zhan | 90 | zh | ž | ž | z̆ | ž | zh | ž | [ʒ] | zs |
რ | rae | 100 | r | r | r | r | r | r | r | [r] | r |
ს | san | 200 | s | s | s | s | s | s | s | [s] | sz |
ტ | t’ar | 300 | t’ | t | ṭ | t | ţ | t | ṭ | [tʔ] | t |
ჳ[12] | wie | - | - | w | wi/ü | w | w | - | - | [wi] | vi |
უ | un | 400 | u | u | u | u | u | u | u | [ʊ] | u |
ფ | par | 500 | p | p' | p | pʻ | p | p' | p | [pʰ] | p |
ქ | kan | 600 | k | k' | k | kʻ | k | k' | k | [kʰ] | k |
ღ | ghan | 700 | gh | ḡ | ǧ/ɣ | ġ | ǧ | gh | ġ | [ɣ] | g |
ყ | q’ar | 800 | q’ | q | q̇ | q | q | q | q̇ | [qʔ] | k |
შ | shin | 900 | sh | š | š | š | š | sh | š | [ʃ] | s |
ჩ | chin | 1000 | ch | č' | č | čʻ | č | ch' | č | [t͡ʃʰ] | cs |
ც | tsan | 2000 | ts | c' | c | cʻ | c | ts' | c | [t͡sʰ] | c |
ძ | dzil | 3000 | dz | j | j/ʒ | ż | dz | dz | ʒ | [d͡z] | dz |
წ | ts’il | 4000 | ts’ | c | c̣ | c | ç | ts | c̣ | [t͡sʔ] | c |
ჭ | ch’ar | 5000 | ch’ | č | č̣ | č | ç̌ | ch | č̣ | [t͡ʃʔ] | cs |
ხ | khan | 6000 | kh | x | x | x | x | kh | χ | [x] | h |
ჴ[12] | khar | 7000 | - | ẖ | q | x̣ | x̧ | q' | q | [qʰ] | k |
ჯ | jan | 8000 | j | ǰ | ǰ/ǯ | j | dž | j | ǯ | [d͡ʒ] | dzs |
ჰ | hae | 9000 | h | h | h | h | h | h | h | [h] | h |
ჵ[12] | oh | 10000 | - | ō | ō/ow | ō | ō | - | ō | [ow] | o |
ჶ[12] | far | - | - | f | f | f | f | - | - | [f] | f |
ჷ[13] | ə | - | - | - | ə | ĕ | - | - | ə | [ə] | e |
ჸ[13] | ʾa | - | - | - | ʾ | ʻ | - | - | - | [ʔ] | - |
჻[14] | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
- ↑ Legrégibb ismert grúz felirat
- ↑ Mchedruli
- ↑ Aszomtavruli és Nuszchuri
- ↑ Nemzeti romanizációs rendszer, Geodéziai és Kartográfiai Minisztérium és Nyelvészeti Intézet, Grúz Tudományos Akadémia, 2002
- ↑ International Organization for Standardization (www.iso.ch), 1996
- ↑ Iberiul-K’avk’asiuri enatmetsnierebis ts’elits’deuli (Ibero-kaukázusi Nyelvészeti Évkönyv), 1974
- ↑ American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Berry (ed.) (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
- ↑ Kohanimeandmebaas (Helynév-adatbázis), Eesti Keele Instituut (Észt Nyelvi Intézet) (www.eki.ee), 1993/2003
- ↑ United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien (titus.uni-frankfurt.de), 2000
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
- ↑ a b c d e f Archaikus betű, a mai írás nem használja.
- ↑ a b Csak a mingreli és szván nyelvekben használatos
- ↑ Bekezdéselválasztó, a mai ábécének nem része, de egyes források beleszámítják.
Külső hivatkozások
szerkesztés- Theiling.de: a grúz betűk gyakorlása
- Latin ↔ grúz konverter
- Grúz Unicode kódtábla (10A0–10FF)