Bank

A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme. Olyan pénzintézet, amely számos tevékenységgel, elsősorban hitelek közvetítésével foglalkozik; a náluk betétként elhelyezett pénzt másoknak kölcsönadják. A betétek után alacsonyabb kamatot fizetnek, a hitelek után magasabb kamatot vesznek, a kettő közti különbség pedig a bank nyeresége. A kapitalista gazdaságokban a bankrendszer általában kétszintű, vagyis a központi bank (ún. jegybank) elsősorban a bankrendszert irányító feladatokat látja el, az üzleti tevékenységet pedig a kereskedelmi bankok és más szakosított pénzintézetek végzik. Magyarországon 1987 óta kétszintű a bankrendszer.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten

A Szabolcs Takarék egyik fiókja Balkányban

Fogalma

1970

A bank a hitelintézetek közé tartozó olyan pénzügyi intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. Vagyis a gazdaság jelenleg felhasználatlan pénzmegtakarításainak begyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése, aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő alanyaihoz (aktív bankügylet). Eképpen a modern tőkés gazdaság egyfajta motorjai. A bank hagyományosan a pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelekből származó kamatból jut haszonhoz. Újabban – mivel a viszonylag alacsony kamatlábak sokszor korlátozzák a bankok bevételi lehetőségeit – némely bank hiteltúllépési díjak és különböző befektetések útján is igyekszik jövedelemhez jutni.

A szó eredete

A bank szó az olasz banca szóból ered, ami a német nyelvből származik és padot jelent, amely a középkori pénzváltó padokra utal.

A bankok működése banki engedélyhez kötött.

A hagyományos banki működésmódhoz képest alternatívaként megjelentek a fenntartható fejlődést, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő, sőt integráló pénzintézetek: közösségi bank, etikus bank, zöld bank és alternatív bank elnevezésekkel.^[forrás?]

Bank által nyújtott szolgáltatások

Régi bank széf ajtó.

Betétkönyv 1941-ben

Bár a bank által nyújtott szolgáltatások a bank típusától és országtól függenek, általában a következők vannak köztük:

• pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán (passzív bankügylet)
• hitel nyújtása magánszemélyek és társaságok részére (aktív bankügylet)
• készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása és pénzkiadó automaták üzemeltetése, csekkek kiállítása, beváltása
• értéktárgyak biztonságos tárolása (például széfben)
• pénzforgalmi szolgáltatások (pl: átutalások intézése, kötegelt pénz összegyűjtése és szállítása)
• kezesség és bankgarancia
• magán- és üzleti pénzügyi tanácsadás nyújtása
• nyugdíjas évek megtervezése, nyugdíj-előtakarékosság lehetővé tétele.

A pénzügyi tranzakciókat többféle csatornán keresztül le lehet bonyolítani:

• bankfiók: a fiókhálózat egyik tagja, melyen keresztül a pénzügyi műveletek széles köre elvégezhető
• ATM: komputervezérelt telekommunikációs eszköz, mely pénzügyi műveletek elvégzését teszi lehetővé egy pénzintézet ügyfelei részére nyilvános területen, melynél nincs szükség személyzetre a kiszolgálás alatt.
• levél
• telefonos bankolás: egy olyan szolgáltatás, amit pénzügyi intézmények nyújtanak, mely lehetővé teszi ügyfelei részére, hogy telefonon keresztül bonyolítsák le pénzügyi műveleteiket
• online banki ügyintézés: egy kifejezés, melyet az interneten bonyolódó (folyamatosan elérhető) kifizetésekre, átutalásokra használnak, melyhez használni kell a bank vagy hitelszövetkezet internetes oldalát

A bankrendszerek típusai

Egyszintű és kétszintű bankrendszerek

Az egyszintű bankrendszerben a központi és a kereskedelmi banki funkciókat is egy bank látja el. Magyarországon a rendszerváltás előtt egyszintű bankrendszer volt. A kétszintű bankrendszerben különválik a központi bank (jegybank) a kereskedelmi bankoktól.

A központi bank feladata a bankjegyek kibocsátása, a pénz-, valuta- és hitelpolitika irányítása, a nemzeti valuta értékállandóságának megőrzése, az állami pénztartalékok kezelése és őrzése, a kereskedelmi bankok működésének befolyásolása közgazdasági és pénzügyi szabályozó eszközökkel. Az üzleti bankok, más néven kereskedelmi bankok elsősorban betétgyűjtéssel, hitelezéssel, pénzforgalommal, értékpapírokkal, illetve befektetésekkel foglalkoznak. A szakosított pénzintézetek cégnevükben is viselik a bank szót. Nem végeznek teljes körű kereskedelmi banki tevékenységet, hanem egy-egy gazdasági területre, banki üzletágra szakosodnak.

Specializált és univerzális bankrendszerek

A szolgáltatások összetettsége alapján specializáltnak nevezzük azt a bankrendszert, illetve hitelintézetet, amelyben a kereskedelmi bankok a klasszikus kereskedelmi banki funkciótól eltérő pénzügyi szolgáltató tevékenységtől el vannak zárva. A legutóbbi időkig ez az angolszász tőkepiaci modellben létező típus volt. Az univerzális vagy kontinentális bankrendszer vagy hitelintézet esetében az ügyfelek és a bank kapcsolata a pénzügyi szolgáltatások széles körére kiterjed. Ez azt a fejlődési irányt jelenti, amikor a pénzügyi intézmények nemcsak lakossági és vállalati hiteleket adnak, illetve betéteket fogadnak, hanem befektetési termékeket is árulnak: értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek), biztosítási szolgáltatások vagy vagyonkezelési szolgáltatások (trust) is.

A bankok típusai

Központi bank vagy jegybank

Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank, az Amerikai Egyesült Államokban szerepét a Federal Reserve System látja el. Jellemzői és feladatai:

• pénzkibocsátás
• az árfolyamstabilitás biztosítása
• az infláció szintjének alacsonyan tartása
• a vállalkozásokkal és háztartásokkal nem áll közvetlen kapcsolatban, hanem a kereskedelmi bankokkal
• a kormány gazdaságpolitikáját támogatja abban az esetben ha a fenti célok teljesültek

Kereskedelmi bankok

• Háztartásokkal és vállalatokkal állnak kapcsolatban.
• Betéteket gyűjtenek.
• Bankszámlákat vezetnek.
• Bankközi átutalásokat hajtanak végre.
• Hitelt nyújtanak a lakosság és a vállalkozások számára a bankban elhelyezett betétek terhére, amelyeket a hitelfelvevők újra a bakrendszeren keresztül használnak. Ennek során a bankrendszer összessége a jegybank által előírt kötelező tartalékrátától függő mennyiségű új pénzkínálatot hoz létre (pénzteremtés).
• Befektetési tevékenységet végeznek.
• A kereskedelmi bankok is teremthetnek számlapénzt.
• Valutát (kézzelfogható pénz) és devizát (számlapénz) váltanak.

Befektetési (letéti) bankok

• A fő tevékenységi területük a vállalati kötvény és részvénykibocsátások szervezése, az eszközök és források nyilvántartása, kezelése, illetve a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások (elemzések, tanácsadás.
• Általában államokkal, nagy befektetőkkel és tőzsdei kereskedőkkel állnak ügyféli kapcsolatban.
• Gyakran letéti minimummal rendelkeznek (pl minimum 100.000€ kell egy számla nyitásához)
• Nem vagy csak korlátozottan foglalkoznak hitelezéssel, illetve egyéb kereskedelmi bankokra jellemző a bank saját tőkéjét érintő kockázatos tevékenységgel.
• A számla virtuális "páncélszekrényként" működik, amelyre a befektető kezelési költség terhe mellett elhelyezheti a pénzét(forrás). A pénzből a letéti bank a saját maga által meghatározott keretek között az ügyfél számára, az ügyfél által meghatározott befektetési formákba fektet (részvények, értékpapírok, kötvények, nemesfémek) és ezeket a befektetéseket (eszközöket) szintén az ügyfél számlájára helyezi el.
• A fenti mechanizmus miatt egy letéti számla általában két alszámlával rendelkezik. Egy a forrásoknak (Készpénz), egy pedig az eszközöknek (Befektetések)

A bankok jövedelmei

A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitelkamat közötti különbség (a hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag tőkemegtérülésnél, mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni), valamint a pénztári szolgáltatások díja (pénzváltási, számlavezetési díj stb.).

Források

• ↑ Samuelson–Nordhaus: Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus. Közgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1987). ISBN 963-221-779-9 
• http://penzsztar.hu/2015/wp-content/uploads/2015/02/mnb_eloadas.pdf Bankok szerepe a pénzügyi

További információk

• Bank.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Private Banking.lap.hu - Linkgyűjtemény
• Történelmi kitekintés a válságról – Sg.hu, 2011. december 10.

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar Nemzeti Bank
• Nemzetközi Bankárképző Központ ("Bankárképző")
• Közösségi bank