szentség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szent (saint) +‎ -ség (-ness, noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɛnt͡ʃeːɡ]
  • Hyphenation: szent‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

szentség (countable and uncountable, plural szentségek)

  1. (religion) sainthood, holiness (the state of being a saint)
  2. (religion) sanctity, sacredness (the property of being sacred)
  3. (Christianity) sacrament (a sacred act or ceremony in Christianity)
  4. (religion) Eucharist
  5. (vulgar, as an interjection with possessive and accusative suffix) dammit, damn, darn (expressing anger, irritation, contempt, or disappointment)
    A szentségét!Dammit!

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szentség szentségek
accusative szentséget szentségeket
dative szentségnek szentségeknek
instrumental szentséggel szentségekkel
causal-final szentségért szentségekért
translative szentséggé szentségekké
terminative szentségig szentségekig
essive-formal szentségként szentségekként
essive-modal
inessive szentségben szentségekben
superessive szentségen szentségeken
adessive szentségnél szentségeknél
illative szentségbe szentségekbe
sublative szentségre szentségekre
allative szentséghez szentségekhez
elative szentségből szentségekből
delative szentségről szentségekről
ablative szentségtől szentségektől
non-attributive
possessive - singular
szentségé szentségeké
non-attributive
possessive - plural
szentségéi szentségekéi
Possessive forms of szentség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szentségem szentségeim
2nd person sing. szentséged szentségeid
3rd person sing. szentsége szentségei
1st person plural szentségünk szentségeink
2nd person plural szentségetek szentségeitek
3rd person plural szentségük szentségeik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]