mecset

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology

[edit]

From Ottoman Turkish مسجد (mescid), from Arabic مَسْجِد (masjid, mosque).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛt͡ʃɛt]
  • Hyphenation: me‧cset
  • Rhymes: -ɛt

Noun

[edit]

mecset (plural mecsetek)

  1. mosque
    Hyponym: dzsámi

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mecset mecsetek
accusative mecsetet mecseteket
dative mecsetnek mecseteknek
instrumental mecsettel mecsetekkel
causal-final mecsetért mecsetekért
translative mecsetté mecsetekké
terminative mecsetig mecsetekig
essive-formal mecsetként mecsetekként
essive-modal
inessive mecsetben mecsetekben
superessive mecseten mecseteken
adessive mecsetnél mecseteknél
illative mecsetbe mecsetekbe
sublative mecsetre mecsetekre
allative mecsethez mecsetekhez
elative mecsetből mecsetekből
delative mecsetről mecsetekről
ablative mecsettől mecsetektől
non-attributive
possessive - singular
mecseté mecseteké
non-attributive
possessive - plural
mecsetéi mecsetekéi
Possessive forms of mecset
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mecsetem mecseteim
2nd person sing. mecseted mecseteid
3rd person sing. mecsete mecsetei
1st person plural mecsetünk mecseteink
2nd person plural mecsetetek mecseteitek
3rd person plural mecsetük mecseteik

Further reading

[edit]
  • mecset in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN